Sándorfi Kamill

(1880–1953) magyar jogi író, egyetemi tanár, kúriai bíró
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. január 5.

Sándorfi Kamill, 1931-től Sándorfy[4] (Veszprém, 1880. április 6.Budapest, 1953. július 26.)[5][6] jogi szakíró, kúriai bíró, egyetemi tanár. Sándorfy Kamill vegyész apja.

Sándorfi Kamill
Született1880. április 6.[1]
Veszprém
Elhunyt1953. július 26. (73 évesen)[1]
Budapest XII. kerülete
Állampolgárságamagyar
GyermekeiSándorfy Kamill
Foglalkozása
Tisztségeegyetemi tanár
IskoláiBudapesti Tudományegyetem (–1905)
Halál okaagyvérzés
SírhelyeFarkasréti temető (19/1-1-81/82)[2][3]
SablonWikidataSegítség

Dr. Sándorfi (Fürst) Miksa (1848–1922)[7] megyei járásorvos, egészségügyi tanácsos és Weisz Karolina (1850–1934)[8][9] fia. Középiskolai tanulmányait szülővárosában, a veszprémi katolikus gimnáziumban végezte.[10] A budapesti egyetemen 1905-ben ügyvédi oklevelet szerzett. Először 1903-ban, vidéken lépett igazságügyi szolgálatba. 1913-tól Budapesten járásbíróként működött, majd az Igazságügyminisztérium munkatársa lett. 1921-től ítélőtáblai-, majd 1931-tól kúriai bíró, s végül 1945-től kúriai tanácselnök. 1925-től a budapesti egyetem magántanára. Szakíróként elsősorban kereskedelmi és közlekedési joggal foglalkozott, több döntvénytárat szerkesztett és számos kommentárt írt. 1945 után a világháborúban eltűntek holttá nyilvánítására vonatkozó jogszabályok, valamint a szovjet követelések és tartozások jogi kérdéseivel foglalkozott. 1949-ben nyugalomba vonult. Halálát agyvérzés okozta.

Magánélete

szerkesztés

Felesége Fényes Piroska (1891–1968)[11] volt, dr. Fényes Vilmos ügyvéd és Bródy Gizella lánya, akivel 1913. június 29-én az ungvári neológ zsinagógában kötött házasságot.[12]

Gyermekei

  • Sándorfy Marianna (1918–1946),[13] férjezett dr. Takács Endre Győzőné.
  • Sándorfy Kamill (1920–2006) kémikus, egyetemi tanár.
  • A munkaügyi bíráskodás (Budapest, 1919)
  • A légi közlekedés jogszabályai (Budapest, 1922)
  • A részvényjog bírói gyakorlata 1876–1933 (Budapest, 1935)
  • Törvényalkotásunk hőskora. Az 1825–1848. évi reformkorszak törvényeinek története. (Budapest, 1936, második kiadás)
  • Székely örökség (Budapest, 1941)