Az SMS Szamos a Császári és Királyi Haditengerészet kötelékébe tartozó monitor volt, melyet 1892-ben bocsátottak vízre. Harcolt az első világháborúban. Testvérhajója az SMS Körös volt.

SMS Szamos
HajótípusMonitor
ÜzemeltetőAz Osztrák-Magyar haditengerészet zászlaja Császári és Királyi Haditengerészet
HajóosztályKörös-osztály
Pályafutása
ÉpítőSchoenichen-Hartmann-féle Egyesült Hajó-, Gép- és Kazángyár (Újpest)
Építés kezdete1891
Vízre bocsátás1892. augusztus 25.
Szolgálatba állítás1892.
SorsaA háború után a Tanácsköztársaság oldalán harcol, majd átalakítják elevátornak, 1962-ben selejtezik és az 1980. években Jugoszláviában szétbontják.
Általános jellemzők
Vízkiszorítás448 t
Hossz54 m
Szélesség9 m
Merülés1,2 m
Hajtómű2 db Yarrow kazán, 2 db hajócsavar,
Sebesség10 csomó (18/5 km/h)
Hatótávolság1000 tmf (Tengeri mérföld) 9 csomós (16/6 km/h) sebesség mellett
Fegyverzet
  • 12/H35 Krupp , ékzáras gyorstüzelő löveg
  • 2 db 7 cm-es H42-es gyorstüzelő ágyú
  • 2 db 8 mm-es golyószóró
Páncélzat
  • Övpáncél: 50 mm
  • Ágyútornyok: 75 mm
  • Parancsnoki torony: 40 mm
  • Fedélzet: 19 mm
  • A Wikimédia Commons tartalmaz SMS Szamos témájú médiaállományokat.
    SablonWikidataSegítség

    Építése

    szerkesztés

    1890-ben kezdték el építeni és 1892. augusztus 25-én bocsátották vízre. A hajó teljes építési költsége 1894-ben 362 207 forintot tett ki.

    Az I. világháborúban

    szerkesztés

    A háború legelső napján a Temes és a Bodrog monitorokkal együtt tüzet nyitott Belgrádra, ezzel kezdődött az I. világháború. Ez után nem vett részt nagyobb akciókban, de 1918-ig harcolt a háborúban.

    További sorsa

    szerkesztés

    1919-ben részt vett a Tanácsköztársaság harcaiban a csehek ellen. 1920-ban Magyarországnak ítélték azzal, hogy leszerelve polgári hajóként alkalmazzák a Szamost. 1920-ban Tivadar néven a Delmár és Walter Folyamszabályozó Rt. elevátorként üzemeltette. 1962-ben selejtezték. Az 1980-as években eladták Jugoszláviának, ahol lebontották.

    Lásd még

    szerkesztés