Sárvíz (folyó)
A Sárvíz egy magyarországi folyó a Mezőföld nyugati részén. A Séd északi ágának folytatását képező Nádor-csatorna és a Gaja-patak egyesülésével jön létre Fejér vármegyében, a Sárréten, Sárszentmihály közigazgatási területén és Tolna vármegyében, Sióagárdnál torkollik a Sióba. Legjelentősebb mellékvize a Cecénél belecsatlakozó, a Séd déli ágának folytatását jelentő Sárvíz-malomcsatorna, melyet a folyószabályozáskor alakítottak ki, és amely a Sárvíz forrásától kezdve párhuzamosan halad a folyóval.
| Sárvíz | |
 | |
| A Sárvíz Soponya és Aba között | |
| Közigazgatás | |
| Országok | Magyarország  |
| Vármegyék | Fejér, Tolna |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 110 km |
| Forrás | Sárszentmihály, Fejér vármegye |
| Torkolat | Sió, Sióagárd, Tolna vármegye |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Sárvíz témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Hajdan kiemelkedő jelentőségű vízfolyásnak számított, hiszen a hajózható folyók közé tartozott, ám a 18. század közepétől kezdve, az ország nagy folyói közül elsőként szabályozták, árterületét lecsapolták, ezért hadászati és logisztikai jelentőségét elvesztette. Eredetileg a Dunáig folyt, hiszen a szabályozások előtt nem a Sárvíz torkollott a Sióba, hanem fordítva. A szabályozások során óriási termőterületek szabadultak föl a Mezőföldön, ám megszüntették a Dunántúl középső részének kapcsolatát a Dunával.
A folyó medrére egészen a sióagárdi torkolatig szoktak Nádor-csatornaként hivatkozni, ugyanis a szabályozásakor ezt a nevet szánták a megregulázott Sárvíznek is.
A Sárvíz régen
szerkesztésA folyónak az ókorban és a középkorban sokkal nagyobb jelentősége volt, mint ma, ugyanis a hajózható folyók közé tartozott.
Az ókori római Gorsium városnak fontos kikötője volt a Sárvíz partján. Gorsium Pannonia provincia egyik legjelentősebb települése volt, a térség katonai, kereskedelmi és gazdasági, a provincia szakrális központja. Logisztikai és stratégiai szerepe megfelelt a mai Székesfehérvárénak, mely néhány kilométerre északra fekszik Gorsiumtól.
A Sárvíz mentén a 18. századig nagy árterületek húzódtak. Az érdemi folyamszabályozási munkák már az 1760-as években megkezdődtek. 1810-től vízszabályozási társulatot hoztak létre, amely Sárvíz Társulat néven az ország első vízszabályozási egyesülete volt. Tolna vármegye déli részén az 1850-es években végeztek a folyószabályozással.
Nevének eredete
szerkesztésA sár szó a régi magyar nyelvben fehéret jelent (sárarany), a fehér pedig az uralkodó színe volt, a táj neve is arra utal, hogy itt az uralkodó Árpád fejedelem törzse telepedett meg.[1] Azonban az ómagyar helynevek elemzése nem valószínűsíti a sár színnév jellegét, inkább egyszerűen „sáros folyóvíz, mocsár” jelentésű lehet a folyó neve.[2]
A Sárvíz ma
szerkesztésMa már a jelentéktelenebb folyók közé tartozik, hiszen a folyószabályozással megszűnt a hajózhatósága, de Fejér vármegye nyugati részén így is a legfontosabb vízfolyás.
További információk
szerkesztésA Sárköz tájegységet nyugaton a Sárvíz, délen a Sió, keleten a Duna, északon a Mezőföld széle határolja.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Fehér, Anikó. Bátya népzenei monográfiája. Budapest: Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, 5. o. (2007)[halott link]
- ↑ Győrffy Erzsébet (2008). „Az ér, sár és víz földrajzi köznevek Árpád-kori folyóvízneveinkben”. Helynévtörténeti tanulmányok 3, 125-126. o, Kiadó: Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke. ISSN 1789-0128.
