Skarlát nektármadár

Skarlát nektármadár
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Osztály:	Madarak (Aves);
Rend:	Verébalakúak (Passeriformes);
Alrend:	Verébalkatúak (Passeri);
Öregcsalád:	Passerida;
Család:	Nektármadárfélék (Nectariniidae);
Nem:	Aethopyga;
Faj:	A. siparaja;
Tudományos név
	Aethopyga siparaja; (Raffles, 1822)
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Skarlát nektármadár témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Skarlát nektármadár témájú médiaállományokat és Skarlát nektármadár témájú kategóriát.

A skarlát nektármadár (Aethopyga siparaja) a madarak (Aves) osztályának a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a nektármadárfélék (Nectariniidae) családjába tartozó faj.

Ez a faj Szingapúr nemzeti madara.^[1]

Előfordulása

Banglades, Bhután, Brunei, Kambodzsa, Kína, India, Indonézia, Malajzia, Mianmar, Nepál, a Fülöp-szigetek, Szingapúr, Thaiföld és Vietnám területén honos.

Alfajai

Aethopyga siparaja seheriae – (Tickell, 1833)
Aethopyga siparaja labecula - (Horsfield, 1840)
Aethopyga siparaja cara – (Hume, 1874)
Aethopyga siparaja nicobarica – (Hume, 1873)
Aethopyga siparaja tonkinensis – (E. J. O. Hartert, 1917)
Aethopyga siparaja owstoni – (Rothschild, 1910)
Aethopyga siparaja mangini – (Delacour & Jabouille, 1924)
Aethopyga siparaja insularis – (Delacour & Jabouille, 1928)
Aethopyga siparaja trangensis – (Meyer de Schauensee, 1946)
Aethopyga siparaja siparaja – (Raffles, 1822) -
Aethopyga siparaja natunae – (Chasen, 1935)
Aethopyga siparaja heliogona – (Oberholser, 1923)
Aethopyga siparaja magnifica – (Sharpe, 1876)
Aethopyga siparaja flavostriata – (Wallace, 1865)
Aethopyga siparaja beccarii – (Salvadori, 1875)

Megjelenése

Testhossza 11 centiméter. Szárnyai rövidek és gyorsak. A hím háta, hasa és szárnyai gesztenyebarnák, torka és az arca piros színű. A tojó oliva-zöld és szürke színű. Csőre vékony lefele hajló, nyelve ecsetszerű, mely megkönnyíti a nektár szerzést.

A hím

és a tojó

Életmódja

Tápláléka nektárból, rovarokból és pókokból áll.

Szaporodása

Fészkét felfüggesztve egy fára készíti. Fészekalja 2-3 tojásból áll.

Jegyzetek

↑ Crimson sunbird tops bird poll. The Straits Times, 2002. [2010. december 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 9.)

Források

↑ Iucnredlist.org: A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2012. január 14.) (angolul)
↑ Jboyd.net Taxo: Jboyd.net szerinti rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2012. január 14.)
↑ Itis.gov: A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2012. január 14.) (angolul)
↑ Birdlife.org: A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. BirdLife International. (Hozzáférés: 2012. január 14.) (angolul)

További információk

Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] Crimson sunbird tops bird poll. The Straits Times, 2002. [2010. december 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 9.)

[1]