Wikipédia

Simonyi Károly

(1916–2001) magyar villamosmérnök, fizikus, tudós-tanár
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. március 24. 7 változtatás vár ellenőrzésre.

Simonyi Károly (Egyházasfalu, 1916. október 18. – Budapest, 2001. október 9.) mérnök, fizikus, kiemelkedő tudós-tanár. Charles Simonyi édesapja. Munkásságát 1998-ban a Magyar Nemzeti Örökség részévé nyilvánították.[2]

Simonyi Károly
Született1916. október 18.
Egyházasfalu
Elhunyt2001. október 9. (84 évesen)
Budapest[1]
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
GyermekeiCharles Simonyi
Foglalkozásamérnök,
fizikus,
egyetemi oktató
Iskolái
Kitüntetései
SírhelyeFarkasréti temető (43-U-9)
A Wikimédia Commons tartalmaz Simonyi Károly témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Ez a szócikk a tudós-fizikusról szól. Hasonló címmel lásd még: Charles Simonyi.
Simonyi Károly sírja a Farkasréti Temetőben

Életrajz

szerkesztés

Tízgyermekes parasztcsalád hetedik gyermekeként született. Már az alsóbb iskoláit kiemelkedő eredménnyel végezte, ezért a falu plébánosa segítette a továbbtanulását: felkutatta egyik gazdagabb rokonát, Simonyi–Semadam Sándort, aki támogatta Simonyi Károly tanulmányait. A III. kerületi magyar királyi állami Árpád főgimnáziumban tanult. Az évkönyvek szerint 1933-ban VIII. osztály (kitűnő tanuló) [3] Később Simonyi-Semadam Sándor lánya, Erzsébet és a lány férje Mayer Miksa (a Ganz-gyár mérnöke, Kandó Kálmán munkatársa) vette magához őt, majd később Ernő bátyját is. A mérnök adta kezükbe a Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapokat, amelynek lelkes megoldói lettek. Az anyagi jólét miatt lelkiismeret-furdalása volt, és ezért próbálta lehetőségeit minél jobban kihasználni.

1940-ben a Műegyetemen gépészmérnöki, a Pécsi Tudományegyetemen jogi diplomát szerzett. 1940-től a Műegyetem Bay Zoltán vezette atomfizika tanszékének tanársegédje. A világháború alatt amerikai, majd szovjet hadifogságba esett. Jelentősen lefogyva érkezett haza.

1946-ban részt vett a Bay által vezetett Hold-radar-kísérletben. 1948-ban a Soproni Műszaki Egyetem fizika-elektrotechnika tanszékére került, ahol 1951-ben megépítette az első magyar magfizikai részecskegyorsítót. Ezért a munkáért 1952-ben Kossuth-díjat kapott. A gyorsítót egy 700 kV feszültséget előállító Van de Graaff-generátor működtette. Ezt a gyorsítót 1952-ben Budapestre, a Központi Fizikai Kutatóintézetbe szállították, és feszültségét 1 millió voltra növelték.

 
A Van de Graaff gyorsító jelenleg már kiállítási darab
 
Neve a forradalmi bizottság tagjainak emléktábláján, a Műegyetemen

A gyorsító jelenleg az ELTE Fizikai épületében található a Pázmány Péter sétányon. A mellette található tábla felirata:

A Központi Fizikai Kutatóintézetben 1962-ig dolgozott.

1 millió voltos Van de Graaff-típusú elektrosztatikus részecskegyorsító

Első változata a Soproni Műszaki Egyetem Elektrotechnika Tanszékén épült
700 kV-os feszültségre, protonok gyorsítására

1951 decemberében Simonyi Károly professzor és munkatársai
azzal a részecskegyorsítóval hoztak létre először Magyarországon
mesterséges atommag átalakulást.

1952-ben a KFKI Atomfizikai Osztályán átépítették, az elérhető feszültséget
1 millió voltra növelték, és elektronok gyorsítására alakították át. Elsősorban atomfizikai
alapkutatásra használták, de kísérleti jelleggel végeztek vele ipari célú
nagyenergiájú röntgen besugárzásokat is.

