Az SZVU (oroszul: СВУ, Снайперская винтовка укороченная / Sznajperszkaja vintovka ukorocsennaja, azaz: rövidített mesterlövész puska) az SZVD-n alapuló mesterlövész-puska.

SZVU

Típustávcsöves öntöltő puska
Ország Szovjetunió
Alkalmazás
Használó országSzovjetunió/Oroszország
Műszaki adatok
Űrméret7,62 mm
Lőszer7,62 x 54 mm R
Tárkapacitás10 db
Működési elvgázelvezetéses, forgózáras reteszelésű
Tömeg3,6 kg üresen, töltve, felszerelt optikai irányzékkal 4,4 kg
Fegyver hossza870 mm
Csőhossz520 mm
Elméleti tűzgyorsaság30 lövés/perc
Csőtorkolati sebesség830 m/s
Max. lőtávolság1300 m
A Wikimédia Commons tartalmaz SZVU témájú médiaállományokat.

Fejlesztése 1977-ben kezdődött a Lev Bondarev vezetése alatt álló, vadász- és sportfegyverekkel foglalkozó kísérleti tervező irodában. 1991-től kis sorozatban gyártják a fegyvert. A Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) és a belügyi csapatok alkalmazzák 1993-tól.

A fegyver alapját az SZVD képezi, de azt bullpup rendszerűre alakították át. Ezáltal az eredeti csőhossz kismértékű csökkentése mellett sokkal rövidebb fegyvert hoztak létre. A zárszerkezet és a tár az elsütőszerkezet mögé, a tusába került. Szerkezeti kialakítása, zárszerkezete megegyezik az SZVD-ével.

A fegyverhez az SZVD-nél is alkalmazott PSZO–1 optikai irányzékot alkalmazzák, de optikai irányzék nélkül is használható, ehhez a fegyver dioptriás irányzékkal is rendelkezik.

A fegyverhez az elterjedten alkalmazott 7,62 × 54 mm-es lőszert használják. A fegyverhez 10 töltényt befogadó tár tartozik. Pontossága némileg elmarad az SZVD-től. A hatásos lőtávolsága 800 méter, 600 m-es lőtávolságon a szórás 2 szögpercen belül marad.

Az SZVU érdekessége a csőre szerelt – hangtompítóra emlékeztető – hengeres szerkezet, amely több funkciót lát el. Egyrészt csökkenti a lövészre a lövéskor ható hangnyomást, valamint lángrejtőként és csőszájfékként is funkcionál.

Az SZVU-ból kialakítottak egy sorozatlövésre is alkalmas mesterlövész fegyvert, amely az SZVU–A típusjelet kapta. A fegyver így egyeslövésnél mesterlövész fegyverként, szükséghelyzetben, sorozatlövésnél golyószóróként használható. Az automata üzemmód miatt az SZVU 10-es tára helyett 20 db-os tárat kapott az SZVU–A. Az automata üzemmód miatt tűznemváltó karral rendelkezik, valamint a cső alá kinyitható villaállványt szereltek.

Külső hivatkozások

szerkesztés