Slats Gill
Anthony Tingle „Slats” Gill (Salem, Oregon, 1901. május 1. – Corvallis, Oregon, 1966. április 5.) amerikai kosárlabdázó, kosárlabdaedző, baseballedző és atlétikai igazgató.[1] Csapatai kétszer nyerték el az All-Pacific Coast Conference elismerést. Kosárlabdaedzőként 599 győzelme volt 60,4%-os sikerességgel.
| Slats Gill | |
 | |
| 1933-ban | |
| Született | 1901. május 1. Salem |
| Elhunyt | 1966. április 5. (64 évesen) Corvallis |
| Állampolgársága | amerikai |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Oregoni Állami Egyetem |
| Atlétikai igazgatói pályafutása | |
| Oregon State Beavers | 1964–1966 |
| Baseballedzői pályafutása | |
| Oregon State Beavers | 1932–1937 |
| Kosárlabdaedzői pályafutása | |
| Oregon State Beavers | 1928–1964 |
| Oregon Agricultural Aggies | 1926–1928 |
| Kosárlabda-pályafutása | |
| Pozíció | Forward |
| Oregon Agricultural Aggies | 1921–1924 |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Slats Gill témájú médiaállományokat. | |
.jpg)
Fiatalkora
szerkesztésHét idősebb testvére született, édesapja gyermekkorában elhunyt. Becenevét 12 éves korában kapta, amikor a helyi tóból kisétálva egy barátja azzal viccelődött, hogy kiálló bordái kerítéslécekre (slat) hasonlítanak.[2] 1920-ban érettségizett a Salemi Középiskolában, ahol a a baseball- és kosárlabdacsapatok kiváló játékosa volt. 1922 és 1924 között az Oregoni Mezőgazdasági Főiskolán (ma Oregoni Állami Egyetem) baseballozott és kosárlabdázott.[3][4][5] 1923 márciusában utóbbi csapat kapitányává választották,[6] és másodszorra is az All-Pacific Coast Conference elismerést elnyerő csapat tagja lett.[7]
Feleségével, Helen Boyerrel a főiskolán ismerkedett meg.[8] 1932-ben házasodtak össze; egy lányuk (Jane) és egy fiuk (John Amory) született.[4]
Pályafutása
szerkesztésKosárlabdaedzőként
szerkesztésDiplomaszerzését követően egy évig egy kaliforniai középiskola edzője volt,[4] majd visszatért alma materébe, ahol a tornacsapat igazgatója lett.[9] Az 1926–27-es szezonban minden mérkőzést elveszítettek, ezért a következő évben nagyszabású toborzásba kezdett. A 106 jelentkezőt végül 25 főre szűkítette.[10] 1928 nyarán Bob Hager edzőt kirúgták, utódja Gill lett.[2]
Pályafutása alatt a kosárlabdacsapat erős védőjátékáról és lassú támadásairól vált ismertté.[4] Csapatai gyakran keveredtek alacsony pontszámú védőjátékba.[11] Az 1940-es években Gilll ismertté vált arról, hogy csapata stratégiáját az ellenfél védőjátékához igazította.[12]
36 éve alatt a csapat ötször nyerte meg a Pacific Coast Conference, négyszer pedig az északi divízió bajnokságát, kétszer pedig a legjobb négy közé jutottak. Egymásután nyolcszor nyerték meg a Far West Classic bajnokságát.[13]
1960-ban Seattle-ben szívinfarktusa volt, és több mint három hétre kórházba került.[14][15][16] Ezalatt edzőként Paul Valenti helyettesítette.[15]
Egykor ő volt a National Association of Basketball Coaches igazgatója, és az 1946-os játékon edzőként vett részt.
Atlétikai igazgatóként
szerkesztés1964-től[17] haláláig az Oregon State Beavers atlétikai igazgatója volt;[4] a vezetőedzői poszton utódjaként Paul Valenti helyettest javasolta.[18] Az amerikaifutball-csapat edzőjeként Dee Androst alkalmazta, aki később maga is atlétikai igazgató lett. Andros csapatába érkezett Bud Riley és fia, Mike Riley is.
