Ság (hegy)
A Ság tanúhegy Vas vármegye keleti részén, a Kemenesháton.[1] 279 méter magasan emelkedik Celldömölk fölött, és közigazgatásilag is hozzá tartozik. 1891-ben a hegy platóján végzett méréseket Eötvös Loránd a róla elnevezett torziós ingával. A hegyen a 20. században bazaltot bányásztak, ma azonban itt található a Sághegyi Tájvédelmi Körzet.[2]
| Ság | |
 | |
| Magasság | 279 m |
| Hely |  Magyarország, Vas vármegye |
| Hegység | Nyugat-magyarországi peremvidék[1] |
| Típus | vulkanikus |
| Elhelyezkedése | |
 Ság
Pozíció Magyarország térképén
| |
 é. sz. 47° 13′ 52″, k. h. 17° 07′ 01″47.231111°N 17.116944°EKoordináták: é. sz. 47° 13′ 52″, k. h. 17° 07′ 01″47.231111°N 17.116944°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ság témájú médiaállományokat. | |
Kialakulása
szerkesztésA környező síkságából 150 m-re kiemelkedő hegy egy 5 millió éves tűzhányó maradványa. A tanúhegy lankája homokos pannon képződményekből, a meredekebb kúp vulkáni tufából és bazaltból áll.
A térséget a vulkáni működés előtt a Pannon-tenger vize borította. A kőzetolvadék több kilométeres mélységből, tektonikus törések kereszteződésében létrejött magmacsatornákon került a felszínre. Az első kitöréssel kiszórt törmelék, a tufa, mintegy 2000 méter vastag homokos rétegre hullott. A tűzhányó működésének második szakaszában a lávafolyam 50 m vastag bazalttakaróvá dermedt a hegy tetején.
A lepusztulás során először a bazaltpajzs pereme töredezett le, majd a szél és a víz fokozatosan elhordta a lazább képződményeket. Mai formájához hozzátartoznak a suvadások, a kijárt mélyutak és a szőlőművelés lépcsői. A bányaműveléssel kialakított terek teszik lehetővé, hogy bepillanthassunk hazánk egyik legfiatalabb tűzhányójának belsejébe.
Élővilág
szerkesztésNövényzete lényegesen különbözik a környező területek flórájától. Jellemző növényei közt megtalálható többek között a fekete kökörcsin, a tavaszi hérics és a kövi varjúháj. Gazdag madárvilág jellemzi. Megfigyelhető itt a kuvik, a macskabagoly, a gyöngybagoly és az erdei fülesbagoly. Gyakori az erdei pinty, a csuszka, a fülemüle, a fekete rigó és a vörösbegy. Flórájának és faunájának védelmét tájvédelmi körzet szolgálja.
Szőlő és bor
szerkesztésA Somló és Kis-Somlyó tanúhegyekkel alkot borvidéket. A szőlőművelés helyi írásos emléke a „Sági Hegységnek Törvényei” az ország egyik legrégebbi szőlőműveléssel kapcsolatos magyar nyelvű jogszabály-gyűjteménye (18. század).
Eötvös Loránd geofizikai mérései
szerkesztésEötvös Loránd 1891-ben az ebben az évben elkészült Eötvös-ingával méréseket végez a hegyen, hogy műszere használhatóságát ellenőrizze. A hegy akkor még bányászattal nem torzított alakja lehetővé tette, hogy a mérési eredményeket összehasonlítsák az elméleti úton kapott értékekkel. Ezekre a mérésekre emlékeztet a hegyen 1971-ben felállított bazalt emlékoszlop, mely Antal Károly alkotása. Felső részén egy Eötvös-inga képe és az 1891-es évszám látható. A talapzaton található fehér márványtáblán a következő szöveg olvasható: EÖTVÖS LORÁND SÁGHEGYI KUTATÁSAI EMLÉKÉRE. EÖTVÖS LORÁND, TANGL KÁROLY, KÖVESLIGETHY RADÓ, BODOLA LAJOS 1971.[3]
A bazaltbánya
szerkesztésA hegy bazaltját elsőként a rómaiak használták fel a borostyánút és Savaria útjainak építéséhez.[4] A modern kori bányaművelés a 20. század elején kezdődött. 1909-ben jött létre a Sághegyi Bazaltbánya Rt. A nagyüzemi termelés 1911-től datálható. A kitermelt követ vasúti iparvágányon vitték le a celldömölki vasútállomásra. A részvénytársaságot a háború után államosították, és a bányászat a kőzetanyag kimerüléséig, 1957-ig folytatódott. Összességében mintegy 17 millió tonna kő kitermelése történt meg, radikálisan megváltoztatva a Ság korábbi formáját: mai meddőhányókkal, belső bányaudvarokkal szabdalt felszíne csak nyomokban idézi az egykor fenséges tanúhegyet.
A bányaművelés hatására ugyanakkor feltárultak a hegy gyomrának olyan rejtett titkai, amelyek az avatott szem számára a hegy kialakulásáról regélnek. Hogy a természet ilymódon - emberi tevékenység által - felnyitott könyve mások számára is olvashatóvá váljék, létrehozták a Ság Vulkánösvényt. E tanösvényt bejárva szinte megelevenedik az egykori vulkáni tevékenység. Különösen impozáns látványt nyújt az utolsó kitörés kürtőbe szilárdult lávája.
További látnivalók
szerkesztésA hegytetőn hatalmas, kereszt formájú trianoni emlékmű magasodik, Magyarország egyik legimpozánsabb ilyen jellegű alkotása. Az 1930-as években, a környékbeli polgárok adakozásából épült.
Az egyik felújított bányaépületben kapott helyet a Sághegyi Múzeum, melynek kiállítása 2012-ben teljesen megújult. Az interaktív kiállítás a hegy természeti világát, hely- és kultúrtörténetét mutatja be. A múzeumban a római kori és bronzkori emlékek, a szőlőművelés és a bazaltbányászat eszközei mellett a hegy keletkezésének történetével is megismerkedhetünk.
A Múzeum parkjában található Kőpark és játszókert a hazánkban megtalálható vulkanikus kőzeteket mutatja be, a vulkánoszlopokon pedig a Föld legnagyobb vulkánjait ismerhetjük meg. Ezen kívül óriás puzzle és játszótér várja a látogatókat.
Lásd még
szerkesztésForrások
szerkesztés- ↑ a b 3.3.11 Alsó-Kemeneshát. In Magyarország kistájainak katasztere. (magyarul) Szerkesztette: Dövényi Zoltán. (Az első kiadást szerkesztette: Marosi Sándor és Somogyi Sándor). Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. 390–394. o. ISBN 978-963-9545-29-8
- ↑ Tolnai Krisztina (szerk.): Sághegyi Tájvédelmi Körzet, Sarród, Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság, 1997.
- ↑ Fizikai Szemle 1996/12.
- ↑ Bödőcs, András (2011. április 15.). „Földet a katonáknak”. Élet és tudomány 2011 (15), 460. o.
Külső hivatkozások
szerkesztés- A Ság hegy ismertetője Celldömölk honlapján
- A Ság hegy honlapja
- Sághegyi Múzeum kiállítása
- A Kőpark és játszókert ismertetője
- Kemenes Vulkán Park
- A Plazmabeat együttes videóklipje, amelyet a Ság hegyen forgatták
.jpg){kind=small}
|
Ez a hegyről vagy hegységről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |