Sárgafejű amazon

Sárgafejű amazon
	Természetvédelmi státusz
	Veszélyeztetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Osztály:	Madarak (Aves);
Rend:	Papagájalakúak (Psittaciformes);
Öregcsalád:	Papagájszerűek (Psittacoidea);
Család:	Papagájfélék (Psittacidae);
Alcsalád:	Araformák (Arinae);
Nem:	Amazon (Amazona);
Faj:	A. oratrix;
Tudományos név
	Amazona oratrix; Ridgway, 1887
Szinonimák
	Amazona ochrocephala oratrix
Elterjedés
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Sárgafejű amazon témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Sárgafejű amazon témájú médiaállományokat és Sárgafejű amazon témájú kategóriát.

A sárgafejű amazon (Amazona oratrix) a madarak osztályának papagájalakúak (Psittaciformes) rendjébe és a papagájfélék (Psittacidae) családjába és az araformák (Arinae) alcsaládjába tartozó faj.^[1]^[2]^[3]

Rendszerezése

A fajt Robert Ridgway amerikai ornitológus írta le 1887-ben.^[4]

A faj egy fajkomlexum tagja, legközelebbi rokonai a sárgahomlokú amazon (Amazona ochrocephala) és a sárgatarkójú amazon (Amazona auropalliata). Ezeket korábban egyetlen fajba sorolták (a másik két faj egymáshoz viszonyított helyzete ma sem tisztázott teljesen) sárgatarkójú amazonpapagáj néven és annak három alfajaként taglalták.

Alfajai

Amazona oratrix belizensis B. L. Monroe Jr & T. R. Howell, 1966
Amazona oratrix oratrix Ridgway, 1887
Amazona oratrix tresmariae Nelson, 1900^[2]

Előfordulása

Mexikó, Belize és Guatemala területén honos. Természetes élőhelyei szubtrópusi és trópusi síkvidéki esőerdők, mangroveerdők, lombhullató erdők és cserjések, szántóföldek. Állandó, nem vonuló faj.^[5]

Megjelenése

Testhossza 35–38 centiméter, átlagos testtömege 517 gramm.^[4] Testének nagy része zöld, feje, torka, szárnyának szegélye sárga. Repülés közben válnak láthatóvá vörös szárnyfoltjai.

Sárgafejű amazon portréja

Életmódja

Kisebb csapatokban magokkal, gyümölcsökkel és virágokkal táplálkozik.

Szaporodása

Fészekodú gyanánt fák üregeit használja.

Természetvédelmi helyzete

Az elterjedési területe elég nagy, egyedszáma 4700 alatti és csökken. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján veszélyeztetett fajként szerepel.^[5]

Jegyzetek

↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2018. június 30.)
↑ ^a ^b A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2018. június 30.)
↑ Oláh György, Bankovics Attila (2022). „A papagájalakúak (Psittaciformes) rendjéhez tartozó fajok magyar nevei”. Állattani Közlemények 107 (1-2), 109–174. o. DOI:10.20331/AllKoz.2022.107.1-2.5.
↑ ^a ^b Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2018. június 29.)
↑ ^a ^b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2019. június 29.)

Források

A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. október 18.)

További információk

Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[A-1] A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2018. június 30.)

[B-2] A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2018. június 30.)

[Olah2022-3] Oláh György, Bankovics Attila (2022). „A papagájalakúak (Psittaciformes) rendjéhez tartozó fajok magyar nevei”. Állattani Közlemények 107 (1-2), 109–174. o. DOI:10.20331/AllKoz.2022.107.1-2.5.

[E-4] Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2018. június 29.)

[C-5] A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2019. június 29.)

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]