Salgóvár
Salgóvár a Börzsönyben, Perőcsény községétől másfél órányi járásra emelkedő 730 méter magas sziklacsúcson helyezkedik el. Nem tévesztendő össze a Nógrád vármegyében található Salgó várával.
| Salgóvár | |
.jpg) | |
| Salgóvár | |
| Ország |  Magyarország |
| Mai település | Perőcsény |
| Tszf. magasság | 730 m |
| Épült | 1331 előtt |
| Elhagyták | 1419-37 között (hamispénz-verés miatt lerombolták) |
| Állapota | csekély rom |
| Építőanyaga | kő |
| Elhelyezkedése | |
 Salgóvár
Pozíció Magyarország térképén
| |
 é. sz. 47° 57′ 23″, k. h. 18° 52′ 44″47.956389°N 18.878889°EKoordináták: é. sz. 47° 57′ 23″, k. h. 18° 52′ 44″47.956389°N 18.878889°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Salgóvár témájú médiaállományokat. | |
Története
szerkesztés
Történetéről nagyon kevés okleveles adat szól és a régészeti feltárás is várat még magára. A várat a vidéket uraló Hontpázmány nemzetség tagjai emeltették birtokközpontként az 1241–1242-es tatárjárás utáni korszakban. A 14. század elején kénytelenek voltak behódolni a Felvidék nagy részét magántartományául megkaparintó Csák Máté oligarchának. Csak a báró 1321-es halála után került királyi kézbe.
Az első róla megemlékező oklevél szerint 1331-ben Dabi Demeter viselte a várnagyi tisztet. A királyi kamarától megvásároló Szécsényi Simon báró számára az értékét elsősorban a környékbeli jobbágyfalvakból álló váruradalom jelentette. A földesúri család ritkán látogatta meg Salgó várát, inkább hollókői várukban tartózkodtak. Az építmény pusztulását későbbi földesura, Salgói Miklós törvénysértő magatartása okozta, akinek 1424-ben Luxemburgi Zsigmond király előtt kellett felelnie a tetteiért. A királyi tanács bűnösnek találta hamispénz-verésben, valamint Garai János báró feleségével, Hedviggel folytatott házasságtörésben, ezért örökös száműzetésre ítélték, négy vára közül kettőt, Salgót és Benevárat a földig romboltatták. A kirendelt mesteremberek lebontották a falait, egyes részét egyben gurították le a meredek hegyoldalon.
