Rubinyi Mózes
Rubinyi Mózes, született Rubin Mózes (Debrecen, 1881. április 1.[1] – Budapest, 1965. szeptember 26.[2]) irodalomtörténész, nyelvész. A Magyar Tudományos Akadémia tagja (l. 1948; tan. 1949; l. visszaállítva 1989).
| Rubinyi Mózes | |
| Született | Rubin Mózes 1881. április 1. Debrecen |
| Elhunyt | 1965. szeptember 26. (84 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Házastársa | Simonyi Lenke (h. 1906–1928) Bodor Ilona (h. 1930–1931) Simonyi Ilona (h. 1935–1965) |
| Szülei | Rubin Bernát Friedländer Eszter |
| Foglalkozása | irodalomtörténész, nyelvész |
| Iskolái | Eötvös Loránd Tudományegyetem |
| Sírhelye | Kozma utcai izraelita temető (5B parcella, 9. sor, 2. sírhely) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Rubinyi Mózes témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kutatási területe: Nyelvesztétika; a magyar nyelvtudomány története; Mikszáth Kálmán írásművészete.
Élete
szerkesztésRubin Bernát (1836–1924)[3] és Friedländer Eszter gyermekeként született izraelita családban. Szülővárosában végezte a középiskolát, majd a budapesti egyetemen folytatta tanulmányait, mely idő alatt kétszer járt Moldvában, az ottani csángók nyelvjárásainak tanulmányozására. Később Lipcsében és Berlinben általános nyelvtudományt tanult. 1902-ben doktorált, 1903-ban szerezte meg tanári oklevelét. 1903-tól 1938-ig, nyugdíjazásáig a budapesti polgári iskola, illetőleg kereskedelmi iskola tanára volt. 1919-ben, a Tanácsköztársaság idején főiskolai tanárrá nevezték ki, mely tisztségtől a forradalom bukása után megfosztották. 1945 és 1948 között kinevezték Budapest főváros kulturális és tudományos ügyeinek előadójává. 1947-ben magántanárrá habilitálták A nyelvtudomány és irodalomtudomány határkérdései témakörben, 1947. július 29-én címzetes nyilvános rendkívüli tanárrá nevezték ki a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán. Az újonnan bevezetett szovjet tudományos szisztéma szerint 1952-ben a nyelvtudományok kandidátusa fokozatot érte el.
Sajtó alá rendezte Mikszáth Kálmán irodalmi hagyatékát 17 kötetben és Mikszáth Kálmánné visszaemlékezéseit (1922), s Mauks Kornélia A borzvári kastély titka c. művét (1924). Továbbá szerkesztőbizottsági tag volt a Magyar Nyelvőr c. magyar nyelvészeti szakfolyóiratnál.
Háromszor nősült. Első felesége Simonyi Ármin és Brüchler Berta lánya, Lenke (1882–1928)[4] volt.[5] A felesége halálát követően, 1930. december 18-án Budapesten, a Terézvárosban nőül vette Bodor Ilonát, akitől egy évvel később elvált.[6] Harmadik felesége Simonyi Ármin és Brüchler Berta másik lánya, Ilona volt, akivel 1935. április 16-án Újpesten házasodott össze.[7]
Társasági tagságai
szerkesztés1929-től haláláig a Magyar PEN Club ügyvezető alelnöke volt. Az 1926-ban általa alapított Vajda János Társaságban is aktívan munkálkodott. A Magyar Irodalomtörténeti Társaságban a választmányi tagok sorába került. A La Fontaine Társaságban igazgatósági tag, a Magyar Nyelvtudományi Társaságnak, a Kisfaludy Társaságnak és a Petőfi Társaságnak tagja volt.
Munkái
szerkesztés
- A moldvai csángókról. In: Vasárnapi Ujság, 1900. 42. sz.
- A moldvai csángók múltja és jelene. In: Ethnographia, 1901. XII. évf. (1901) 3. sz. 115–124.; 4. sz. 166–175. p.
- Adalékok a moldvai csángók nyelvjáráshoz. Budapest, 1901. (Klny. a Magyar Nyelvőrből).
- Újabb adalékok a csángók nyelvjáráshoz. Budapest, 1902. (Klny. a Magyar Nyelvőrből).
- Csángóország. Kolozsvár, 1902.
