Sólyom (település)
Sólyom (román nyelven Șoimi), falu Romániában, Bihar megyében.
| Sólyom (Șoimi) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Bihar |
| Község | Sólyom |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 417555 |
| Körzethívószám | 0259 |
| SIRUTA-kód | 31431 |
| Népesség | |
| Népesség | 1034 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 4 |
| Népsűrűség | 10,14 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 102,01 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 41′ 04″, k. h. 22° 07′ 13″46.684524°N 22.120193°EKoordináták: é. sz. 46° 41′ 04″, k. h. 22° 07′ 13″46.684524°N 22.120193°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése
szerkesztésBihar megyében, Belényesszentmiklós-tól délre, a Nagyvárad-Belényesi vasútvonal mentén, a béli hegyek alatt fekvő település.
Története
szerkesztésSólyom nevét 1487-ben Solyond, Sylyond néven említette először oklevél.
1600-ban Soliond, 1692-ben Solom, Solondi, 1808-ban Sólyom (Beél-), Solym, 1913-ban Sólyom néven írták.
Sólyom falu a fennmaradt hagyományok szerint a pálos szerzeteseké volt.
A település határában a Kristor nevű hegyen zárda romjai voltak láthatók. A Solmului nevű hegyen pedig váromladékok voltak.
1851-ben Fényes Elek írta a településről:
"Sólyom, Bihar vármegyében, 149 óhitű lakossal, anyatemplommal. Urbéri szántó 85, rét 60, majorsági erdő 420 hold. Folyóvize a Fekete Körös. Határában láthatók egy régi épület romjai, melly azonban vár volt-e vagy zárda, nem tudhatni. Bírja a váradi görög katholikus püspök."
Sólyom település birtokosa a nagyváradi görögkatolikus püspök volt, még a 20. század elején is.
1910-ben 491 lakosából 46 magyar, 415 román volt. Ebből 18 református, 445 görögkeleti ortodox, 20 izraelita volt.
A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Belényesi járásához tartozott.
Nevezetességek
szerkesztés- Görögkatolikus templom – 1800 körül épült.
Források
szerkesztés- Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
.svg){kind=small}