Seres András

Seres András (magyarországi publikációiban Komlósi Előd álnéven) (Krizba, 1935. március 23. – Árkos, 1992. november 25.) romániai magyar néprajzkutató.

Seres András
Született	1935. március 23. Krizba
Elhunyt	1992. november 25. (57 évesen) Árkos
Foglalkozása	néprajzkutató
Sablon • Wikidata • Segítség

Életútja

Seres András kopjafája a Krizbái evangélikus temetőben

Szakismeretét nem egyetemen szerezte. A diplomás kutatókkal szembeni hátrányát szorgalommal és kitartással tudta leküzdeni.

Kezdetben autodidaktaként nem tudott érdeklődésének megfelelő állást találni magának, ezért tanulmányai befejezése után szülei mellett gazdálkodott, dolgozott a brassói cikóriagyárban, a Zsil-völgyi szénbányákban, valamint zootechnikusként a szülőfalujához közeli állatfarmokon.

Életében fontos fordulópontnak számított, amikor a sepsiszentgyörgyi Népi Alkotások Háza és Művészeti Tömegmozgalom Kovászna Megyei Központjához került (1971), ahol haláláig dolgozott.

1992-ben megtörten, elhagyatva hunyt el lakásán, Árkoson, 57 éves korában. Munkásságának utólagos elismeréseként 2010-ben Négyfaluban posztumusz díszpolgári címet kapott.

Munkássága

Legfőbb kutatási területe, szülőföldje, a Barcaság néprajza, ezen belül főleg a kerámia, a hímzés, a bútorfestés és a folklór kutatásában ért el jelentős eredményeket. Jó érzékkel lelte meg a kevéssé kutatott, izgalmas témákat. Mivel egy alig ismert tájegység hagyományait vizsgálta, gyűjtései nagy jelentőségűek.

Idővel fokozatosan tágult a kutatási területének földrajzi határa (Fogaras vidéke, Háromszék, Gyimes, Moldva). Haláláig a gyűjtött anyagnak csak egy részét tudta feldolgozni. A tárgyi kultúra iránti vonzódásának eredményeként kialakult gyűjteménye halála után jórészt elkallódott. Sok írása kéziratban maradt.

Egyéni fotókiállításai jelzik, hogy a tárgyak megörökítésénél fontos szempontnak tartotta azok esztétikai értékének hangsúlyozását. A Magyar néprajzi lexikon köteteinek az összeállításához számos általa készített fényképet használtak fel.

Felelősséget érzett a helyi naiv és amatőr művészek támogatására. Munkájukból számos kiállítást szervezett.

Főbb művei

• Népi hímzéseink. I. Barcasági csángó leányingek hímzésmintái. Népi Alkotások és a Művészeti Tömegmozgalom Kovászna Megyei Irányító Központja, Sepsiszentgyörgy-Csíkszereda, 1972
• Népi hímzéseink. II. Barcasági csángó férfiingek, menyecskeingek, öregasszonyingek és díszkendők hímzésmintái. Népi Alkotások és a Művészeti Tömegmozgalom Kovászna Megyei Irányító Központja, Sepsiszentgyörgy-Csíkszereda, 1973
• Meşteri populari. Florile lui Bálint András – Népi mesterek. Bálint András virágai. Centrul Judeţean de Îndrumare a Creaţiei Populare şi a Mişcării Artistice de Masă Covasna – Népi Alkotások és a Művészeti Tömegmozgalom Kovászna Megyei Irányító Központja, Sf. Gheorghe-Sepsiszentgyörgy, 1974
• Kovászna megye régi fazekas központjai. In: Székely Zoltán – Gazda Klára – Kovács Sándor – Kozák Albert (szerk.): Aluta VI-VII. Studii şi comunicări – Tanulmányok és közlemények. Sepsiszentgyörgyi Múzeum. Sepsiszentgyörgy, 1974-1975. 267-305.
• Az ifjúság téli mulatsága Bodza, Barcaság, Erdővidéken, valamint a Nagyküküllő, Nyikó és Homoród mentén. In: Székely Zoltán – Gazda Klára – Kovács Sándor – Kozák Albert – Zágoni Jenő (szerk.): Aluta VIII-IX. Studii şi comunicări – Tanulmányok és közlemények. Sepsiszentgyörgyi Múzeum. Sepsiszentgyörgy, 1976-1977. 329-342.
• Hétfalusi „csángó bútor". In: Kós Károly (szerk.): Népismereti Dolgozatok, 1976. Kriterion Könyvkiadó. Bukarest, 1976. 103-112.
• A fogarasföldi népi fazekasságról. In: Kós Károly – Faragó József (szerk.): Népismereti Dolgozatok 1980. Kriterion Könyvkiadó. Bukarest, 1980. 92-99.
• Erdők, vizek csodás lényei Háromszéken és a környező vidékeken. In: Kós Károly – Faragó József (szerk.): Népismereti Dolgozatok 1981. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1981. 185-196.
• A naiv művészet mesterei. Kovászna Megyei Szocialista Művelődési és Nevelési Bizottság. Sepsiszentgyörgy, 1982
• Barcasági magyar népköltészet és népszokások. Sajtó alá rendezte Keszeg Vilmos. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1984
• Csángómagyar daloskönyv. Moldva, 1972–1988. A dallamokat lejegyzete Szabó Csaba. Héttorony Könyvkiadó, Budapest, 1991 (hasonmásban: 2013 + DVD-ROM)
• Kicsi Péter, nagy Péter. Tréfás mesék, adomák és anekdoták. Dacia Könyvkiadó, Kolozsvár, 1992
• Szemtanúk vallomásai az 1848-49-es szabadságharcról; Novos, Sepsiszentgyörgy, 1992
• Szenteltbot; Napkút, Bp., 2011 (Káva téka)
• Moldvai csángó garabonciások. In: Kós Károly – Faragó József (szerk.): Népismereti Dolgozatok 1994. Kriterion Könyvkiadó. Bukarest, 1994. 319-332.

Források

• adatbank.ro / romániai magyar lexikon / művelődéstörténet
• Magyar néprajzi lexikon

További információk

• Hála József: Seres András élete és munkássága. Néprajzi Hírek. XXII. évf. (1993) 3-4. sz. 98-99.
• Pávai István: Seres András moldvai emlékei és a Csángómagyar daloskönyv születése. In: Uő: Zene, vallás, identitás a moldvai magyar népéletben. Kriza János Néprajzi Társaság. Kolozsvár, 2006. 181-186.
• Pozsony Ferenc: Barcasági magyar népköltészet és népszokások. Utunk XXXIX. (1984). 43.
• S. Zs. (Seres Zsófia): Seres András. In: DÁVID Gyula (főszerk.): Romániai magyar irodalmi lexikon V/1. S-Sz. Erdélyi Múzeum-Egyesület-Kriterion Könyvkiadó, Kolozsvár, 2010. 137-138.
• SZ. Zs. (Szabó Zsolt): Seres András emlékezete. Művelődés LIV. (2001) 2. 10.

Kapcsolódó szócikkek

• Népi hiedelem Erdélyben
• Népköltészet Erdélyben
• Néprajzi irodalom Erdélyben