Stanisław Witkiewicz
Stanisław Witkiewicz (1851. május 8. – Lovran, 1915. szeptember 5.) lengyel festő, építész, író és művészetteoretikus, Stanisław Ignacy Witkiewicz[5] apja.
| Stanisław Witkiewicz | |
 | |
| Jacek Malczewski: Stanisław Witkiewicz (1897) | |
| Született | 1851. május 21.[1][2][3] Pašiaušė |
| Elhunyt | 1915. szeptember 5. (64 évesen)[4][3] Lovran |
| Állampolgársága | orosz |
| Házastársa | Maria Witkiewiczowa |
| Gyermekei | Stanisław Ignacy Witkiewicz |
| Szülei | Elwira Szemiot Ignacy Witkiewicz |
| Foglalkozása | |
| Iskolái | Müncheni Képzőművészeti Akadémia |
| Kitüntetései | Cross of Independence |
| Halál oka | gümőkór |
| Sírhelye | Pęksowy Brzyzek National Cemetery in Zakopane |
 | |
| Stanisław Witkiewicz aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Stanisław Witkiewicz témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete
szerkesztésSzülei Ignacy Witkiewicz és Elwira Szemiot. 1869 és 1871 között Pétervárott, majd 1872 és 1875 között Münchenben tanult. Tanulmányai után visszatért Lengyelországba, és a Wędrowiec folyóirat művészeti kritikusaként dolgozott.
1890-ben Zakopanéba költözött, és a gorálok művészetének ihletésére számos nagyszerű villát tervezett és épített, valamint belső tereiket „Zakopane-i stílusában” rendezte be.[6] A Na przełęczy című könyv szerzője (A hegyszorosnál, 1891), amelyet „Tátrai evangéliumként” ismernek, felidéz egy Zakopane régióból származó régi történetet.[7] Zakopane városának tett szolgálataiért díszpolgári címet kapott. Festőként elsősorban a Magas-Tátra tájait és az 1863-as januári felkelés jeleneteit festette meg.
Válogatott publikációk
szerkesztés- Policja a sztuka (1902)
- Chrześcijaństwo i katechizm. O nauce religii w szkołach galicyjskich (1904)
- Przełom
- Życie, etyka i rewolucja
- Tygodnik Illustrowany (1889–1890)
- Po latach (1905)
- Z Tatr (1907)
- Monográfiák: Juliusz Kossak (1900), Aleksander Gierymski (1903), Matejko (1908)
Magyarul
szerkesztés- Az anya; ford. Kerényi Grácia; in: Tangó. Modern lengyel drámák; utószó Elbert János; Európa, Budapest, 1968
- Drámák; ford. Kerényi Grácia, utószó Elbert János; Európa, Budapest, 1973
- Az őrült és az apáca / Az anya. Drámák; ford. Kerényi Grácia, utószó Keszthelyi András; Kriterion, Bukarest, 1983
- Az ősz búcsúja. Regény; ford. Körner Gábor; Jelenkor, Pécs, 2002
- Telhetetlenség; ford. Körner Gábor; Jelenkor, Pécs, 2005
Képgaléria
szerkesztés-
Ukrán éjszaka (1895) -
Tavaszi köd (1897) -
Virágzó almafák (1899) -
Birkák a ködben (1900 körül) -
Tó tavirózsával (1901)
Irodalom
szerkesztés- Stanisława Witkiewicza styl zakopiański, Teresa Jabłońska, wydawnictwo BOSZ, 2008, ISBN 978-83-7576-029-3
- Maciej Masłowski: Stanisław Witkiewicz odczytany na nowo, „Twórczość” 1972, 10. o
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. május 3.)
- ↑ Internetowy Polski Słownik Biograficzny (lengyel nyelven)
- ↑ a b szerzői kollektíva: Internetowa encyklopedia PWN (lengyel nyelven). (Hozzáférés: 2023. április 7.)
- ↑ The Fine Art Archive. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
- ↑ 1885. február 24-én született Stanislaw Witkiewicz jakd.hu
- ↑ „Villa Koliba“, „Pod Jedlami“, „Pepita“ („Łada“), „Korwinówka“, „Zofiówka“ és mások.
- ↑ Julian Krzyżanowski utószava: A tehénbőr. Hundert polnische Volksmärchen, Gustav Kiepenheuer Verlag, Leipzig und Weimar 1987, 436. o.
Fordítás
szerkesztés- Ez a szócikk részben vagy egészben a Stanisław Witkiewicz című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
szerkesztés- Stanisław Witkiewicz élete és munkái culture.pl (angolul)
