Sarkantyús sármány

madárfaj
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. február 13.

A sarkantyús sármány (Calcarius lapponicus) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a sarkantyússármány-félék (Calcariidae) családjába tartozó faj.[1][2] Nevét hosszú sarkantyúja miatt kapta.

Sarkantyús sármány
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 25 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Család: Sarkantyússármány-félék (Calcariidae)
Nem: Calcarius
Faj: C. lapponicus
Tudományos név
Calcarius lapponicus
(Linnaeus, 1758)
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Sarkantyús sármány témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Sarkantyús sármány témájú médiaállományokat és Sarkantyús sármány témájú kategóriát.

Rendszerezése

szerkesztés

A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1758-ban, a Fringilla nembe Fringilla lapponica néven.[3]

  • Calcarius lapponicus subcalcaratus (C. L. Brehm, 1826) - Kanada északi része és Grönland
  • Calcarius lapponicus lapponicus (Linnaeus, 1758) - Észak-Európa és Szibéria nyugati és középső része
  • Calcarius lapponicus kamtschaticus (Portenko, 1937) - Szibéria északkeleti része
  • Calcarius lapponicus alascensis (Ridgway, 1898) - Alaszka és Kanada északnyugati része
  • Calcarius lapponicus coloratus (Ridgway, 1898) - a Parancsnok-szigetek [2]

Előfordulása

szerkesztés

Észak-Amerika sarkkörön túli tájain, Grönlandon, Spitzbergákon, Skandináviában és Oroszország északi részein honos. Természetes élőhelyei a tundrák, sós mocsarak és édesvizű tavak. Telelni délre vonul.[4]

A Kárpát-medencei előfordulása

szerkesztés

Magyarországon rendszeres vendég szeptember-április hónapokban, főként az Alföldön, azon belül is leginkább a Hortobágyon, vagy más szikes pusztákon.[5]

Megjelenése

szerkesztés

Testhossza 15-16 centiméter, szárnyfesztávolsága 25-28 centiméter, testtömege 20-28 gramm.[5] Feje, álla, torka és begye fekete. Széles szem- és halántéksávja rozsdásfehéres; nyakatöve és tarkója egyetlen nagy foltot alkotva, fahéjvörös; háti oldalának többi része rozsdabarna, fekete szárfoltokkal. A nyak oldalai és hasi oldala fehérek.

 
A hím
 
és a tojó

Életmódja

szerkesztés

Főleg magvakkal és fiatal hajtásokkal táplálkozik, a fiókákat rovarokkal és pókokkal eteti.[5]

Szaporodása

szerkesztés

A fészket a tojó földre építi, fűből, mohából, melyet tollakkal bélel ki. Fészekalja 2-7 tojásból áll melyen a tojó kotlik 10-14 napig. A fiókákat mind a két szülő táplálja.[5]

 
Tojásai

Természetvédelmi helyzete

szerkesztés

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig növekszik. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4] Magyarországon védettséget élvez, természetvédelmi értéke 25 000 forint.[5]

  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2021. december 24.)
  2. a b A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2021. december 24.)
  3. Avibase. (Hozzáférés: 2021. december 23.)
  4. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2021. december 23.)
  5. a b c d e Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. (Hozzáférés: 2020. december 23.)

További információk

szerkesztés