Szilícium-dioxid
| Szilícium-dioxid | |
 Homokdűnék | |
| Más nevek | kova, kovasav (helytelen) |
| Kémiai azonosítók | |
|---|---|
| CAS-szám | 7631-86-9 |
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |
| Kémiai képlet | SiO2 |
| Moláris tömeg | 60,1 g/mol |
| Megjelenés | fehér, kristályos por (tiszta formában) |
| Sűrűség | 2,2 g/cm³ |
| Olvadáspont | 1650 (±75) °C |
| Forráspont | 2230 °C |
| Oldhatóság (vízben) | 0,012 g 100g vízben |
| Veszélyek | |
| EU osztályozás | nincsenek veszélyességi szimbólumok[1] |
| NFPA 704 |  0
0
0
|
| R mondatok | (nincs)[1] |
| S mondatok | (nincs)[1] |
| Lobbanáspont | nem gyúlékony |
| Rokon vegyületek | |
| Azonos kation | szilícium-szulfid |
| Azonos anion | szén-dioxid germánium-dioxid ón(IV)-oxid ólom(IV)-oxid |
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |
A szilícium-dioxid (köznyelven kova, gyakorta meglehetősen pongyola elnevezéssel kovasav) a szilícium oxigénnel alkotott vegyülete, melynek képlete SiO2. Leggyakoribb ásványa és egyúttal a földkéreg leggyakoribb ásványa a kvarc, egyéb ásványai: opál, kalcedon, jáspis stb. Tengeri üledékekben amorf kova is előfordul; ilyenek például a bizonyos fajta mészkövekben megjelenő tűzkőgumók. Valamennyi meglehetősen kemény anyag; a kvarc keménységét már a 9. században is említik.[2] A természetben leggyakrabban a közönséges homokban található meg. Elsősorban az üveggyártásban, valamint a beton készítésénél alkalmazzák.
Kémiai tulajdonságok
szerkesztésSzobahőmérsékleten viszonylag hosszú idő alatt a szilícium felületén egy rendkívül vékony, körülbelül 1 nanométer vastagságú (10 Å) oxidréteg képződik. A folyamatot fel lehet gyorsítani hevítéssel, és tiszta oxigénnel. Ez a folyamat rendkívül jól szabályozható, ami a mikroelektronikai eszközök készítésénél alapvető elvárás.
Felhasználási területei
szerkesztésA szilícium-dioxid az egyik legszélesebb körben felhasznált vegyület. Főbb alkalmazási területei:
- olcsó, tömeggyártásban készült poharak, ablaküvegek, üvegpalackok stb. készítése
- kerámiák alapanyaga
- cementgyártás alapanyaga
- az élelmiszeriparban csomósodást gátló anyagként, fehérjék sörből, valamint borból történő eltávolítására, és habzásfékezőként alkalmazzák. Előfordulhat továbbá szárított élelmiszerekben, ahol víz megkötésére használják. Napi maximum beviteli mennyisége nincs meghatározva. Szájon át a szervezetbe kerülve nincs ismert mellékhatása.
- a mikroelektronikában a legfontosabb vegyületek közé tartozik, mert rendkívül vékony rétegben is kiváló szigetelőképességgel rendelkezik. Ennek segítségével lehet a mikrométeres mérettartományban működő vezetékeket, integrált áramköröket és kondenzátorokat készíteni.
- az aerogél egyik formájának alapanyaga
- a DNS- és az RNS-kinyerés során is alkalmazzák, mert megköti a nukleinsavakat.
- egyes gyógyszerek esetén habzásgátlóként alkalmazzák
- egyes fogkrémekben is megtalálható.
- abroncsgyártás során a prémium kategóriájú abroncsok egyik alkotó eleme, csökkenti az abroncs gördülési ellenállását
Egészségügyi hatások
szerkesztés
A finom szilícium-dioxid porának belélegzése hosszú távon (még alacsony, 0,1 mg/m³ koncentráció esetén is) szilikózist, bronchitist, valamint egyes esetekben rákot okozhat. A belélegzett molekulák a tüdőbe kerülve megtapadnak annak belső felületén, és folyamatosan ingerlik a nyálkahártyát. Ez az irritáció az idő múlásával sem csökken, ugyanis a szilícium-dioxid nem távozik onnan. Gyerekek vagy asztmások esetében a tünetek sokkal hamarabb jelentkezhetnek.
A szilícium-dioxid más módon a szervezetbe kerülve teljesen ártalmatlan vegyület. Nem lép reakcióba semmivel sem, a szájon át bekerült mennyiség általában minden mellékhatás nélkül, a széklettel távozik. Nagy mennyiségben megkötheti a vizet, ezáltal enyhe székrekedést okoz. Semmiféle mérgező hatása, és semmi tápértéke sincs.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b c A szilícium-dioxid vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2010. december 29. (JavaScript szükséges) (angolul)
- ↑ Lynn Townsend White, Jr. (Spring, 1961). "Eilmer of Malmesbury, an Eleventh Century Aviator: A Case Study of Technological Innovation, Its Context and Tradition", Technology and Culture 2 (2), pp. 97-111 [100].
Források
szerkesztés
