Sárközi Gabóca Kézműveskör
A Sárközi Gabóca Kézműveskör egy 2004-ben, Őcsényben alakult, Sárközi népművészettel foglalkozó egyesület.
Célja
szerkesztésA kézműveskör célja a Sárközben élő népművészet, népi hagyomány felkutatása, felelevenítése, gyakorlati oktatása az ott élő népművészet iránt érdeklődő gyerekeknek és felnőtteknek, valamint a Sárköz tájegységben fellelhető hímzések, csipkeverés, rostkötés, gyöngyfűzés, buba és népviseleti ruhák készítése, szövés, régi minták felkutatása, gyűjtése, évenként kiállításon való bemutatása, régi énekek, szokások gyűjtése, rögzítése, továbbadása.[1] A régi minták megismerésében együttműködtek a szekszárdi Wosinsky Mór Megyei Múzeummal, akik bemutatták nekik a budapesti Néprajzi Múzeum tulajdonában levő, 19. században begyűjtött és mára elfeledett ingek, jegykendők hímzéseit, motívumait.[2]
Története
szerkesztésA Sárközi Gabóca Kézműveskör 2004-ben alakult meg, de szakkör formájában már működött az Általános Művelődési Központ keretein belül, az 1990-es években.[3] A kézműveskör a nevét a Sárköz jellegzetes, speciális csipkedíszítéséről, a sárközi gabócának nevezett vert csipkéről kapta, amely a bő ingek váll és nyakrészének díszítésére, valamint lepedők, terítők, stb. darabjainak összedolgozására szolgált, valamint a „halálravaló lepedőt” (halotti lepelt) díszítették.[4][5]
Évente 1-2 kiállítást tartanak az elkészített képzőművészeti termékekből. A kezdeti időben az akkori tagoknak Magyar Pálné Török Erzsébet segített 1993-ban a főkötő hímzés, jegykendő hímzés mintáinak lerajzolásában, alapöltéseinek elsajátításában mintakendőn. A rendszeres műhelymunka Hammerné Görög Éva szervezésében a 2000-es években kezdődött el, amikortól a különböző kézimunkák készítésével foglalkozott a csoport (gobelin, csipkeverés, fekete-fehér hímzés, horgolás, kötés, gyöngyfűzés).[1]
2001-ben már meghívást kapott a csoport Taliándörögdre, a Művészetek Völgyébe, a sárközi népművészet bemutatására. Ugyanezen év tavaszán kiállítást szerveztek Őcsényben az elkészült munkákból, ősszel pedig a nyíregyházi galéria kiállításán képviselhették Sárközt a tagok. 2002-től Dr. Apáti Imréné segítette a csoportot a sárközi színes hímzések készítésében. 2002. október 5-én a csoport meghívást kapott a délvidéki Óbecsére, ahol a vendéglátók a helyi Szendrey Júlia csoporttal közös kiállítást szerveztek, amelyet 2003-ban Őcsényben megismételtek.[6] 2003-ban a kézműveskör tagjai képviselhették Őcsényt a decsi Faluházban, a „Sárköz méltó a világörökségre” rendezvényen. 2003 nyarán a tokaji nemzetközi kiállításra kaptak meghívást. 2003-tól vesznek részt a Szekszárdi Szüreti Fesztivál rendezvényein és a Szent László napon, képviselve a sárközi hímző- és csipkeművészetet. 2004 novemberében alakult át az őcsényi csoport egyesületté „Sárközi Gabóca Kézműveskör” néven.[3][7] 2005 óta hagyományt teremtettek: a húsvéti ünnepkörhöz kapcsolódóan a csoport által készített anyagokat kiállításon mutatják be. Minden évben hívnak vendég kiállítót is, hogy a sárközi emberek párhuzamosan megismerjék más tájak hagyományait is.[8]
2020-tól, fennállásuk 15. évfordulója alkalmából az őcsényi polgármesteri hivatal házasságkötő termében állandó kiállításuk nyílt meg.[9]
