Sivatagi róka

Sivatagi róka
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Osztály:	Emlősök (Mammalia);
Alosztály:	Elevenszülő emlősök (Theria);
Csoport:	Eutheria;
Alosztályág:	Méhlepényesek (Placentalia);
Öregrend:	Laurasiatheria;
Csoport:	Ferae;
Rend:	Ragadozók (Carnivora);
Alrend:	Kutyaalkatúak (Caniformia);
Család:	Kutyafélék (Canidae);
Nemzetség:	Rókák (Vulpini);
Nem:	Róka (Vulpes);
Faj:	V. zerda;
Tudományos név
	Vulpes zerda; (Zimmermann, 1780)
Szinonimák
	Canis cerdo Gmelin, 1788; Canis fennecus Lesson, 1827; Fennecus arabicus Desmarest, 1804; Fennecus zerda (Zimmermann, 1780); Fennecus brucei Desmarest, 1820; Megalotis cerda Illiger, 1811; Viverra aurita F. A. A. Meyer, 1793; Vulpes denhamii Boitard, 1842; Vulpes saarensis Skjoldebrand, 1777; Vulpes zaarensis J. E. Gray, 1843;
Elterjedés
	Elterjedési területe
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Sivatagi róka témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Sivatagi róka témájú médiaállományokat és Sivatagi róka témájú kategóriát.

A sivatagi róka (Vulpes zerda) a ragadozók (Carnivora) rendjébe és a kutyafélék (Canidae) családjába tartozó faj.

A rókák és egyben a kutyafélék családjának legkisebb termetű faja.

Előfordulása

Észak-Afrika, a Sínai-félsziget és az Arab-félsziget sivatagaiban él.

Leírása

Testtömege 0,7-1,6 kilogramm, testhossza 24–41 centiméter,^[1] farka 18–31 centiméter hosszú és fekete végű. Marmagassága alig éri el a 20 centimétert.^[2] A nagy fülei 10-15 centiméteresek; ezek a talaj alatt mozgó zsákmány észrevételére hasznosak;^[3] viszont ha kénytelen nappal is előjönni, akkor a fülei a nagy felületük miatt hőleadásra szolgálnak.^[3]^[4]^[5]

A bundája gyakran krémszínű és bolyhos, mely nappal védi az erős napsütéstől, míg éjszaka melegen tartja.^[2] Az összes rókafaj közül a sivatagi rókának van a legnagyobb füle a testéhez képest;^[2] mivel igen sok ér van a vékony füleiben, kiváló hőleadó rendszerként működik.^[6] A róka talpán vastag bunda van, így a forró homok nem égeti meg a talpát, és tompítja a lépései zaját.^[2] Orrán és a szemöldök tájékon hosszú szőrű bajusza van.

A többi rókafélétől eltérően a sivatagi rókának nincs szagmirigye („ibolyamirigy”) a farka tövében, továbbá csak 32 kromoszómával rendelkezik (a rókafajok esetén ez a szám 35-39). A sivatagi róka csapatokban él, ami szintén eltér a rókafélék életmódjától.^[7]

Életmódja

Társas állat, kisebb családi közösségeket alkot. A forró sivatagok lakója, olyan területeké, ahol némi száraz növényzet még megtalálható. Bár ragadozóként elsősorban gerinctelenekre, főleg rovarokra, kisebb gerincesekre vadászik, a táplálékának jelentős részét, közel 40-50%-át termések, levelek és gyökerek teszik ki, amelyekből fedezni tudja a napi vízszükségletét. Éjszakai vadász, főleg napnyugta és napkelte között mozog a szabadban, a nappali forróságot a maga által ásott üregekben pihenve vészeli át. A zsákmányát a talajból kiásva vagy hatalmas ugrásokkal szerzi meg. Mindkét esetben előzőleg a felderítéshez hatalmas füleit használja, és a fejét elforgatva méri be a cél pontos helyét.

Az üreg mérete a 120 m²-t is elérheti, és 10-15 bejárattal rendelkezhet. Ennek oka, hogy az üregben nem egyetlen rókacsalád él, hanem egy egész kolónia, vagyis sokszor több generáció él együtt. Az üreget a homokdűnék között, kemény homokból ássa ki, így azokban a szél kevés kárt tud tenni és nem omlik be könnyen.

Ha a kolónia kölykökkel gyarapodik, egy idő után a terület élelmiszerforrásai kimerülnek. Ilyenkor az egész kolónia felkerekedik és új lakóhelyet keres magának. Újabb idő elteltével visszaköltöznek a korábban használt üregekbe.

