Ruhaméret

A ruhaméret („nagyság”) olyan jelzőszám vagy betű, amely arra utal, hogy a megjelölt ruhadarab milyen méretű és alkatú testre illeszkedik legjobban. Ennek alapján tudja a vásárló kiválasztani, hogy milyen méretű ruhadarabot válasszon magának. Külön-külön mérettáblázatok szolgálnak a szövött és kötött női, férfi- és gyermek-felsőruházatokra, a szövött és kötött alsó- és sportruházatokra.

Testarányok

A fő testméretek

A szakirodalom a felnőttek testének hosszirányú arányait a fej méretére alapozza és eszerint az arányos test magassága a fej 7 és féleszerese. A valóságban azonban test formája minden egyes embernél más és más. A magas, az alacsony, a kövér és a sovány ember testméretei az ideális arányoktól eltérnek.

A ruházati cikkek szabásánál a test néhány jellegzetes méretét veszik alapul. Ezek:

• ingeknél a nyakbőség,
• a vállszélesség,
• a mellkerület (mellbőség),
• nőknél a mell alatti rész kerülete,
• a derékbőség,
• a csípőbőség,
• a kar hossza,
• nadrágoknál a láb belső hossza (lépéshossz),
• zokniknál, cipőknél a lábfej hossza,
• kesztyűknél a tenyér körmérete.

Ezek a méretek és egymáshoz viszonyított arányaik általában minden embernél eltérők. Ezért régen – a ruhaipar 19. századbeli megjelenéséig – mindenkire egyedileg készítettek ruhákat, amelyek szabásánál az adott személy egyedi testméreteit vették alapul. Mivel a ruhaipar olyan emberek számára készíti termékeit, akiket nem ismer, a ruhadarabok jellegzetes méreteit csak statisztikai alapon állapíthatja meg. Ebből a célból a fogyasztóközönség széles körében időnként statisztikai felméréseket (méretkutatást) végeznek és ezek adatait dolgozzák fel. Hazánkban az első nagyarányú méretkutatást mintegy 50 000 emberen 1958-ban végeztek, amely az ország egész területére kiterjedt. Ennek során megállapították, hogy a lakosság nagyobb része a középmagas kategóriába tartozik (férfiaknál 170, nőknél 161 cm az átlagos testmagasság). (A méretkutatást az 1970-es években megismételték, de azóta nem végeztek ilyen felmérést és nem módosították annak megfelelően a konfekció-mérettáblázatokat, pedig feltételezhető, hogy a lakosság, főleg a fiatalok méretei, méretarányai jelentősen változhattak.) A ruhaipar ennek megfelelően hazai piacra elsősorban a középmagas, szabályos testalakot veszi alapul a méretezésénél, de természetesen ezektől eltérő (magas, zömök, karcsú, telt stb.) testalkatúak számára is gyárt ruhadarabokat.

A különböző testalkatokhoz tartozó jellemző méretek – antropológiai különbségekre visszavezethetően – országonként bizonyos, sokszor jelentős eltéréseket mutatnak, ezért a külföldről származó ruhadarabok, bár ha azonos méretnagyság jelölésűek is, eltérhetnek a hazai szabványokban szereplő, a magyar viszonyokra érvényes méretektől.

Mérettáblázatok

A mérettáblázatok a tömeggyártásban készülő ruházati termékek méreteit tartalmazzák.

A ruházati iparban többféle mérettáblázatot alkalmaznak:

• belkereskedelmi mérettáblázatok, amelyek a hazai kereskedelmi forgalomba kerülő gyártmányokra vonatkoznak;
• az export-mérettáblázatok a külföldi megrendelők által adott egyedi mérettáblázatok;
• a testméret-táblázatok alkattípusonként (középarányos, magas, alacsony, karcsú, (férfi) hasas, (női) molett, hajlott, feszes, mély vállú, magas vállú) 4 méretet foglalnak magukba: a testmagasságot, a mell-, a csípő- és a derékkerületet (-bőséget);
• a divatméret-táblázatok a divatra jellemző, esetenként változó ruhaméreteket tartalmazzák (pl. szoknya- vagy nadrághossz);
• a műszaki mérettáblázatok egy-egy meghatározott gyártmányra vonatkoznak és nagyságszámonként tartalmazzák a termék minden alkatrészére azokat a méreteket, amelyek alapján a szabásminták megszerkeszthetők;
• a méretnagyság-táblázatok azok, amelyek adatai a vásárló számára adnak felvilágosítást, hogy milyen méretű ruhadarabot válasszon ki.

