A sordély vagy kukoricasármány (Emberiza calandra) a madarak osztályának a verébalakúak (Passeriformes) rendjéhez, ezen belül a sármányfélék (Emberizidae) családjához tartozó faj.[1][2]

Sordély
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 25 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Család: Sármányfélék (Emberizidae)
Nem: Emberiza
Faj: E. calandra
Tudományos név
Emberiza calandra
Linnaeus, 1758
Szinonimák

Miliaria calandra

Elterjedés
A sordély elterjedési területe   nyári költőhely   egész éves   téli
A sordély elterjedési területe
  nyári költőhely
  egész éves
  téli
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Sordély témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Sordély témájú médiaállományokat és Sordély témájú kategóriát.

Rendszerezése

szerkesztés

A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1758-ban. Sorolták a Miliaria nembe Miliaria calandra néven is.[3]

  • Emberiza calandra buturlini H. E. Johansen, 1907
  • Emberiza calandra calandra Linnaeus, 1758[2]

Előfordulása

szerkesztés

Afrika északnyugati részétől, Nyugat- és Közép-Európán át a Skandináv-félsziget déli partvidékéig és Ázsiának Törökországot, Iránt magába foglaló területén költ.

Természetes élőhelyei elsősorban mezőgazdasági területek, sík vidéki faj, kisebb számban azonban domb- és hegyvidékeink szélső nyitott lejtőin, mintegy 400 m-es tengerszint feletti magasságig megtalálható.[4]

Kárpát-medencei előfordulása

szerkesztés

Magyarországon állandó, rendszeres fészkelő, általánosan elterjedt, ingadozó számban.[5]

Megjelenése

szerkesztés

Testhossza 19 centiméter, szárnyfesztávolsága 26–32 centiméter, testtömege 35–63 gramm,[5] farka hossza pedig 7 centiméter; a hím nagyobb, mint a tojó. Háti oldalán az alapszíne földszínű barna, feketésbarna szárfoltokkal. Szemsávja és a halántékán keresztül húzódó alig látszó csík piszkosfehér; pofája és füle tájékán barnás alapszínen hosszanti sötétebb vonalak vannak, melyeket alulról ugyancsak sötéten vonalazott szennyes fehér sáv határol. Evező- és kormánytollai sötétbarnák, a tollak külső zászlóján keskeny világos szegéllyel. Szeme sötétbarna, csőre szaru barna, lába világos barnás hússzínű.

 
 

Életmódja

szerkesztés

Nyáron részben rovarevők, máskor különféle gyomok, gabonafélék (búza, zab), és más gazdasági növények (köles, fénymag, mák) magvaival táplálkozik, valamint zöld növényi részeket (tyúkhúr, fiatal gabona) is elfogyaszt.

Szaporodása

szerkesztés

Fészkét talajmélyedésbe a sűrű fű közé, olykor bokrok alá jól elrejtve építi a tojó. Ritkán előfordulhat a földtől 30–40 cm-es magasságban rakott fészek is. A fészek fűből és gyökérszálakból készíti, állati szőrökkel és tollakkal béleli. Fészekalja 4-5, néha azonban csak 2-3 tojásból áll, második költésekor kevesebb tojást rak. E faj esetében is ismert a többnejűség. A költése átlagban 12 napig tart, mely a tojóra hárul. Fiókáit rovarokkal, tücskökkel, pókokkal táplálja. A fiókák 10-12 nap múlva hagyják el a fészket.

 
Tojásai

Természetvédelmi helyzete

szerkesztés

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma még nagy, viszont csökken, de még nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4] Európában nem fenyegetett fajként van nyilvántartva, Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 100 000 Ft. Egyedszáma mérsékelten csökken[5]

  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2022. július 27.)
  2. a b A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2022. július 27.)
  3. Avibase. (Hozzáférés: 2022. július 27.)
  4. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2022. július 27.)
  5. a b c Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. (Hozzáférés: 2020. október 21.)

További információk

szerkesztés