Splényi József

(1744–1831) politikus, magyar kamarai tanácsos, királyi biztos (főispán), koronaőr
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2022. január 12.

Báró miháldi Splényi József (1744. – Buda, 1831. március 4.) kamarai tanácsos, császári és királyi kamarás, titkos tanácsos, főispán, kerületi királyi biztos, koronaőr.

Splényi József
Született1744[1]
nem ismert
Elhunyt1831. március 4. (86-87 évesen)[1]
Buda[1]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • köztisztviselő
  • politikus
Tisztsége
  • Csanád vármegye főispánja (1777–1786)
  • Somogy vármegye főispánja (1786–1790)
  • főispán (1786. december 11. – 1790. február, Szerém vármegye, Verőce vármegye, Pécs)
  • Baranya vármegye főispánja (1786. december 11. – 1790. február)
  • Tolna vármegye főispánja (1787–1790)
  • Temes vármegye főispánja (1791–1798)
SablonWikidataSegítség

Édesapja báró Splényi Gábor lovassági tábornok, édesanyja gróf Berényi Katalin. Édesapja 1735-ben bárói rangot kapott, így József pályáját már főnemesként kezdhette meg. Mária Terézia kegyeltje volt, így nem csoda, ha 1765-ben a pozsonyi királyi kamara létszámfeletti tagja lett, majd 1772-től ugyanitt ténylegesen tanácsos egészen 1783-ig. Még kamarai tanácsos volt, amikor 1777-ben Csanád vármegye főispánja lett. E hivatalát 1786-ig viselte, de az év végétől már Tolnában ült a főispáni székben. Innen Temesbe távozott ugyancsak főispánnak, majd 1798-ban koronaőr lett. Amikor II. József a vármegyék helyett kerületeket alkotott, Splényi lett a pécsi kerület királyi biztosa.

Feleségül vette gróf Újfalussy Gabriellát (?–1828), három gyermekük született:

  • Antal (1771–1797)
  • Károly (1780–1863); neje: báró Thoroczkay Jozefa (?–1850)
  • Henrik (1781–1866); neje: Isabella Kirchenbetter (1806–1888)


Elődje:
gr. Széchényi Ferenc
Utódja:
Végh István


Elődje:
gr. Széchényi Ferenc
Utódja:
gr. Sigray Károly


Elődje:
gr. Széchényi Ferenc
Utódja:
gr. Apponyi Antal
Elődje:
Bachó János
Utódja:
Zombory Mihály
  1. a b c Petőfi Irodalmi Múzeum névtér