A ruhaméret (nagyság) jelentése

A nagyipari tömeges ruhagyártással szükségessé vált, hogy a ruhákat különböző méretekben sorozatban gyártsák. Ehhez tipikus testméreteknek megfelelően méretezik a ruhákat, általában az arányos („normál”) testfelépítést véve alapul. A testméreteket nagyszámú különböző testméretű ember méreteinek felvételével és statisztikai feldolgozásával állapítják meg. Ennek alapján alkotnak ruhaméret-csoportokat, amelyeket számokkal (nagyságszám) jelölnek. Ezek a nagyságszámok az európai szabványok szerint alapesetben

• a felnőtt férfiak ruházatánál a mellbőség felét, női ruhák esetében ennek 6-tal csökkentett értékét jelentik. (Például 96 cm mellbőséghez férfiaknál 96/2=48-as méret, nőknél 96/2–6=42-es méret tartozik). A normál mérettől eltérő szabású ruhadaraboknál ezektől eltérő számrendszereket alkalmaznak;
• gyermekruhák esetében a nagyságszám a testmagasság felső értékét jelöli (pl. 116-os nagyság a 111–116 cm testmagassághoz tartozó ruhadarab jelzésére szolgál);
• melltartók és fűzőáruk esetében a nagyságszám a mell alatti bőség méretét jelöli, emellett betűk (A, B, C, D) utalnak a melltartókosár méretére;
• az ingek nagyságszáma a nyakbőség méretével egyezik;
• kesztyűk esetében a tenyér szélességének megfelelő szám a nagyságszám.

A 20. század közepetáján jelent meg a ruházati világpiacon az Amerikai Egyesült Államokból származó S, M, L, X jelölések, amely rendre kis (Small), közepes (Medium), nagy (Large) és különlegesen (eXtra) nagy méretet takar, és ami később kiegészült XL, XXL, sőt XXXL stb. jelöléssel is: ezek a méret további fokozására utalnak (a néha szintén előforduló XS és XXS a különlegesen kis méretet jelenti). Ezekhez a betűjelölésekhez nem mindig tartoznak szabványosított konkrét méretek, sokszor a gyártók saját mérettáblázataihoz vannak rendelve, vagy az egyes régiókban más-más konkrét méretet értenek alatta.

A ruhaméreteket szokás egy külön rátűzött címkén (piktogramon) úgy is feltüntetni, hogy egy a teljes testet ábrázoló rajzon centiméterben feltüntetik, milyen magas, milyen mell- és milyen derékbőségű személynek felel meg.

Összehasonlító ruhaméret-táblázatok

A ruhaméreteket a világon számos különféle szabvány szerint jelölik.

• A vonatkozó eredeti nemzetközi szabvány az ISO 3635:1981 Size designation of clothes — Definitions and body measurement procedure c. szabvány volt, amit 2017-ben az ISO 8559-1:2017 Size designation of clothes — Part 1: Anthropometric definitions for body measurement c. szabvány váltott fel.
• Az Európai Unióban egy új szabványt alkottak EN 13402 néven, ennek magyar megfelelője az MSZ EN 13402-3:2014 Ruházatok méretnagyság-jelölése. 3. rész: Méretek és intervallumok c. szabvány.
• Az Egyesült Királyság (UK) saját, BS 3666:1982 Specification for size designation of women's wear című szabványt alkalmaz.

A különböző országokban alkalmazott ruhaméret-táblázatokat az alábbiakban mutatjuk be néhány ruhafajtára és néhány országra vonatkozólag.

Női ruhaméretek

Női szoknyák, ruhák és kabátok

EU	32	34	36	38	40	42	44	46	48	50
USA	2	4	6	8	10	12	14	16	18	20
UK	4	6	8	10	12	14	16	18	20	22
USA	XS	S	S	M	M	L	L	XL	1X	2X

Blúzok és pulóverek

EU	40	42	44	46	48	50
USA	32	34	36	38	40	42
UK	34	36	38	40	42	44

Lányka ruhák és kabátok

EU	28	30	32	34	36	38	40	42
UK	3	5	7	9	11	13	15	17
USA	1	3	5	7	9	11	13	15

Női cipők

EU	35	35½	36	37	37½	38	38½	39	40	41	42
USA	5	5½	6	6½	7	7½	8	8½	9	9½	10
UK	2½	3	3½	4	4½	5	5½	6	6½	7	7½

Férfi ruhaméretek

Férfi öltönyök, pulóverek, kabátok

EU	44	46	48	50	52	54	56	58	60
UK / USA	34	36	38	40	42	44	46	48	50

Férfiingek

EU	36	37	38	39	40	41	42
UK / USA	14	14½	15	15½	16	16½	17

Férfizoknik

EU	39	40	41	42	43	44	45
UK / USA	9½	10	10½	11	11½	12	12½

Férficipők

EU	37½	38	38½	39	39½	40	41	42	43	44	45	46
UK	5½	6	6½	7	7½	8	8½	9	9½	10	10½	11½
USA	6	6½	7	7½	8	8½	9	9½	10	10½	11	12

További információk

• Shoe Size Conversion
• Erre figyelj, ha külföldről rendelsz ruhát