Sásdi Sándor
Sásdi Sándor (eredeti neve: Tintner Sándor)[1] (Varga, 1898. szeptember 3.[2] – Budapest, 1992. május 23.) József Attila-díjas (1955) magyar író, újságíró.
| Sásdi Sándor | |
.jpg) | |
| 1936 körül | |
| Élete | |
| Születési név | Tintner Sándor |
| Született | 1898. szeptember 3. Varga, Magyarország |
| Elhunyt | 1992. május 23. (93 évesen) Budapest, Magyarország |
| Sírhely | Kozma utcai izraelita temető |
| Nemzetiség | magyar |
| Szülei | Tintner Béla Hahn Paula |
| Pályafutása | |
| Jellemző műfaj(ok) | regény |
| Első műve | Vadludak (regény, 1925) |
| Irodalmi díjai | József Attila-díj (1955) |
Életútja
szerkesztésTintner Béla vargai születésű kocsmáros és Hahn Paula bonyhádi születésű asszony gyermekeként látta meg a napvilágot 1898. szeptember 3-án hajnali öt órakor, zsidó családban.[1] A népi írók nagy nemzedékének a kortársa volt. Elemi iskoláit Sásdon végezte. Később családjával egy darabig Vargán lakott, ahol apja dolgozott mint kocsmáros. Középiskolába Pécsett járt, az érettségit követően újságíróként kezdett dolgozni Budapesten. 1923-ban a Pécsi Napló munkatársa lett, 1928-ban a lap főszerkesztő-helyettesévé nevezték ki. 1924-ben Földes Bélával közösen szerkesztett az Új Írások című irodalmi folyóiratot. Első regénye a Nyolc hold föld címet viselte, melyet a Nyugat című irodalmi folyóirat pályázatán dicséretben részesítettek. Zsadányi Oszkárral létrehozott egy könyvkiadót, valamint képzőművészeti album szerkesztésében is részt vett. 1943-ban származása miatt a Pécsi Naplótól elküldték. 1944. november 4-én a dachaui koncentrációs táborba deportálták. Magyarországra 1945 júniusában tért vissza.
A Kozma utcai izraelita temetőben nyugszik, temetésén Schweitzer József főrabbi búcsúztatta.
Művei
szerkesztés- Vadludak (regény, 1925)
- Hanna nagy útja (regény, 1928)
- Nyolc hold föld (regény, 1929, dráma, 1955)
- Megtalált út (regény, 1930)
- Szívre hulló kő (regény, 1933)
- Csillagok alatt, regény, 1933, 63 oldal, Gong 37.
- Egy nyár regénye (regény, 1934)
- Az árnynélküli ember (elbeszélés, 1936)
- Ősz felé (regény, 1937)
- Aratástól hóhullásig (regény, 1940)
- Könyörület (regény, 1942)
- Fehér kenyér (önéletrajzi regény, 1946)
- Egy asszony elmegy (regény, 1948)
- Éneklő élet (regény, 1949)
- Csodálatos ősz (regény, 1950)
- Magvetők (regény, 1951)
- Éjszakai dobszó (kisregény, 1952)
- Cseresznyevirág (dráma, 1953)
- A vándorút vége (regény, 1953)
- Ruzsinka (regény, 1954)
- Boldog órák… (tíz állattörténet, 1955)
- Bosszú (regény, 1955)
- Tavaszodik (regény, 1957)
- Árnyék (regény, 1958)
- Fecskefészek (elbeszélés, 1958)
- Elhagyott szerető (regény, 1959)
- Boldog hajlék (regény, 1960)
- A harmadik elmegy (regény, 1961)
- A Sólyom utcai fiúk (ifjúsági regény, 1963)
- Tél hozta, tavasz vitte (elbeszélések, 1963)
- A várakozó (regény, 1964)
- Akit visszavárnak (regény, 1965)
- Városszélen (regény, 1966)
- A sárga bohóc (regény, 1970)
- A rigó sírja (regény, 1973)
- Élt: négy boldog évet (regény, 1975)
- A hídon kezdődött (regény, 1978)
- Szabálytalan szerelem (regény, 1980)
- Veronika (regény, 1986)
- Vacsorára hazaértek (regény, 1988)
- Az utolsó szó jogán (emlékezések, 1993)
- Nyolc hold föld (tv-játék, 1960) https://www.imdb.com/name/nm9312464
- Vízimalom, Ballada a szép vízimolnárnéról és az uraságról (tv-játék, 1974)
Díjai
szerkesztés- József Attila-díj (1955)
- A Munka Érdemrend arany fokozata (1968, 1973)
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Születési bejegyzése a sásdi polgári születési akv. 86/1898. folyószáma alatt
- ↑ Születése bejegyezve a sásd polgári szül. akv. 86/1898. folyószáma alatt.
További információk
szerkesztés- Kortárs magyar írók
- Sásdi Sándor (1898-1992) magyar író, újságíró
- Életrajzi Index
- A Sásdi Sándor évfordulóra Archiválva 2016. március 5-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Sásdi Sándor ajánló bibliográfia; összeáll. Megyeri Tiborné; Sásd Nagyközségi Közös Tanács, Sásd, 1988
