Simándi Béla

Simándi Béla Antal, 1916-ig Simoncsics (Nagyszombat, 1899. október 17. – Budapest, 1969. november 24.) magyar költő, író, újságíró, lapszerkesztő.

Simándi Béla
Született	Simoncsics Béla Antal 1899. október 17. Nagyszombat
Elhunyt	1969. november 24. (70 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Hickl Paula Nagy Klára Ujfalussy Mária
Gyermekei	két gyermek: Simándi Klára Simándi Júlia
Szülei	Simoncsics János Minarovics Jozefa
Foglalkozása	költő író újságíró lapszerkesztő
Sírhelye	Megyeri temető
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete

Simoncsics János és Minarovics Jozefa fia. Tanítói oklevelét a lévai tanítóképzőben szerezte. Az első világháborúban katonaként szolgált és első írásaiban háborús élményeiről számolt be. Az 1920-as években különböző lapok munkatársa volt, de emellett több kisregénye és verseskötete is megjelent. Mint fiatal írót baráti kapcsolatok fűzték többek között Móricz Zsigmondhoz, Tersánszky Józsi Jenőhöz, Szomory Dezsőhöz és Krúdy Gyulához. A Nagyszombati Híradó és Tanyai Írások, később az Esztergom Vármegye szerkesztője volt. 1932–37-ben a hódmezővásárhelyi tanyavilághoz tartozó aranyadhalmi tanyai iskolájában tanított. 1935 augusztus végén megszervezte a népi írók és a tanyasi parasztok háromnapos találkozóját Vásárhelykutason. Nem sokkal később ellenzéki tevékenysége miatt Kulapitye tanyasi iskolájába helyezték át. Ebben az időben ismerkedett meg a földmunkásmozgalom vezetőivel, így Dobi Istvánnal is, illetve ekkor került kapcsolatba az Független Kisgazdapárttal. 1939-ben a kultuszminisztérium kinevezte Esztergom vármegye népművelési titkárává.

1945 után a Kis Újság vidéki kiadásának főszerkesztője, 1948–49-ben a Szegedi Napló főszerkesztője, 1949–52-ben a szegedi Kis Újság rovatvezetője, 1953-tól 1957-ig, nyugdíjazásáig az Országos Takarékpénztár (OTP) Sajtóosztályának munkatársaként dolgozott. 1957-től a Szabad Föld és a Magyar Nemzet megbízott munkatársaként cikksorozatban számolt be a parasztság megváltozott életéről, eredményeiről.

Az újpesti Megyeri temetőben helyezték végső nyugalomra.

Magánélete

Felesége Hickl Paula (1898–1962) gyors- és gépírónő volt, akit 1930. május 15-én Budapesten, a Józsefvárosban vett nőül. Elváltak. Második házastársa Nagy Klára volt. 1944-ben elhunyt.

Harmadik felesége - gyermekei anyja - Ujfalussy Mária volt.

Gyermekei

• Simándi Klára
• Simándi Júlia

Főbb művei

• Tél és más elbeszélések (Budapest, 1921)
• Szomorú könyv (versek; Budapest, 1922)
• Egy zászló története (diákregény, Esztergom, 1923)
• Aranykereső (versek; Esztergom, 1924)
• Kisvárosiak (kisregény, Esztergom, 1925)
• Gyónás (versek, Budapest, 1930)
• Tanyai írások (füzetsorozat, Hódmezővásárhely, 1934, 1935)
• Mi kell a magyar népnek? (Budapest, 1937)
• A mai puszta (szociográfia, Újpest, 1938, Budapest, 1943)
• Vándor-cirkusz (regény, Budapest, 1940)
• Férfiének (versek, Esztergom, 1942)
• A költő (Petőfi Sándor) gyilkosa (regény, Budapest, 1942)
• A szovjet diplomata (regény, Budapest, 1942)
• Néhány szó a népművelésről (tanulmány, Budapest, 1943)
• Álombárka (kisregény, Budapest, 1943)
• Magyar levelező (tanácsadó és mintakönyv különböző levélíráshoz, Budapest, 1944)
• Róka a kert alatt (bábjáték, Tóth Lenkével, Budapest, 1950)
• Egészségügyi nevelés az iskolán kívül (Szabó Lászlóval, Budapest, 1956)

Források

• Hódmezővásárhelyi életrajzi lexikon. Szerk. Kőszegfalvi Ferenc és Borus Gábos. Szeged, Bába Kiadó, 2002.
• Magyar életrajzi lexikon III: Kiegészítő kötet (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1981. ISBN 963-05-2500-3  
• Írók a tanyai világban (1969. január 1.) Látóhatár, 19. évfolyam, 1-2. szám