Sághy Gyula

(1844–1916) magyar politikus, országgyűlési képviselő
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. december 29.

Sághy Gyula (Edelény (Borsod vármegye), 1844. május 8.Budapest, 1916. szeptember 2.) jogtudós, egyetemi tanár, politikus.

Sághy Gyula

Született1844. május 8.
Edelény
Elhunyt1916. szeptember 2. (72 évesen)
Budapest
PártMérs. EllenzékNemzeti Párt
(1884-1900)
Szabadelvű Párt
(1900-1903)
Nemzeti Párt
(1903-1905)
Függetlenségi és 48-as Párt
(1905-1916)

Foglalkozásjogtudós, egyetemi tanár, politikus
A Wikimédia Commons tartalmaz Sághy Gyula témájú médiaállományokat.

Életpályája

szerkesztés

Középiskoláit Egerben és Esztergomban végezte; a jogot a pesti egyetemen és Heidelbergben hallgatta; 1866-ban ügyvédi vizsgát tett. 1868-1870 között a győri jogakadémián a római jog tanára, egyben 1869-től a pesti egyetem magántanára is volt. 1870-ben pesti egyetemi rendkívüli tanára, majd 1872-ben rendes tanára lett. 1914-ig tanított a pesti egyetemen. Az 1884-es választásokon mérsékelt ellenzéki programmal képviselővé választották Dunaszerdahelyen. Az 1887-es választásokon alulmaradt, de 1892-ben és 1896-ban már a Nemzeti Párt programjával lett képviselő a somorjai kerületben. Mikor pártja 1900-ban beolvadt a Szabadelvű Pártba egy rövid időre ő is csatlakozott (az 1901-es választásokon szabadelvű programmal nyert mandátumot), de az 1903-as nagy parlamenti csatározások hevében kilépett és az újjáalakított Nemzeti Párt tagja lett. Mikor ez a Függetlenségi és Negyvennyolcas Párthoz csatlakozott, ő is belépett, így az 1905-ös, 1906-os és az 1910-es választásokon is már e párt képviseletében lett a képviselőház tagja.

Több jogi dolgozatot tett közzé. Országgyűlési beszédei az Országgyűlési Naplóban jelentek meg.

  • A római ős alkotmány jogtörténeti jelentőségében (Pest, 1871)
  • A kötelmi jog általános elmélete (1 – 2. rész. Bp., 1877 – 1913)

További információk

szerkesztés