Selymes szerecsenlepke

Selymes szerecsenlepke
	Az imágó
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Ízeltlábúak (Arthropoda);
Altörzs:	Hatlábúak (Hexapoda);
Osztály:	Rovarok (Insecta);
Alosztály:	Szárnyas rovarok (Pterygota);
Alosztályág:	Újszárnyúak (Neoptera);
Öregrend:	Lepkealakúak (Lepidopteroidea);
Rend:	Lepkék (Lepidoptera);
Alrend:	Valódi lepkék (Glossata);
Alrendág:	Heteroneura;
Osztag:	Kettős ivarnyílásúak (Ditrysia);
Tagozat:	Cossina;
Altagozat:	Bombycina;
Csoport:	Rhopalocera;
Öregcsalád:	Pillangószerűek (Papilionoidea);
Család:	Tarkalepkefélék (Nymphalidae);
Alcsalád:	Szemeslepkék (Satyrinae);
Nem:	Szerecsenlepke (Erebia); Dalman, 1816
Faj:	E. gorge;
Tudományos név
	Erebia gorge; Hübner, 1803-1804
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Selymes szerecsenlepke témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Selymes szerecsenlepke témájú médiaállományokat és Selymes szerecsenlepke témájú kategóriát.

A selymes szerecsenlepke (Erebia gorge) a rovarok (Insecta) osztályának lepkék (Lepidoptera) rendjébe, ezen belül a tarkalepkefélék (Nymphalidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

A selymes szerecsenlepke kizárólag szigorúan körülhatárolt térségekben fordul elő a Pireneusokban, az Alpokban, a Kárpátokban, az Appenninekben és más magashegységekben. Szigetszerű előfordulási helyein nem ritka, ezeken kívül azonban hiányzik.

Alfajok

Erebia gorge gorge - Svájcban és Tirolban honos.
Erebia gorge ramondii - a Pireneusokban él, és kelet felé Andorráig található meg.
Erebia gorge triopes - mindenekelőtt a Keleti-Alpokban él, tipikus lelőhelye a Bernina-hágó, ritkábban a Nyugati-Alpokban is előfordul.
Erebia gorge erynis - az Appenninekben, a Sibillini-hegységben, az Alacsony- és a Tengeri-Alpokban elterjedt.

Megjelenése

A selymes szerecsenlepke elülső szárnya 1,7–2 centiméter hosszú, felül füstös sötétbarna, széles, világos vörösbarna sávval, amelyben két fehér magvú, sötét szemfolt helyezkedik el a 4. és 5. sejtben. A hátulsó szárny világos sávja keskenyebb, és csak itt-ott láthatók rajta kis szemfoltok. Az elülső szárny fonákja világos vörösbarna, szegélysávja sötét szürkésbarna. A hátulsó szárny fonákja változó színezetű, többnyire világosabb tónusú és sötét barnásszürkén márványozott. A nőstény felül-alul világosabb, hátulsó szárnyának fonákján a szegélysáv lényegesen sötétebb. A nagyszámú szerecsenlepke közül a nehezen meghatározható fajokhoz sorolható, amelyek azonosítása csak az ivarszervek beható vizsgálata alapján sikerül.

Életmódja

A selymes szerecsenlepke élőhelye szárazabb területek 1600 és 3000 méter magasság között. Szívesen tartózkodik törmelékes lejtőkön és más, gyér növényzetű felületeken.

Szaporodása

A selymes szerecsenlepkének évente egy nemzedéke van, júniustól augusztus végéig repül. Hernyóidőszaka augusztustól májusig tart, a hernyó áttelel. A hernyó a magashegységek különböző füvein, főleg a egynyári perjén (Poa annua) él.

Források

A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. december 31.)
Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. Budapest: Officina Nova. 1993. ISBN 963 8185 40 6

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap