Rubídium-hidrid
| Rubídium-hidrid[1] | |||
| |||
| IUPAC-név | rubídium-hidrid | ||
| Más nevek | rubídium(I)-hidrid | ||
| Kémiai azonosítók | |||
|---|---|---|---|
| CAS-szám | 13446-75-8 | ||
| PubChem | 171411 | ||
| |||
| |||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | RbH | ||
| Moláris tömeg | 86,476 g/mol | ||
| Megjelenés | fehér, köbös kristályok | ||
| Sűrűség | 2,60 g/cm³ | ||
| Olvadáspont | 300°C, 170°C felett bomlik | ||
| Oldhatóság (vízben) | reakcióba lép vele | ||
| Kristályszerkezet | |||
| Kristályszerkezet | köbös, cF8 | ||
| Tércsoport | Fm3m, No. 225 | ||
| Rácsállandó | a = 604,9 pm Å | ||
| Termokémia | |||
| Std. képződési entalpia ΔfH |
−52,3 kJ/mol | ||
| Rokon vegyületek | |||
| Azonos kation | rubídium-oxid rubídium-klorid | ||
| Azonos anion | lítium-hidrid nátrium-hidrid kálium-hidrid cézium-hidrid | ||
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |||
A rubídium-hidrid rubídiumból és hidrogénből álló kémiai vegyület, képlete RbH. Előállítása fém rubídium és hidrogéngáz reakciójával történik. Mint alkálifém-hidrid már gyenge oxidálószerekkel is reakcióba lép. Redoxireakcióba lép klórral és fluorral, melynek során nagy mennyiségű hő fejlődik. Hevesen reagál a vízzel és a levegővel, ezért tárolásánál vigyázni kell, hogy ezekkel ne érintkezzen.
Előállítása
szerkesztésElőállítható rubídium és hidrogén reakciójával:[2]
vagy rubídium-karbonát és magnézium hidrogén áramban való hevítésével is:[3]
Tulajdonságai
szerkesztésKristályai köbösek, elemi cellája négy ionpárt tartalmaz.[4]
Vákuumban hevítve elemeire bomlik. Rendkívül reaktív vegyület. Vízzel reagálva rubídium-hidroxid és hidrogén keletkezik belőle:[4]
Hidrogén-kloriddal reakcióba lépve rubídium-klorid és hidrogén jön létre:[4]
Szén-dioxiddal reagálva rubídium-formiátot képez:[2]
Kis nyomáson kén-dioxiddal reagálva rubídium-ditionittá alakul:[2][5]
Elemi fluorral reagálva hidrogén-fluorid és rubídium-fluorid keletkezik belőle. Elemi klór a fluorhoz hasonlóan meggyújtja, azonban a fluorral ellentétben a reakció nem teljes, zöld színű, annak végén különböző sókból álló, zöld színű keverék marad vissza. Brómmal és jóddal az RbH kevésbé hevesen reagál.[5]
Folyékony ammóniával reagálva hidrogénfejlődés mellett rubídium-amid jön létre. A reakció szobahőmérsékleten gáz halmazállapotú ammóniával csak nagyon lassan megy végbe.[5]
Hevítés hatására az ólom(II)-oxidot ólommá, a réz(II)-oxidot rézzé redukálja, a reakciókban rubídium-hidroxid és víz is keletkezik.[5]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Lide, David R. (1998), Handbook of Chemistry and Physics (87 ed.), Boca Raton, FL: CRC Press, pp. 4–79, ISBN 0-8493-0594-2
- ↑ a b c R. Abegg, F. Auerbach: Handbuch der anorganischen Chemie. Verlag S. Hirzel, Bd. 2, 1908. S. 425.Volltext
- ↑ J. W. Mellor: "A comprehensive treatise on inorganic and theoretical chemistry", Band 2, Verlag Wiley 1962, S. 2186. (korlátozott előnézet a Google Könyvekben).
- ↑ a b c Jean D'Ans, Ellen Lax: Taschenbuch für Chemiker und Physiker. 3. Elemente, anorganische Verbindungen und Materialien, Minerale, Band 3. 4. Auflage, Springer, 1997, ISBN 978-3-540-60035-0, S. 688 (korlátozott előnézet a Google Könyvekben).
- ↑ a b c d H. Moissan: "Préparation et propriétés des hydrures de rubidium et de césium" in Compt. Rend. Hebd. 1903, 136, S. 587. Volltext
Fordítás
szerkesztésEz a szócikk részben vagy egészben a Rubidium hydride című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Ez a szócikk részben vagy egészben a Rubidiumhydrid című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.