Ruzitska József
(1775–1823) magyar zeneszerző, karmester
Ruzitska József (Pápa, 1775 – Itália?, 1823 után) zeneszerző, karmester.
| Ruzitska József | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1775 Pápa |
| Elhunyt | 1823 után |
| Tevékenység | zeneszerző, karmester |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ruzitska József témájú médiaállományokat. | |
Életrajza
szerkesztés- 1820 – a nagyenyedi József ezred karnagya.
- 1821 – a nagyváradi színháznál zeneszerző.
- 1822 – 1823. a Kolozsvári Színház karnagya.
- 1822. december 26. – Béla futása, az első magyar történelmi opera bemutatása Kolozsváron[1]
- Kolozsvári tartózkodása után Bethlen Ferenc gróf szolgálatában a bethleni cigányzenekar vezetője volt.
- 1823-ban Itáliába utazott, az életének további eseményei ismeretlenek.
Munkássága
szerkesztésŐ szerezte az első két magyar történelmi operát, a Béla futását és a Kemény Simont. Az előbbi kéziratos partitúráit (három, egymástól többé-kevésbé eltérő változatban 1837–38 között Heinisch József dolgozta át) a kolozsvári Erdélyi Múzeum-Egyesület könyvtára, Ernst Lajos gyűjteménye és a budapesti Operaház könyvtára, utóbbiét a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárának zenei osztálya őrzi.
Művei
szerkesztés- Arany idők (1821), daljáték 2 részben (szöveg: Wándza Mihály)
- Béla futása (1822), opera 2 felvonásban (szöveg: August von Kotzebue nyomán Kótsi Patkó János, Kisfaludy Sándor)
- Kemény Simon, avagy dicsőség a hazáért meghalni (1822), opera 2 felvonásban (szöveg: Kisfaludy Károly)
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ A Pikkó herceg és Jutka Perzsi című operát 1793-ban mutatták be, de mivel nem maradt fenn sem a zenéje, sem a szövege, sokan ezt tekintik az első magyar operának.
Források
szerkesztés- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- Magyar életrajzi lexikon
.svg){kind=small}