Baseballedzőként
szerkesztés1932 és 1937 között a Beavers baseballedzőjeként 56 győzelme és 70 veresége (44%-os arány) volt.[19]
Halála és emlékezete
szerkesztés1966. március 26-án sztrók következtében egy corvallisi kórházba került, ahol tíz napot töltött.[4][20] Állapota javulni kezdett, de április 5-én reggel váratlanul rosszabbra fordult és 15:25-kor elhunyt.[4] Búcsúztatóját a róla elnevezett Gill Amfiteátrumban tartották; sírhelye a corvallisi Szűz Mária temetőben van.[21][22]
A Naismith Memorial Basketball Hall of Fame és az Oregon Sports Hall of Fame tagja.
Ő volt az OSU első edzője, aki alatt valamely csapatnak afroamerikai játékosa volt; Norman Monroe az 1960–61-es szezon felében játszott.[23]
Eredményei kosárlabda-vezetőedzőként
szerkesztés| Szezon | Eredmény | Helyezés | Továbbjutás | |
|---|---|---|---|---|
| Összesen | Konferencia | |||
| Oregon State Beavers (Pacific Coast Conference) | ||||
| 1928–29 | 12–8 | 4–6 | 4. | – |
| 1929–30 | 14–13 | 7–9 | 4. | – |
| 1930–31 | 19–9 | 9–7 | 3. | – |
| 1931–32 | 12–12 | 8–8 | 3. | – |
| 1932–33 | 21–6 | 12–4 | 1. | PCC bajnokság |
| 1933–34 | 14–10 | 7–9 | 3. | – |
| 1934–35 | 19–9 | 12–4 | 1. | – |
| 1935–36 | 16–9 | 10–6 | 2. | – |
| 1936–37 | 11–5 | 5–11 | 4. | – |
| 1937–38 | 17–16 | 6–14 | 5. | – |
| 1938–39 | 13–11 | 6–10 | 4. | – |
| 1939–40 | 27–11 | 12–4 | 1. | – |
| 1940–41 | 19–9 | 9–7 | 2. | – |
| 1941–42 | 18–9 | 15–3 | 1. | – |
| 1942–43 | 19–9 | 12–6 | 2. | – |
| 1943–44 | 8–16 | 5–11 | T–3. | – |
| 1944–45 | 20–8 | 10–6 | 3. | – |
| 1945–46 | 13–11 | 10–6 | 2. | – |
| 1946–47 | 28–5 | 13–3 | 1. | NCAA regionális 4. hely |
| 1947–48 | 21–13 | 10–6 | T–1. | – |
| 1948-49 | 24–12 | 12–4 | 1. | NCAA Final Four |
| 1949–50 | 13–14 | 8–8 | T–2. | – |
| 1950–51 | 14–18 | 6–10 | T–4. | – |
| 1951–52 | 9–19 | 3–13 | 5. | – |
| 1952–53 | 11–18 | 6–10 | 4. | – |
| 1953–54 | 19–10 | 11–15 | 1. | – |
| 1954–55 | 22–8 | 15–11 | 1. | NCAA regionális döntő |
| 1955–56 | 8–18 | 5–11 | T–6. | – |
| 1956–57 | 11–15 | 6–10 | 6. | – |
| 1957–58 | 20–6 | 12–4 | T–1. | – |
| 1958–59 | 13–13 | 17–9 | 6. | – |
| Oregon State Beavers (NCAA független) | ||||
| 1959–60 | 9–3 | – | – | – |
| 1960–61 | 14–12 | – | – | – |
| 1961–62 | 24–5 | – | – | NCAA regionális döntő |
| 1962–63 | 22–9 | – | – | NCAA Final Four |
| 1963–64 | 25–4 | – | – | NCAA regionális negyeddöntő |
| Összesen: | 599–393 | 283–245 | – | |
| Jelmagyarázat: Konferenciaszezon-bajnok Divíziószezon-bajnok | ||||
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Sports world mourns Gill’s death. (angolul) Eugene Register-Guard, (1966. április 6.) 1D. o. Hozzáférés: 2025. január 28.