Az egyesület elnöke hosszú éveken át Szűcs Sándorné volt,[10] akit 2020-tól Heronyányi Józsefné váltott.[9] Az egyesület tiszteletbeli elnöke Hammerné Görög Éva, tázlári népi iparművész, aki a csipkeveréssel, fekete-fehér hímzéssel, gépi hímzéssel, sárközi színes hímzéssel foglalkozik.[8]
Tevékenységük
szerkesztésA tagok évente egy alkalommal tanulmányúton vesznek részt, ahol más tájegységek hagyományaival ismerkednek meg. Gyűjtéseik folyamatosak, mintatárukat bővítik. A kézimunkakör tagjai számára fontos a fejlődés és a megmérettetés is, ezért munkáikat szívesen zsűriztetik. Tagjaik közül van, aki már népi iparművész (Hammerné Görög Éva)[11] vagy a népművészet ifjú mestere (Glöcknerné Szűcs Adél), aki bíborvégmintás terítőket készít, csipkét ver, gyöngyöt fűz és babát készít.[9] A sárközi hagyományok ápolása mellett fontosnak tartják azok fennmaradását, ezért foglalkozásaik nyitottak, minden érdeklődőt szeretettel látnak heti rendszerességgel, szeptembertől júniusig. Vállalnak tanítást is: több jelentkező volt a környező falvakból rostkötésre, és az utóbbi évekig a helyi általános iskolából is volt néhány csipkeveréssel és hímzéssel próbálkozó diák.
A helyi kézműveshagyományok hosszú távú fennmaradását szolgálják azzal is, hogy a község katolikus és református templomaiba sárközi színes hímzéssel készítettek garnitúrát, önkéntes felajánlásként. Néhány éve a Sárközi Gabóca Kézműveskör tagjai készítik a helyi általános iskola végzős tanuló számára ballagási tarisznyákat. A diákok szívesen válogatnak a szebbnél szebb sárközi színes hímzéssel készített mintadarabok közül.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b 4.3. Kézimunka Szakkör. docplayer.hu. (Hozzáférés: 2021. március 15.)
- ↑ Hatókörű Városi Múzeum. Wosinsky Mór Megyei Múzeum. (Hozzáférés: 2021. március 15.)
- ↑ a b (2005. március 24.) „Őcsény kiállítás”. Tolnai Népújság 16 (69), 3. o.
- ↑ Sárköz élő hagyománya. Decs Nagyközség Önkormányzata. (Hozzáférés: 2021. március 15.)
- ↑ szerk.: Balázs Kovács Sándor - Deli Erzsébet: Kézműipari hagyományok Tolna megyében. Csipkekészítés, Kézművesek, népi iparművészek Tolna megyében. Szekszárd: Wosinsky Mór Megyei Múzeum, 77. o. (1999)
- ↑ (2003. május 31.) „Őcsény”. Tolnai Népújság 14 (126), 5. o.
- ↑ Őcsény. sdse.hu. (Hozzáférés: 2021. március 15.)
- ↑ a b Kézzel készített csodák. vira.hu, 2019. január 14. (Hozzáférés: 2021. március 15.)
- ↑ a b c Hanol Erzsébet: Állandó kiállítással ünnepel a Gabóca. igyuk.hu, 2020. március 3. (Hozzáférés: 2021. március 15.)
- ↑ Sárközi Gabóca Kézműveskör. helyicivil.hu. (Hozzáférés: 2021. március 15.)[halott link]
- ↑ szerk.: Balázs Kovács Sándor - Deli Erzsébet: Népi iparművészek Tolna megyében., Kézművesek, népi iparművészek Tolna megyében. Szekszárd: Wosinsky Mór Megyei Múzeum, 139. o. (1999)
Források
szerkesztés- (2014. december 1.) „Felelevenítik és tovább is örökítik a múlt értékeit”. Tolnai Népújság 25 (279), 4. o.
- Kézzel készített csodák. vira.hu, 2019. január 14. (Hozzáférés: 2021. március 15.)
- 4.3. Kézimunka Szakkör. docplayer.hu. (Hozzáférés: 2021. március 15.)
További információk
szerkesztés- Hanol Erzsébet: A sárközi hagyományokat őrzi a kézműveskör. teol.hu, 2020. február 22. [2020. február 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. március 15.)