- Die Csángó-Magyaren in der Moldau. In: Ethnographische Mittheilungen, 1902.
- Két tanulmány a nyelvészet és a nyelvművelés történetéből. Grimm és Révai. A Mondolatról s a nyelvújítás egy elhanyagolt forrásáról. Budapest, 1903. (Nyelvészeti Füzetek 6. Klny. a Magyar Nyelvőrből).
- Irodalmi köznyelvünk szókincse. In: Magyar Nyelvőr, 1904.
- Révai Miklós élete és nyelvészeti törekvései. Szemelvényekkel. Írta és jegyzetekkel ellátta. Pozsony, 1904. (Segédkönyvek a magyar nyelv és irodalom tanításához 13.)
- Általános nyelvtudomány. Budapest, 1907.
- Tanulmányok a romániai csángókról. Budapest, 1906 (1907).
- A világnyelv kérdése. 1907, németül 1914.
- Nyelvesztétika. Budapest, 1908.
- Mikszáth Kálmán stílusa és nyelve. Budapest, 1910.
- Az erdélyi magyar nyelvművelő társaság története. 1911.
- Révai Miklós magyar nyelvi és irodalmi kézikönyve. 1912.
- A hangutánzás problémájának története. 1912, németül 1913.
- Mikszáth Kálmán élete és művei. Budapest, 1917.
- Ibsen Henrik. 1918.
- Vajda János. Budapest, 1922.
- Kiss József élete és munkássága, 1925.
- Kiss József élete és munkássága. Budapest, 1926.
- Herczeg Ferenc, Budapest, 1926
- Újabb csángó följegyzések. In: Magyar Nyelvőr. LX. évf. (1931) 3–6. sz. 71–73. p.
- Adalékok a csángók múltjához és jelenéhez. In: Magyar Nyelvőr. LXIV. évf. (1935) 9–10. sz. 119–124. p.
- A nyolcvanéves Radó Antal, Budapest, 1942.
- Simonyi Zsigmond helye a magyar nyelvtudomány történetében. Budapest, 1949.
- Mikszáth népiskolai nyelvkönyve In: Magyar Nyelvőr 1954, 79-80. oldalak
- Emlékezések és tanulmányok. (Írásainak teljes bibliográfiájával). Budapest, 1962.
Cikkei jelentek még meg a Keleti Szemlében, a Budapesti Hírlapban, az Újságban. 1902 óta a lipcsei Literarisches Centralblattban a magyar nyelvtudományi munkákat ismertette.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Születési bejegyzése a debreceni izraelita hitközség születési akv. 31/1881. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. november 29.)
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári halotti akv. 2355/1965. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. november 29.)
- ↑ Rubin Bernát halotti bejegyzése a debreceni polgári halotti akv. 1377/1924. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. november 29.)
- ↑ Simonyi Lenke halotti bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári halotti akv. 50/1928. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. november 29.)
- ↑ Rubinyi Mózes és Simonyi Lenke házasságkötési bejegyzése a Budapest IX. kerületi polgári házassági akv. 561/1906. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. november 29.)
- ↑ Rubinyi Mózes és Bodor Ilona házasságkötési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári házassági akv. 1958/1930. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. november 29.)
- ↑ Rubinyi Mózes és Simonyi Ilona házasságkötési bejegyzése a Budapest IV. kerületi polgári házassági akv. 30/1935. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. november 29.)
Források
szerkesztés- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XI. (Popeszku–Rybay). Budapest: Hornyánszky. 1906.
- Szegedi egyetemi almanach : 1921-1995. I. köt. (1996). Szeged, Mészáros Rezső. Rubinyi Mózes lásd 188. p. ISBN 963-482-037-9
- Nemzeti évfordulóink, 2006.[1]
- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969. 550. o.
- Ilyés Sándor: A moldvai csángók bibliográfiája
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929.
Irodalom
szerkesztés- Szépe György: Rubinyi Mózes In: Magyar Nyelvőr, 1956
- Terestyéni Ferenc: Rubinyi Mózes In: Magyar Nyelvőr, 1956
- Ferenczi László: Rubinyi Mózes In: Élet és Irodalom, 1965. 40. sz.
- Szabó B. István: Rubinyi Mózes In: Irodalomtörténeti Közlemények 1965.