2001-ben a Millennium alkalmából helyreállították a KFKI Atomfizikai Osztály
utódjának tekinthető KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet munkatársai.

1952-től alapítója és vezetője volt a BME elméleti villamosságtan tanszékének és a KFKI atomfizikai osztályának. A KFKI-ban párhuzamosan folyt a részecskegyorsító építése és az elméleti felkészülés az atomfizikai kutatásokra. Simonyi a fúziós energiatermelés lehetőségeit és korlátait vizsgálta. Később a KFKI egyik igazgatóhelyettese Kovács István igazgató és Jánossy Lajos igazgatóhelyettes mellett.

1956-ban megválasztották a KFKI forradalmi bizottsága elnökének. A forradalom alatt az intézményben nem történt rendbontás.

A forradalom után megindult ellene a harc. 1957. december 31-én elbúcsúzott a KFKI-tól, a hetvenes évek elején az általa alapított BME Elméleti Villamosságtan tanszékének tanszékvezetői posztjáról is távozni kényszerült. Beosztott egyetemi tanárként folytatta a tanítást, az egyetem St. épületének 216-os szobájába került. Ez tette lehetővé egy előadássorozat során körvonalazódó, legismertebb könyvének, A fizika kultúrtörténetének a megírását, amelyért 1985-ben Állami Díjat kapott.

Később az egyetemi felvételi feladatokat kitűző bizottság elnökének kérték fel. 1993-ban a Magyar Tudományos Akadémia soraiba választotta. 1998-ban elnyerte Az év ismeretterjesztő tudósa díjat. 2000-ben Akadémiai Aranyérem kitüntetést kapott.

Mindig szót emelt a természettudományos és a humán kultúra szétválasztása ellen. Ebben a tekintetben barátjához, Németh Lászlóhoz hasonlóan gondolkodott.

Simonyi alapította a Természet Világa Természet–Tudomány diákpályázatának A kultúra egysége különdíját.

Családja

szerkesztés

Felesége, Zsuzsa, francia–spanyol szakos tanárnő. Fiai, Tamás és Károly mérnökök. Károly középiskolás korában került külföldre, később vezető szakemberként, Charles Simonyi néven járult hozzá a Microsoft sikeréhez.

Díjai, elismerései

szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés

Könyvei

szerkesztés

Könyvei több nyelven megjelentek. Az Elméleti villamosságtan c. tankönyvét német nyelvterületen ma is használják. "A fizika kultúrtörténete" c. művét a magyar Nemzeti Örökség részévé nyilvánították (1998).

  • Elméleti villamosságtan (1951, 1967, 1981)
  • Villamosságtan (1954, 1957 – két kötetben, 1967)
  • Magyar-kínai elektrotechnikai szótár (1962)
  • Elektronfizika (1965, 1980)
  • Elméleti villamosságtan példatár (társszerző, 1967)
  • Physikalische Elektronik (1972)
  • A fizika kultúrtörténete; 1978, 1981, 1986, 1998, 2002
  • Az információtechnika fizikai alapjai – Elektronfizika (társszerző, 1997)
  • A magyarországi fizika kultúrtörténete – XIX. század (2001)
  • A fizika kultúrtörténete a kezdetektől a huszadik század végéig; 5. jav., bőv. kiad., Akadémiai, Budapest, 2021

MTMT publikációs lista

szerkesztés

Publikációs listája az MTMT-ben

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 31.)
  2. ↑ Simonyi Károly 1916–2001. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. szeptember 20.)
  3. ↑ III. kerületi magy. kir. állami Árpád főgimnázium, Budapest, 1933 | Arcanum Digitális Tudománytár (magyar nyelven). adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2023. március 18.)

Források

szerkesztés

További információk

szerkesztés
A lap eredeti címe: „https://hu.wiki.x.io/w/index.php?title=Simonyi_Károly&oldid=26999309”