Szávaszentdemeter
Szávaszentdemeter (szerbül Сремска Митровица / Sremska Mitrovica, horvátul Srijemska Mitrovica, Mitrovica, németül Syrmisch Mitrowitz), az ókori Sirmium, város Szerbiában, a Vajdaságban, a Szerémségi körzetben. A Szerémi római katolikus egyházmegye püspöki székvárosa.
Szávaszentdemeter (Сремска Митровица/Sremska Mitrovica) | |||
Az ortodox templom és környéke | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szerbia | ||
Tartomány | Vajdaság | ||
Körzet | Szerémségi | ||
Község | Szávaszentdemeter | ||
Rang | város | ||
Alapítás éve | i. e. 1. században | ||
Polgármester | Zoran Miščević | ||
Irányítószám | 22000 | ||
Körzethívószám | +381 22 | ||
Rendszám | SM | ||
Testvérvárosok | Lista | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 39 041 fő (2002)[1] +/- | ||
Népsűrűség | 806 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 80 m | ||
Terület | 48,4 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 44° 58′ 12″, k. h. 19° 36′ 45″44.970000°N 19.612500°EKoordináták: é. sz. 44° 58′ 12″, k. h. 19° 36′ 45″44.970000°N 19.612500°E | |||
Szávaszentdemeter weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Szávaszentdemeter témájú médiaállományokat. |
Fekvése
szerkesztésA város a Szerémi-síkság, a Macsói-síkság és a Tarcal-hegység (Fruška Gora) találkozásánál a Száva bal partján fekszik. Területe a hozzá tartozó falvakkal együtt 73 153 hektár, népessége 85 328 fő.
Közigazgatásilag a következő települések tartoznak még hozzá:
Nevének eredete
szerkesztésNevét az itt született ortodox vértanúról, Szent Demeterről, valamint a tiszteletére szentelt ősi templomról kapta.
Története
szerkesztésA mai város területén ősi illír-kelta település állott. Az i. e. 1. században a rómaiak hódították meg az akkori Sirmiumot. A város gyors fejlődésnek indult és az 1. századra colonia rangra emelkedett. Colonia Flavia Sirmium különleges stratégiai és katonai jelentőséggel bírt. Traianus, Marcus Aurelius és Claudius innen indította a környező területek elleni hadjáratait. A 3. század közepétől az egész pannon térség kereskedelmi központja, amely fontos személyeket is adott a birodalomnak. Itt, vagy a város környékén született Decius, Aurelianus, Probus és Maximianus császár, ők valószínűleg valamennyien romanizált illírek voltak, valamint a város névadója, Szent Demeter. Fejlődésének csúcspontját a tetrarchia idején érte el, amikor a birodalom négy legfőbb városának egyike volt. Császári palotája, amfiteátruma, pénzverdéje, színháza, számos temploma, fürdője, palotája és pompás villája volt.
A kereszténység elterjedése után püspöki székhely lett. Az 5. században a virágzásnak a hun hódítás vetett véget, amelyet a gepidáké, majd a keleti gótoké követett. I. Jusztinianosz alatt a Bizánci Birodalom része lett, majd a 6. század második felében Szerémséget avarok foglalták el. Sirmiumot 582-ben földig lerombolták. Az avarokkal együtt Szerémségbe ekkor szlávok telepedtek le.
820-ban a bolgároké lett a város, és a 845. évi paderborni békeszerződés is a kezükön hagyta.[2] A bolgárok a kereszténység felvételével újra püspökséget alapítottak itt. A magyarok honfoglalása után a város felváltva hol Magyarországhoz, hol a Bizánci Birodalomhoz tartozott. 1180-ban a bizánciak távozása után a város romokban hevert, a Szent Demeter-monostort a magyarok várrá építették át. A 13. században az újjáépült város a Szávaszentdemeter (civitas Sancti Demetri) nevet kapta, mely oklevélben 1362-ben fordul elő először.
A török hódoltság nyomán magyar lakossága északra menekült és ettől kezdve szerb város lett és majdnem egy évszázadig Szerbiához tartozott. 1521-ben a város és az egész Szerémség hosszú időre török kézre került. A török uralom teljesen megváltoztatta a várost, amely a keleti városok sajátosságait (széles utcák, dzsámik, minaretek) öltötte magára. A törökök innen igazgatták a Szerémséget. A pozsareváci békével a város felszabadult a török iga alól, és a Habsburg Birodalom része lett. A 18. század közepétől a 9. péterváradi katonai határőrvidék székhelye lett, melynek itt létesült parancsnoki központja. A város a trianoni békeszerződésig Szerém vármegye Mitrovicai járásának székhelye volt.
Lakossága
szerkesztés1991-ben: 38 834 lakos közte 26 943 szerb (69,37%), 4836 jugoszláv (12,45%), 3162 horvát (8,14%), 732 ruszin (1,88%), 617 magyar (1,58%), 340 montenegrói (0,87%) és egyéb (cigány, macedón, szlovák, albán stb.).
2002-ben: 39 094 lakos közte 31 127 szerb (79,64%), 2130 horvát (5,44%), 961 jugoszláv (2,45%), 620 ruszin (1,58%), 524 magyar (1,34%), 185 montenegrói (0,47%) és egyéb (cigány, macedón, szlovák, albán stb.).
Látnivalók
szerkesztés- A Žitni-téren látható az ókori városközpont egy része a császári palota és a Szent Demeter- bazilika maradványival.
- A Szerémségi Múzeum (gazdag ókori gyűjteménnyel).
- Szent Demeter-templom
- Görögkatolikus templom
- Római katolikus templom
- Szent István-kápolna
- Sirmiumi Szent Vértanúk temploma
- A várostól nem messze található a Fruška Gora Nemzeti Park, különlegesen ritka flórájával és faunájával nyújt élményt.
További információk
szerkesztés- Szávaszentdemeter hivatalos honlapja
- Szávaszentdemeter történelme Archiválva 2009. június 26-i dátummal a Wayback Machine-ben
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9
- ↑ H. Tóth Imre: Metód 28. o.
Források
szerkesztés- H. Tóth Imre: Metód H. Tóth Imre: Újabb adalékok Metódnak és tanítványainak pannóniai tevékenységéhez. AETAS, XXII. évf. 3. sz. (2007) 24–34. o.