„Gerhard Schmidhuber” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló Címkék: Visszavonás Visszaállítva |
Nincs szerkesztési összefoglaló Címkék: Visszaállítva Vizuális szerkesztés |
||
24. sor:
}}
'''Gerhard Schmidhuber''' ([[Drezda]], [[1894]]. [[április 9.]] – [[Budapest]], [[1945]]. [[február 11.]]) német vezérőrnagy, a [[Magyarország]]ot 1944-ben megszálló német csapatok egyik parancsnoka. Egyes források szerint 1945. január 16-án – a szovjet csapatok megérkezése előtt néhány nappal – megakadályozta, hogy a [[Nyilaskeresztes Párt – Hungarista Mozgalom|nyilasok]] lemészárolják a [[budapesti gettó]]ban összezsúfolt körülbelül {{szám|70000}} zsidót úgy, hogy lebombázzák vagy aláaknázzák és felrobbantják a gettót, vagy úgy, hogy lelövik a gettóban lévőket. A pontos terv nem ismert és nem is rekonstruálható{{refhely|Ungváry, 2017.}}, amitől állítólag Schmidhuber megmentette a gettót.
== Szerepe a budapesti gettó felszámolásának megakadályozásában ==
1945 januárjában [[Szalai Pál (tisztségviselő)|Szalai Pál]] a nyilasok rendőrségi összekötője tudomást szerzett arról, hogy a Royal szállóban jelentős számú német SS
Szalai, aki kiábrándult nyilas volt, Schmidhubertől kért segítséget, mivel tudta a német tisztről, hogy távol áll a náci eszméktől. Visszaemlékezése szerint Szalai egyebek mellett azzal is érvelt Schmidhubernek, hogy amennyiben nem akadályozza meg a vérengzést, a háború után őt is felelősségre fogják vonni mint tömeggyilkost.
Schmidhuber összehívatta a tervezett tömeggyilkosság szervezésében részt vevőket és megtiltotta nekik az akciót, a szervezésben részt vevő SS tisztet pedig a helyszínen letartóztatta. Ezt követően német őrséget rendelt a gettó bejárataihoz, akik elzavarták az ott „őrködő” nyilasokat. A szovjet hadsereg néhány nappal később elérte a gettót, és ezzel körülbelül {{szám|70000}} lakóját szabadította fel.{{refhely|Ungváry, 2006.}}▼
▲Schmidhuber összehívatta a tervezett tömeggyilkosság szervezésében részt
Három történész (Lévai Jenő<ref>Lévai Jenő: ''A pesti gettó csodálatos megmenekülésének hiteles története''; Budapest 1946 Officina 133.</ref>, Szekeres József<ref>Szekeres József: ''A pesti gettók 1945 januári megmentése''; Budapest 1997, Budapest Főváros Levéltára, 115-118.</ref> és Ungváry Krisztián)<ref>Ungváry Krisztián: ''Hősök? A budapesti csata német katonai elitje''; Budapest, 2019 Jaffa, 193-200.</ref> hitelesnek tartja Szalai vallomását, mely szerint Schmidhuber döntött volna a gettó megvédéséről. Nyolc egymástól részben teljesen függetlenül nyilatkozó tanú: Domokos Miksa, Kubissy Béla rendőrtiszt, a nyilas Lucska Vilmos és Nidosi Imre, Per Anger svéd diplomata, Perjési Ferenc rendőrtiszt, Szabó Károly és Veres Tamás, Wallenberg fényképésze is elismerte, hogy a gettó ellen volt nyilas terv és Szalai Pálon keresztül ezt végső soron Schmidhuber akadályozta meg.
Végeredményben ezt a verziót fogadta el az izraeli Yad Vasem intézet is, amely Szalai Pálnak a „világ igaza” elismerést adományozta. Ennek ellenére vannak történészek (Sipos Péter, Karsai László) akik megkérdőjelezik az egész történetet. Érveik szerint nem is Schmidhuber döntött, mert véleményük szerint a német hadsereg szigorú hierarchiája miatt neki erről jelentést kellett volna tennie feletteseinek – így [[Karl Pfeffer-Wildenbruch|Karl Pfeffer-Wildenbruchnak]] és rajta keresztül [[Heinrich Himmler|Heinrich Himmlernek]] –, akik a háború várható elvesztését látva már inkább igyekeztek elkerülni a további atrocitásokat, mivel a várható felelősségre vonás során azokért is felelniük kellett volna.{{refhely|Sipos, 2006.}}
Hipotéziseikre, amelyre mindmáig nincs semmilyen bizonyíték. Karsai László szerint az is igazolhatatlan, hogy a nyilasok meg akarták volna semmisíteni a pesti nagygettót. Szerinte akkoriban mindez rémhírként terjedt a városban. Lásd: Karsai László: ''Szalai Pál – Politikai életrajz'' című (2022) kötetét.<ref>[http://nol.hu/velemeny/a-pesti-getto-megmentoi-1514141 A pesti gettó megmentői. Karsai László cikke a kötet kapcsán. NOL. Az írás a Népszabadság 2015. 02. 05. számában jelent meg.]</ref>
== Jegyzetek ==
|