SMS Kaiserin Elisabeth

Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. április 13.

Az SMS Kaiserin Elisabeth (magyarul: Őfelsége Erzsébet császárné hadihajója) a Császári és Királyi Haditengerészet egyik I. Ferenc József-osztályú védett cirkálója, az SMS Kaiser Franz Joseph I testvérhajója. Nevét a magyarok legendás királynéjáról, Erzsébetről kapta.

SMS Kaiserin Elisabeth
HajótípusVédett cirkáló
ÜzemeltetőAz Osztrák-Magyar haditengerészet zászlaja Császári és Királyi Haditengerészet
HajóosztályI. Ferenc József-osztály
Pályafutása
ÉpítőPólai Arsenal
Építés kezdete1888. július 1.
Vízre bocsátás1890. szeptember 25.
Szolgálatba állítás1892. január 24.
Sorsa1914. november 2-án Csingtaonál saját legénysége felrobbantotta
Általános jellemzők
Vízkiszorítás4063 ts
Hossz102,56 m
Szélesség14,72 m
Merülés5,7 m
Hajtómű4 gőzkazán / 2 álló 3 hengeres háromszoros expanziójú gőzgép / 2 csavar
Sebesség19,17 csomó (37 km/h)
Fegyverzet2 x 24 cm Krupp L35/C86 ágyú
  • 6 × 15 cm Krupp L35/C86 ágyú
  • 5 × 4,7 cm Hotchkiss L44 gyorstüzelő ágyú (SFK)
  • 4 × 4,7 cm Hotchkiss L33 SFK
  • 2 × 3,7 cm Hotchkiss L33 SFK
  • 4 × 40 cm-es víz feletti torpedóindító cső
    • Az 1905–06-os átépítés után:
  • 2 x 15 cm Škoda L40 ágyú
  • 6 × 15 cm Krupp L35/C86 ágyú (illesztett)
  • 14 × 4,7 cm Škoda L44 SFK
  • 2 × 4,7 cm Škoda L33 SFK
  • 4 × 40 cm-es víz feletti torpedóindító cső
Páncélzat
  • fedélzet: 3,8 cm
  • vastagság: 5,7 cm
  • Barbetten: 9 cm
  • 24 cm-es lövegplattform: 4 cm
  • kazamatalövegek erkélye: 4 cm
  • a fedélzeti 15 cm-es lövegek páncélja: 4-6 cm
  • parancsnoki híd: 4,5-5 cm
  • A Wikimédia Commons tartalmaz SMS Kaiserin Elisabeth témájú médiaállományokat.
    SablonWikidataSegítség

    Építése

    szerkesztés

    Mint osztálya második tagját, az olasz Giovanni Bausan- és Etna-sorozatú cirkálókra adott válasznak szánták. A hajógerinc lefektetésére 1888. július 1-jén került sort a pólai Arzenálban. A vízrebocsátás 1890. szeptember 25-én történt meg. Mivel ebben az időben a hadihajók fejlesztése rettentő gyors volt, ezért ezen osztály két hajója is igen gyorsan elavult, szükségessé vált további modernizálásuk. A fő tüzérségi lövegeket kicserélték, illetve a közepes lövegek kazamatalövegeit is a felső fedélzetre költöztették, mivel addig csak nyugodt tengeren voltak használhatók, erős hullámverés esetén nem. Ellentétben testvérhajójával, az SMS Kaiserin Elisabethen nem voltak lövegtornyok, csak gyengén páncélozott platformok a taton és az orron. Az átépítések után a cirkálót a 2. cirkálóosztályba sorolták. 1911-ben az osztályok átnevezése után a hajó az úgynevezett Kleiner Kreuzer besorolást kapta. Magyarul kis cirkálónak fordítható. Szakmai körökben azonban a cirkáló valódi értéke vitatott volt. Sokan egyszerűen csak „Sternbeck szardíniásdobozának” csúfolták, Maximilian Daublebsky von Sterneck korábbi flottaparancsnok után.

    Bevetések, utak

    szerkesztés
    • 1892-93: Világ körüli út Ferenc Ferdinánd trónörökössel
    • 1895: A kieli-csatorna megnyitásán az Osztrák-Magyar Flotta kötelékben látogatást tett
    • 1895: Levantei út demonstrációs céllal
    • 1896: Újabb levantei út
    • 1899: Kelet-Ázsiában állomásozott
    • 1900-02: A nemzetközi erők tagjaként a bokszerlázadás leverésében segédkezett
    • 1904-05: Állomáshajó Kelet-Ázsiában
    • 1906-1908: Kiképző utak a Földközi-tengeren
    • 1908-10: Állomáshajó Kelet-Ázsiában
    • 1911-12: Kiképző utak a Földközi-tengeren
    • 1913: Állomáshajó a levantei útvonalon
    • 1914: Állomáshajó Kelet-Ázsiában
    • 1914. július 22-én áttelepült Csing-taóba. Különböző megfontolások miatt (főleg a sebesség okán) Von Spee tengernagy a hajót nem tudta beosztani a Német kelet-ázsiai rajba.
    • 1914. augusztus 14-én parancs érkezett a cirkáló leszerelésére, a legénységet Tiencsinbe rendelték.
    • 1914. augusztus 26-án parancsot kapnak az orr- és tatlövegek kiszerelése a szárazföldi csapatoknak. A megmaradó lövegeivel a Kaiserin Elisabeth szárazföldi célpontokat támadott.
    • 1914. november 2-án a hajón önrobbantást végzett saját legénysége, hogy elkerülje japán kézre kerülését, így elsüllyedt a Csing-tao-i öbölben. A legénység Csing-tao ostroma után japán fogságba esett, és csak 1920-ban szabadultak ki.

    Fordítás

    szerkesztés
    • Ez a szócikk részben vagy egészben az SMS Kaiserin Elisabeth című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
    • Marine Arsenal Band 27 / Podzun-Pallas Verlag, 1996

    Külső hivatkozások

    szerkesztés