Szaporodása

Akár 10 egyedből is álló családokban élnek, amelyeket a kizárólagosan szaporodó alfa-párok vezetnek. Változatos, néha furcsának tűnő hangon kommunikálnak egymással. Időnként több család is összeállhat, bonyolult üregrendszerek készítve. Azonban – hasonlóan a többi rókához – egyedül vadásznak. A párzási időszak télen kezdődik, a vemhesség 50-53 napig tart. Nem túl szapora állatok, az alom általában csak 2-4 kölyökből áll. A mindössze 50 grammos újszülötteknek 2 hét múlva nyílik ki a szemük. Hosszabb ideig szopnak, mint más rókák, kb. 3 hónapos korukig. Ivaréretté 6-9 hónaposan válnak. A természetben 10, állatkertekben 12 évig élnek.

Érdekességek

Antoine de Saint-Exupéry világhírű remekművében, A kis hercegben szereplő Rókát, a kis herceg legjobb barátját tulajdonképpen nem az európai vörös róka, hanem valószínűleg a sivatagi róka ihlette. 1935 végén Saint-Exupéry egyik társával kényszerleszállást hajtott végre Egyiptomban, a Szaharában, ahol több ízben látott apró termetű sivatagi rókákat, de 1928-ban, Nyugat-Szaharából is egy olyan levelet írt húgának, amiben azt mondja, nagyon szereti ezt a kisállatot. A regényben a kis herceg panaszkodik is a pilótának, hogy a rajzain a rókának túl hosszúak a fülei.

Erwin Rommelnek, a második világháborús német Afrika Korps parancsnokának beceneve „Sivatagi Róka” volt.^[8]

Állatkertekben

Magyarországon a Nyíregyházi Állatparkban^[9],a Debreceni Állatkertben^[10] és a veszprémi Kittenberger Kálmán Növény- és Vadasparkban tartanak sivatagi rókákat.

Képek

Jegyzetek

↑ Small Mammals: Fennec Fox. Smithsonian National Zoological Park. [2010. április 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. december 17.)
↑ ^a ^b ^c ^d Nobleman, Marc Tyler. Foxes. Benchmark Books (NY), 35–36. o. (2007). ISBN 978-0-7614-2237-2. Hozzáférés ideje: 2009. december 19.
↑ ^a ^b Fennec Fox. Seaworld.org. [2010. február 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. december 19.)
↑ Roots, Clive. Nocturnal Animals. Greenwood Press, 162–163. o. (2006). ISBN 978-0-313-33546-4
↑ Burnie D and Wilson DE (Eds.), Animal: The Definitive Visual Guide to the World's Wildlife. DK Adult (2005), ISBN 0789477645
↑ Rogers, Leslie J.. Spirit of the Wild Dog: The World of Wolves, Coyotes, Foxes, Jackals and Dingoes. Allen & Unwin, 46–47. o. (2003). ISBN 978-1-86508-673-6. Hozzáférés ideje: 2009. december 19.
↑ rokabaratklub.hu
↑ https://ujszo.com/panorama/70-eve-halt-meg-a-sivatagi-roka-erwin-rommel
↑ A kis herceg rókája Nyíregyházán Archiválva 2016. augusztus 18-i dátummal a Wayback Machine-ben Szon.hu, 2016. augusztus 17.
↑ Már a gondozókkal is megbarátkoztak a Debreceni Állatkert új jövevényei Archiválva 2017. november 16-i dátummal a Wayback Machine-ben Haon.hu, 2017. május 5.

További információk

A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. szeptember 24.)
A Veszprémi Állatkert honlapja
http://www.zoobudapest.com/rolunk/fajlista

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[smith-1] Small Mammals: Fennec Fox. Smithsonian National Zoological Park. [2010. április 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. december 17.)

[nobleman-2] Nobleman, Marc Tyler. Foxes. Benchmark Books (NY), 35–36. o. (2007). ISBN 978-0-7614-2237-2. Hozzáférés ideje: 2009. december 19.

[seaworld-3] Fennec Fox. Seaworld.org. [2010. február 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. december 19.)

[nocturnal-4] Roots, Clive. Nocturnal Animals. Greenwood Press, 162–163. o. (2006). ISBN 978-0-313-33546-4

[Burnie-5] Burnie D and Wilson DE (Eds.), Animal: The Definitive Visual Guide to the World's Wildlife. DK Adult (2005), ISBN 0789477645

[rogers-6] Rogers, Leslie J.. Spirit of the Wild Dog: The World of Wolves, Coyotes, Foxes, Jackals and Dingoes. Allen & Unwin, 46–47. o. (2003). ISBN 978-1-86508-673-6. Hozzáférés ideje: 2009. december 19.

[7] rokabaratklub.hu

[8] ttps://ujszo.com/panorama/70-eve-halt-meg-a-sivatagi-roka-erwin-rommel

[9] A kis herceg rókája Nyíregyházán Archiválva 2016. augusztus 18-i dátummal a Wayback Machine-ben Szon.hu, 2016. augusztus 17.

[10] Már a gondozókkal is megbarátkoztak a Debreceni Állatkert új jövevényei Archiválva 2017. november 16-i dátummal a Wayback Machine-ben Haon.hu, 2017. május 5.

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]

[10]