Sona nyelv
nyelv
A sona nyelv a bantu nyelvek egyike, Zimbabwe hivatalos nyelve. Ezen kívül elsősorban még Mozambikban, Zambiában és Botswanában használatos természetes nyelv. Összesen kb. 10 millióan beszélik.
Sona chiShónà | |
Beszélik | Zimbabwe, Mozambik, Zambia, Botswana |
Beszélők száma | 10 millió fő |
Nyelvcsalád | Niger-kongói nyelvcsalád Bantu nyelvek |
Írásrendszer | latin |
Hivatalos állapot | |
Hivatalos | Zimbabwe |
Nyelvkódok | |
ISO 639-1 | sn |
ISO 639-2 | sna |
A Wikimédia Commons tartalmaz chiShónà témájú médiaállományokat. |
Hangrendszerére jellemző a zv és sv betűkapcsolatokkal írt zöngés és zöngétlen fütyülésszerű fonéma.[1]
A nyelv latin írásrendszert használ.
Szavak
szerkesztésmagyar | sona | megjegyzés |
---|---|---|
ember | munhu, t.sz: vanhu | "nh" = feszített "n" |
férfi | murume, t.sz: varume | |
nő | mukadzi, t.sz.: vakadze | |
gyerek | mwana, t.sz: vana | kis gyermek: "nana" |
lány | musikana, t.sz: vasikana | |
fiú | ukomana, t.sz: mukomana | |
víz | mvura | |
kenyér | chingwa, t.sz: zvingwa | |
hal | hove | |
hús | nyama | |
gyümölcs | muchero, t.sz.: michero | |
elefánt | nzou, t.sz: zhou | "zh" mint a francia "j" |
majom | soko, t.sz: shoko | |
oroszlán | shumba, t.sz.: shumba | |
busz | bhasi, t.sz: mabhasi | |
ház | imba, t.sz: dzimba | |
falu | musha, t.sz: musha | |
pénz | mari | |
drága | zvinodhura | |
hol ? | kupi | |
mikor ? | rini | |
hogyan ? | sei / nei | |
miért ? | sei | |
mennyi ? | i marii | |
sok | -zhinji | |
mennyi | -ngani | |
több | rimwe | |
1 | potsi | |
2 | piri | |
3 | tatu | |
4 | ina | |
5 | shanu | |
6 | tanhatu | |
7 | nomwe | |
8 | tsere | |
9 | pfumbamwe | |
10 | gumi | |
Jó reggelt! | mangwanani | |
Jó napot! | masikati | |
Jó estét! | manheru | |
Viszlát! | chisarai zvakanaka | |
kérem | ndapota | |
Elnézést! | pamusoroi | |
köszönöm | ndatenda / mazvita | "zv" egyetlen hang |
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Fodor István: A világ nyelvei és nyelvcsaládjai, 2003
Fordítás
szerkesztés- Ez a szócikk részben vagy egészben a Shona (Sprache) című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.