Sáregres

magyarországi község Fejér vármegyében
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. november 7.

Sáregres község Fejér vármegyében, a Sárbogárdi járásban.

Sáregres
Légi fotó
Légi fotó
Sáregres címere
Sáregres címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeFejér
JárásSárbogárdi
Jogállásközség
PolgármesterAlbertné Tiringer Mária (független)[1]
Irányítószám7014
Körzethívószám25
Népesség
Teljes népesség677 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség28,02 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság111[3] m
Terület26,16 km²
Földrajzi nagytájAlföld[4][5]
Földrajzi középtájMezőföld[4][5]
Földrajzi kistájSárvíz-völgy[4][5]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 47′ 07″, k. h. 18° 35′ 38″46.785231°N 18.593819°EKoordináták: é. sz. 46° 47′ 07″, k. h. 18° 35′ 38″46.785231°N 18.593819°E
Sáregres (Fejér vármegye)
Sáregres
Sáregres
Pozíció Fejér vármegye térképén
Sáregres weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Sáregres témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Fejér vármegye déli részén fekszik, a megye negyedik legdélibb fekvésű települése, Vajta, Cece és Igar után; délnyugati és déli szomszédjai, Simontornya és Pálfa már Tolna vármegyéhez tartoznak. Határában folyik a Sárvíz és a Sárvíz-malomcsatorna, valamint itt terül el az előbbi két vízfolyást mintegy 20 kilométer hosszan kísérő, néhol több kilométer széles sárréti mocsárvilág (illetve az azt magába foglaló Rétszilasi-tavak Természetvédelmi Terület) legdélebbi része is.

Megközelítése

szerkesztés

Székesfehérvár felől közúton legkönnyebben a  -as főúton érhető el a település, ez esetben Cecéig kell menni, ott nyugatra fordulni a  -es főúton, majd kb. 2 kilométer után északnak fordulni a 6307-es mellékúton.

Megközelíthető a község a  -os főút dunaföldvári elágazásától a  -es főúton is, ugyancsak az előbb írt, Cece utáni letéréssel, valamint a  -es főútról Szabadbattyánon letérve, a 6307-es mellékúton.

A hazai vasútvonalak közül a települést a Budapest–Pécs-vasútvonal érinti, amelyen saját megállóhelye van. Sáregres megállóhely a belterület nyugati szélén helyezkedik el, közúti elérését a 6307-es útból kiágazó 63 309-es számú mellékút (települési nevén Kolozsvári utca) biztosítja.

Története

szerkesztés

Egres (Besenyő-Egres) nevét az oklevelek 1276-ban említették először, ekkor Egrus, 1324-ben Beseneu-Egrus alakban írták.

1276-ban Egresi Máté választott bíró volt Fáncs birtokmegosztásánál.

1324-ben Hörcsök, Hatvan és Besenyő-Egres révjével együtt Simontornya tartozékaként volt említve.

1324-ben Károly Róbert király a várral együtt Budavár főbírájának, Hench fia János-nak adta.

1341-ben Besenyő-Egrest és Hatvant Zsadányi János fia, Gergely besenyő (Greg. Bessenus) – mint besenyő elődeit megillető részt – követelte a királytól, végül lemondott róla Hench fia János mester javára.

A pápai tizedjegyzék szerint 1334-ben a veszprémi főesperességhez tartozó egyházának papja 40 kisdénár pápai tizedet fizetett.

A 15. századtól a 16. század közepéig Simontornyával egyező sorsú település volt. A 16. század második felétől pedig a gróf Cseszneky család adózó birtokai között szerepelt. 1650 és 1945 között a Zichy család birtoka volt.

Közélete

szerkesztés

Polgármesterei

szerkesztés

Népesség

szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
737
722
735
739
709
687
677
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,6%-a magyarnak, 0,3% németnek, 0,4% románnak mondta magát (14,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 35,2%, református 37,9%, evangélikus 0,5%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 6,4% (18,3% nem nyilatkozott).[14]

2022-ben a lakosság 95,1%-a vallotta magát magyarnak, 0,8% cigánynak, 0,6% németnek, 0,1% románnak, 0,1% bolgárnak, 2,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (4,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 29,6% volt református, 26,9% római katolikus, 0,6% evangélikus, 0,1% görög katolikus, 0,1% ortodox, 0,1% egyéb keresztény, 1,1% egyéb katolikus, 10,9% felekezeten kívüli (30,5% nem válaszolt).[15]

Nevezetességei

szerkesztés
  • Vízimalom – Az 1800-as évek közepén épült. Ebben a vízimalomban született Csók István festőművész 1865-ben.

Természeti értékei

szerkesztés

Híres emberek

szerkesztés
  1. a b Sáregres települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2022. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 22.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. Sáregres, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2012. július 8.)
  4. a b c Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja (pdf) pp. 29–34. Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület, 2001. [2013. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
  5. a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  6. Sáregres települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  7. Sáregres települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 30.)
  8. Sáregres települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 14.)
  9. Sáregres települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 14.)
  10. Sáregres települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 14.)
  11. Sáregres települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 18.)
  12. Sáregres települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 30.)
  13. Sáregres települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 9.)
  14. Sáregres Helységnévtár
  15. Sáregres Helységnévtár
A Wikimédia Commons tartalmaz Sáregres témájú médiaállományokat.

Jerney: Keleti utazása I. 237., Győrffy: Fejérvármegye.