- ↑ a b Jeff Welsch – George P. Edmonston Jr: Tales from Oregon State Sports. (angolul) Champaign (Illinois): Sports Publishing. 2003.
- ↑ Salem Men are Awarded Letters at Corvallis. (angolul) Oregon Statesman, LXXII. évf. (1922. április 22.) 1. o. Hozzáférés: 2025. január 28.
- ↑ a b c d e f g Long-time Oregon State coach Slats Gill dead at 64. (angolul) The Spokesman-Review, (1966. április 6.) 14. o. Hozzáférés: 2025. január 28.
- ↑ Coaches Rooks. (angolul) Oregon Statesman, LXXII. évf. (1927. január 26.) 6. o. Hozzáférés: 2025. január 28.
- ↑ Gill to Lead Aggie Five. (angolul) Capital Journal, (1923. március 16.) 16. o. Hozzáférés: 2025. január 28.
- ↑ Oregon Gets Berth on Mythical Hoop Team. (angolul) Morning Register, LIV. évf. 134. sz. (1924. március 15.) 6. o. Hozzáférés: 2025. január 28.
- ↑ Society, Clubs and Music. (angolul) Capital Journal, XLV. évf. 295. sz. (1933. december 12.) 5. o. Hozzáférés: 2025. január 28.
- ↑ ’Slats’ Gill Appointed. (angolul) Eugene Guard, LXX. évf. 139. sz. (1926. június 21.) 8. o. Hozzáférés: 2025. január 28.
- ↑ Beaver Rooks Swarm at Call. (angolul) Capital Journal, XLIX. évf. 287. sz. (1927. december 2.) 6. o. Hozzáférés: 2025. január 28.
- ↑ Dick Strite: Oregon basketball team tops Oregon State in rough struggle, 31–26. (angolul) Eugene Register-Guard, (1939. január 14.) 6. o. Hozzáférés: 2025. január 28.
- ↑ Gill jinxes Cards by watching game. (angolul) Eugene Register-Guard, (1942. március 9.) 2. o. Hozzáférés: 2025. január 28.
- ↑ Slats Gill Coaching Record (angol nyelven). Sports-Reference. (Hozzáférés: 2025. január 28.)
- ↑ Slats Gill leaves hospital with no guess of future. (angolul) Eugene Register-Guard, (1960. február 3.) 10. o. Hozzáférés: 2025. január 28.
- ↑ a b Slats Gill returns to Corvallis home. (angolul) Eugene Register-Guard, (1960. február 3.) 3C. o. Hozzáférés: 2025. január 28.
- ↑ Ray Cave: Tea and empathy with Slats Gill. (angolul) Sports Illustrated, (1962. március 5.) 66. o. arch Hozzáférés: 2025. január 28.
- ↑ Howard Applegate: Retiring coach Slats Gill still without national flag. (angolul) The Bulletin, (1964. február 3.) 6. o. Hozzáférés: 2025. január 28.
- ↑ Harry Missildine: OSU’s Slats Gill was busy ’freshman’. (angolul) The Spokesman-Review, (1965. június 24.) 16. o. Hozzáférés: 2025. január 28.
- ↑ 2006 Oregon State University Men’s Baseball Media Guide (angol nyelven) pp. 60. Oregon State Beavers. (Hozzáférés: 2025. január 28.)
- ↑ Gill reported in fair shape after stroke. (angolul) Eugene Register-Guard, (1966. március 26.) 2B. o. Hozzáférés: 2025. január 28.
- ↑ Gill fund established. (angolul) Eugene Register-Guard, (1966. április 7.) 11E. o. Hozzáférés: 2025. január 28.
- ↑ More than 1,000 at rites for Slats Gill. (angolul) Eugene Register-Guard, (1966. április 8.) 1B. o. Hozzáférés: 2025. január 28.
- ↑ George Beres: Basketball’s Best Once Were Blackballed from the College Game (angol nyelven). History News Network, 2006. április 3. (Hozzáférés: 2025. január 28.)
Fordítás
szerkesztés- Ez a szócikk részben vagy egészben a Slats Gill című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
szerkesztés- Sports-Reference (angolul)
- Slats Gill a Find a Grave weboldalán
