Sándor László (irodalomkritikus)
Sándor László (Budapest, 1909. március 20. – Budapest, 1993. október 13.) csehszlovákiai és kárpátaljai magyar irodalomkritikus, műfordító, a Korunk szerkesztője.
Sándor László | |
Született | 1909. március 20.[1] Budapest[2] |
Elhunyt | 1993. október 13. (84 évesen)[3] Budapest[2] |
Állampolgársága | |
Házastársa | Osvát Erzsébet |
Foglalkozása |
|
Sírhelye | Farkasréti temető (31-2-39)[4][5] |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Élete
szerkesztésSzülei az első világháború alatt Kassára, majd Losoncra költöztek. Gimnáziumot és kereskedelmi akadémiát végzett Kassán, 1945 után pedig levelező hallgatóként művészettörténeti tanulmányokat folytatott a moszkvai Repin Intézetben.
1933-tól szerkesztője a losonci Figyelőnek, illetve egyik alapítója az Indulásnak. 1937-től a Tűz helyi népfrontos ifjúsági egyesület elnöke. 1938-ban előbb Kassán, majd Ungvárott dolgozott magánhivatalnokként.
A szovjet Kárpátaljából 1962-ben költözött Budapestre, ahol 1966–1978 között a Gorkij Könyvtár igazgatójaként működött.
Az 1930-as évektől közölte cikkeit, állandó külső munkatársa volt a Magyar Újságnak és a Magyar Napnak. 1935-ben átvette Fábrytól a Korunk csehszlovákiai képviseletét, s 1940-ig több mint 50 cikke, kritikája jelent meg a lapban. Műfordítóként előbb cseh és szlovák műveket, majd 1945 után Ungváron orosz és ukrán írók műveit ültette magyarra. Mint az ungvári képtár igazgatója képzőművészeti tanulmányokat is írt, magyar népmeséket és a kárpátaljai magyar írók alkotásaiból összeállított antológiákat adott ki. Budapestre költözését követően a csehszlovákiai magyar, a cseh, a szlovák és a szovjet irodalom kérdéseiről értekezett. 1945 után az ő összeállításában jelentek meg Sáfáry László, Rudnóy Teréz, Vozári Dezső kötetei, valamint az Ez volt a Sarló tanulmánygyűjtemény.
A szlovákiai magyar, marxista szellemű irodalomkritika egyik képviselője.[6]
Művei
szerkesztés- 1959 Glück Gábor (ukránul)
- 1954 Magyar népmesék
- 1962 Grabovszky Emil élete és munkássága (oroszul)
- 1979 Hazánk: Kelet-Európa
- 1988 Hidak partok között
Díjai, elismerései
szerkesztésJegyzetek
szerkesztés- ↑ László Sándor, https://autority.snk.sk/cgi-bin/koha/opac-authoritiesdetail.pl?marc=1&authid=202460
- ↑ a b Petőfi Irodalmi Múzeum névtér, 2023. augusztus 5., PIM69391
- ↑ László Sándor, https://catalogue.bnf.fr/ark:/12148/cb120850051
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
- ↑ A magyar irodalom története
- ↑ Magyar Közlöny, 1969. március 18. (21. szám)
- ↑ Magyar Közlöny, 1978. július 4. (41. szám)
- ↑ Magyar Közlöny, 1989. április 26. (25. szám)
Források
szerkesztés- A (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig
- (szerk.) F. Almási Éva: Kortárs magyar írók 1945–1997. Bibliográfia és fotótár I–II., Enciklopédia Kiadó, Budapest, 2000, ISBN 963-8477-38-5.
- Révai új lexikona XVI. (Rac–Sy). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2005. ISBN 963-955-626-2
- Új magyar életrajzi lexikon V. (P–S). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2004. ISBN 963-547-414-8