Romanyol nyelv
A romanyol vagy romagnol, romagnai nyelv (rumagnòl, rumagnôl) az emilián–romanyol nyelv nyugati változata, Romagna történelmi régió és San Marino nyelve. Az emilián és romanyol nyelvváltozatok a galloitáliai nyelvek közé tartoznak. A romanyol külön nyelvkódot kapott a Nemzetközi Szabványügyi Szervezettől.
| Romanyol Rumagnòl, rumagnôl | |
| Beszélik | Olaszország, San Marino |
| Terület | Romagna, Marche |
| Beszélők száma | ~1,1 millió fő |
| Nyelvcsalád | Indoeurópai nyelvcsalád itáliai ág latin nyelv újlatin nyelvek nyugati csoport galloromán nyelvek galloitáliai emilián romanyol romanyol |
| Írásrendszer | Latin ábécé |
| Nyelvkódok | |
| ISO 639-1 | nincs |
| ISO 639-3 | rgn |
.jpg) | |
Nyelvjárások
szerkesztésA romanyol nyelv csak két nagyobb dialektusra, az észak- és dél-romanyolra oszlik (utóbbit használják San Marinóban), ugyanakkor mindkét dialektusnak meg vannak a saját alnyelvjárásai. A szomszédos alnyelvjárások kontinuumot alkotnak egymás között, az egymástól távolabb levők között a kölcsönös érthetőség gyakran gyenge. A sanmarinói romanyol beszélői jól megértik a Santerno mentén élő romanyolokat, míg a Sillaro folyótól délre már kevésbé.
Forlì (romanyolul Furlè) városának dialektusa egyfajta központi szerepet tölt be a romanyol nyelvterületen.[1]
Délromanyol nyelvjárást beszélnek még Marche régióban, Pesaro és Urbino megyében, akadnak viszont, akik szerint ez egy külön újlatin nyelv, mely állítás vitatott.
Története
szerkesztésA romanyol nyelvvel először Dante Alighieri foglalkozott De vulgari eloquentia c. 1302 táján keletkezett esszéjében, s összehasonlította a toszkán nyelvjárással, melyet ő jobb-nak talált a romagnaihoz képest. Adriano Banchieri 1629-ben kelt Discorso della lingua Bolognese c. értekezésében elvetette Dante érvelését, s ő az emilián nyelv bolognai nyelvjárása mellett foglalt állást.[2]
Az első romanyol nyelvű könyv Bernardino Gatti 1502-es Sonetto romagnolo c. műve volt, amelyben a romanyol keveredett az olasz nyelvvel.
Tisztán romanyol nyelvű alkotás az Orlando Furioso c. olasz hősköltemény alapján íródott verses műv, az E Pvlon matt. Cantlena aroica a 16. század végéről.
Az első híresebb romanyol költő Pietro Santoni volt, aki Vincenzo Monti olasz költő és drámaírónak volt a tanára.
1840-ben Antonio Morri kiadta Faenzában az első romanyol-olasz szótárat.
A romanyol irodalom a 20. században élte virágkorát, noha a Mussolini-rezsim igyekezett elnyomni. Ekkor számos könyv, verseskötet, színdarab látott napvilágot Raffaello Baldini, Tonino Guerra, Olindo Guerrini, Aldo Spallicci vagy Checco Guidi tollából (utóbbi a sanmarinói romanyol képviselője).
Luigi Soldati, Filippo Monti és Gianfranco Bendi lefordították Dante Isteni színjátékát romanyol nyelvre. A 19. és 21. század között a Biblia néhány könyvét is lefordították már romanyolra.
Folyamatban van önálló emilián[3] és külön romanyol wikipédia létrehozása is.[4]
Hangtan
szerkesztésMagánhangzók
szerkesztés| Elülső | Középső | Hátsó | |
|---|---|---|---|
| Magas | i | u | |
| Közép | e | (ə~ɐ) | o |
| ɛ | ɔ | ||
| Alacsony | a |
| Jel | Hangérték |
|---|---|
| ê | [eə̯] |
| ô | [oə̯] |
| ë | [ɛə̯] |
| ö | [ɔə̯] |
| Jel | Hangérték |
|---|---|
| ã/â | [ə̃] |
| ẽ | [ɛ̃] |
| õ | [õ] |
Mássalhangzók
szerkesztés| Ajak | Interdentális | Dentális/ Fogmederhang |
Kakuminális | Fogmedermögötti | Palatális | Veláris | |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Orr | m | n | ɲ | (ŋ) | |||
| Zár | p b | t d | k ɡ | ||||
| Dörzs | t͡ʃ d͡ʒ | ||||||
| Rés | f v | θ ð | (s z) | ʂ ʐ | |||
| Oldalsó | l | ʎ | |||||
| Pergő | r | ||||||
| Közelítő | j | w |
Használata
szerkesztésHasználata erősen visszaszorult. Mintegy egymillió beszélője[5] közül alig 430 ezer az anyanyelvi beszélők száma.[6]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Lingua cultura e società a Forlì nel secondo novecento (olasz nyelven). Transcultura, 2025. február 26.
- ↑ Haller, H. W. (1999). The Other Italy: The Literary Canon in Dialect (Toronto Italian Studies). University of Toronto Press.
- ↑ Wt/egl (angol nyelven). Wikimedia Incubator, 2025. február 26.
- ↑ Wt/rgn (angol nyelven). Wikimedia Incubator, 2025. február 26.
- ↑ ISO 639-3 Registration Authority (angol nyelven). SIL, 2025. február 26. (Hozzáférés: 2008. április 12.)
- ↑ La lingua italiana, i dialetti e le lingue straniere Anno 2006 (olasz nyelven). SIL, 2025. február 26. (Hozzáférés: 2006)
