Sárkányok kertje

A Sárkányok kertje (románul Grădina Zmeilor) egy felszíni erózióval létrejött sziklaképződmény Romániában, az erdélyi Szilágy megyében. A 32,5 hektáros terület védelem alatt áll.

A Sárkányok kertje

Alakzatok a kertben

Földrajzi helyzete

Almásgalgó határában, Zsibótól 9 km-re délkeleti irányban helyezkedik el.

Megközelítése

Gépkocsival érkezők az 1G jelzésű műúton közelíthetik meg Almásgalgót. A faluba érve útjelző tábla mutatja a letérőt. Körülbelül 800 m-t kell megtenni, amíg a kert bejáratához érünk. Itt egy kiépített parkoló várja az utasokat.

A Kert

Egy jól karbantartott ösvény vezet körbe a kerten. Az út első szakaszában a suvadáskaréj felső felén vezet. Itt lehetőség nyílik madártávlatból megcsodálni a különös alakú tornyokat, kúpokat, gúlákat, oszlopokat, gombákat, ember- és állatformájú tömböket, amik festői összevisszaságban díszítik a kertet. Az út a kert végében leereszkedik a suvadáskarély alá, és most már karnyújtásnyi távolságból is megszemlélhetjük a természet ezen csodáit.

A rezervátum területén a sziklákra mászni tilos.

Kialakulása

A terület tudományos kutatása dr. Cholnoky Jenő professzor nevéhez fűződik, aki az Erdélyi-medence feltérképezése alkalmából tanulmányozta és leírta a Sárkányok kertjét is.

Almásgalgó határában a talaj rétegesen elhelyezkedő agyag, homokkő és apró szemű konglomerátumokból áll. Egy törésvonal mentén a völgy irányába dőlő oldal és a szelektív erózió alakította ki a kert különleges formáit.

Az alakzatok folyamatosan változnak az erózió miatt. A talajvíz hatására az egész völgyoldal a törésvonal irányába mozog. A suvadáskarély fölött újabb és újabb repedéseket lehet megfigyelni, amik az elkövetkező alakzatok előhírnökei.

A kert alakzatai átlagosan 10–12 méter magasak. Élettartamuk attól függ, hogy a tetejükön milyen védőréteg van. A gomba alakú alakzatok a legtartósabbak, mert a gomba kalapját alkotó homokkő vagy konglomerátum ernyőként védi a gomba szárát alkotó lazább szerkezetű talajrétegeket.

Régebbi leírásokban 25-30 méteres alakzatokról is van említés, de mostanában a 10-15 métereseknél nagyobbak nincsenek.

Képgaléria

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

Legenda

A népi hiedelemvilág szerint a környéken élt valaha egy csodálatosan szép pásztorleány, akibe beleszeretett egy nyalka vadász. Mivel a lány szegény volt, mint a templom egere, a szerelmüket nem nézte jó szemmel az a módos gazda, aki a lányát a vadásznak szánta. Egyszer, amikor a pásztorleány és a vadászlegény beszédbe elegyedett, a juhok szétszéledtek, és a tilalmasban kezdtek legelni. A gazda, amikor észrevette ezt, elátkozta a pásztorleányt, mire az azon nyomban kővé vált a juhaival együtt. Hajnalonként és alkonyatkor a nap oly módon világítja meg a kert szikláit, hogy az árnyékok játékában egy kis képzelőerővel felfedezhetjük a juhnyájat.

Hasonló képződmények Erdélyben

Habár a kialakulásuk módja eltérő, de a szelektív erózió más, látványos megnyilvánulása a Bucsecs-hegységben levő kőgombák és a Szfinx, a Szászsebes közelében levő Vörös-szakadék agyagtornyai.

Irodalom

• Ajtay Ferenc: Jöjjön velünk a Sárkányok kertjébe, in rev. Erdélyi Gyopár. Az Erdélyi Kárpát Egyesület közlönye, Kolozsvár, 1995, 2. szám