Tavaszi aggófű

Tavaszi aggófű
	Virágzó példány
Rendszertani besorolás
Ország:	Növények (Plantae);
Törzs:	Zárvatermők (Magnoliophyta);
Csoport:	Valódi kétszikűek (eudicots);
Csoport:	Asteridae;
Csoport:	Euasterids II;
Rend:	Fészkesvirágzatúak (Asterales);
Család:	Őszirózsafélék (Asteraceae);
Alcsalád:	Őszirózsaformák (Asteroideae);
Nemzetség-; csoport:	Senecioneae;
Nemzetség:	Aggófű (Senecio); L.
Faj:	Senecio leucanthemifolius Poir.;
Tudományos név
	Senecio leucanthemifolius subsp. vernalis; (Waldst. & Kit.) Greuter
Szinonimák
	Doronicum arnottii DC.; Senecio euxinus Minderova; ; Senecio polycephalus Ledeb.; Senecio vernalis Waldst. & Kit.;
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Tavaszi aggófű témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Tavaszi aggófű témájú médiaállományokat és Tavaszi aggófű témájú kategóriát.

A tavaszi aggófű (Senecio leucanthemifolius subsp. vernalis) a fészkesvirágzatúak (Asterales) rendjébe és az őszirózsafélék (Asteraceae) családjába tartozó Senecio leucanthemifolius növényfaj egyik alfaja.

A 18. századtól kezdve Kelet- és Délkelet-Európából bevándorolt Közép- és Észak-Európába, azóta (Magyarországon is) elterjedt gyomnövénnyé vált.^[5]^[6] Bolygatott területek, szántók gyomtársulásaiban csoportosan található meg, többnyire homokos, vályogos talajon.

Bár régóta Senecio vernalis néven ismert, egy 2008-as tanulmány a Senecio leucanthemifolius Poir. alfajaként azonosította.^[3]

Jellemzői

15–40 cm magasra növő, egy- vagy kétéves növény. Hosszúkás, enyhén bőrnemű levelei hosszúkásak, öblösen hasogatottak, szélük hegyesen fogazott. A száron váltakozva helyezkednek el, szárcsomónként 1-1 levél.^[7] Alsó levelei nyelesek, a felsők ülő helyzetűek, füles vállal. Fészkes virágai április-májusban nyílnak; a világossárga fészek 2–3 cm széles, csöves és elálló nyelves virágok (általában 13 db) egyaránt találhatók benne. Rovarok porozzák be, magjait a szél terjeszti. Pirrolizidin-alkaloidokat tartalmaz, emiatt lovak és szarvasmarhák számára mérgező.^[8]^[9]

Diploid Senecio-fajként a Senecio vernalis a S. flavus, S. gallicus, S. squalidus és S. glaucus fajokkal közös fajcsoportot alkot. A fajcsoport földrajzilag kiterjedt, a „génökológia” (a genetikai különbségek környezeti hatásokkal való összefüggése) és a növények evolúciójának vizsgálatának fontos alanyai.^[10]

Galéria

Gyapjas hajtásai
Bogernyő
Fészekvirágzata

Jegyzetek

↑ Royal Botanic Gardens, Kew: Flora Europaea Search Results (HTML). Seed Information Database. Board of Trustees of the Royal Botanic Gardens, Kew. [2011. július 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. április 9.)
↑ Tropicos: 'Senecio vernalis Waldst. & Kit. (HTML). Missouri Botanical Garden Press. (Hozzáférés: 2008. április 9.)
↑ ^a ^b Botanic Garden and Botanical Museum Berlin-Dahlem: Details for: Senecio leucanthemifolius subsp. vernalis' (HTML). Euro+Med PlantBase. Freie Universität Berlin. (Hozzáférés: 2008. április 9.)
↑ Germplasm Resources Information Network (GRIN): Taxon: Senecio vernalis Waldst. & Kit. (HTML). Taxonomy for Plants. United States Department of Agriculture, 2007. január 24. [2011. június 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. április 9.)
↑ A növényföldrajz alapjai jegyzet^{[halott link]}
↑ Bertram Münker: Közép-Európa vadvirágai. Budapest: Magyar Könyvklub. 1998. = Természetkalauz, ISBN 963 548 672 3
↑ Flora of Israel Online: 'Senecio vernalis Waldst. & Kit. (HTML). Hebrew University of Jerusalem. [2011. július 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. április 9.)
↑ Dr. Abdel-Fatta Rizk: Naturally Occurring Pyrrolizidine Alkaloids ISBN 978-0849346507
↑ Interplant alkaloid variation and Senecio vernalis toxicity in cattle PMID 11383654
↑ Hollingsworth, Peter, Richard M. Bateman, Richard Gornall. Monophyly populations and species, Molecular Systematics and Plant Evolution (HTML), CRC Press, 504 pages. o. (1999. november 26.). ISBN 0748409084. Hozzáférés ideje: 2008. április 23.

Források

Bertram Münker: Közép-Európa vadvirágai. Budapest: Magyar Könyvklub. 1998. = Természetkalauz, ISBN 963 548 672 3
http://www.theplantlist.org/tpl/record/gcc-56819
The Global Compositae Checklist^{[halott link]}
Descriptiones et Icones Plantarum Rariorum Hungariae 1:23. 1800
https://web.archive.org/web/20110605135126/http://www.ars-grin.gov/cgi-bin/npgs/html/taxon.pl?410181 - USDA, ARS, Germplasm Resources Information Network. Senecio vernalis in the Germplasm Resources Information Network (GRIN), US Department of Agriculture Agricultural Research Service. Accessed on 07-Oct-06.

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[FE-1] Royal Botanic Gardens, Kew: Flora Europaea Search Results (HTML). Seed Information Database. Board of Trustees of the Royal Botanic Gardens, Kew. [2011. július 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. április 9.)

[MBG-2] Tropicos: 'Senecio vernalis Waldst. & Kit. (HTML). Missouri Botanical Garden Press. (Hozzáférés: 2008. április 9.)

[EUROMED-3] Botanic Garden and Botanical Museum Berlin-Dahlem: Details for: Senecio leucanthemifolius subsp. vernalis' (HTML). Euro+Med PlantBase. Freie Universität Berlin. (Hozzáférés: 2008. április 9.)

[GRIN-4] Germplasm Resources Information Network (GRIN): Taxon: Senecio vernalis Waldst. & Kit. (HTML). Taxonomy for Plants. United States Department of Agriculture, 2007. január 24. [2011. június 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. április 9.)

[5] A növényföldrajz alapjai jegyzet^{[halott link]}

[6] Bertram Münker: Közép-Európa vadvirágai. Budapest: Magyar Könyvklub. 1998. = Természetkalauz, ISBN 963 548 672 3

[HUJ-7] Flora of Israel Online: 'Senecio vernalis Waldst. & Kit. (HTML). Hebrew University of Jerusalem. [2011. július 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. április 9.)

[8] Dr. Abdel-Fatta Rizk: Naturally Occurring Pyrrolizidine Alkaloids ISBN 978-0849346507

[9] Interplant alkaloid variation and Senecio vernalis toxicity in cattle PMID 11383654

[Systematics-10] Hollingsworth, Peter, Richard M. Bateman, Richard Gornall. Monophyly populations and species, Molecular Systematics and Plant Evolution (HTML), CRC Press, 504 pages. o. (1999. november 26.). ISBN 0748409084. Hozzáférés ideje: 2008. április 23.

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]

[10]