Szilágyróna

Szilágyróna település Romániában, Szilágy megyében.

Szilágyróna (Rona)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Partium
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Szilágy
Rang	falu
Községközpont	Zsibó
Irányítószám	455203
SIRUTA-kód	139857
Népesség
Népesség	384 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	1
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	220 m
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 16′ 05″, k. h. 23° 17′ 18″47.267917, 23.288205
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése

Zsibóval szemben, a Szamos jobb partján, Hosszúújfalu és Turbóca közt fekvő település.

Története

Szilágyróna (Róna) nevét 1338-ban említette először oklevél Rona néven.

1338 előtt Róna Belsőszolnokvármegyéhez tartozott és Renald Magnus és nagybátyja László birtoka volt, később Mihály fia Simon a székelyek ispánjának birtoka lett.

1339-ben Pogány (Pagan) István mester kapta meg.

A 15. században a Jakcsiak birtoka volt. 1545-ben Kővárhoz tartozott és Jakcsi Mihály birtoka volt. 1575-ben Jakcsi Pétert írták földesurának, később pedig a Wesselényiek szerezték meg, az ő birtokuknak írták 1604-ben is.

1847-ben 338 lakosa volt, ebből görögkatolikus 336, református 2 volt.

1890-ben 389 lakosából 23 magyar, 366 román, melyből görögkatolikus 367, református 17, izraelita 15 volt. A házak száma ekkor 78 volt.

Az 1910-es népszámláláskor 421 lakosából 33 magyar, 380 román, ebből 388 görögkatolikus, 23 református, 9 izraelita volt.

Szilágyróna a 20. század elején Szilágy vármegye Zsibói járásához tartozott.

Nevezetességek

• Görögkatolikus fatemploma 1849-ben épült. Anyakönyvet 1851-től vezetnek.
• Itt, a Róna határán levő Rákóczi-hegy-ről vett búcsút Erdélytől II. Rákóczi Ferenc, miután a lába előtt folyó Szamos túlsó partján levő síkságon, ahol Róna, Őrmező és Zsibó határa összeér, csatát vesztett.

Források

• Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája IV.: Szilágy vármegye községeinek története (L-Z). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 302–305. o. Online elérés