Steinfurt (Észak-Rajna-Vesztfália)

	Steinfurt
; Steinfurt címere	; Steinfurt zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Németország
Tartomány	Észak-Rajna-Vesztfália
Kerület	Münster
Járás	Steinfurt
Alapítás éve	1975
Polgármester	Claudia Bögel-Hoyer (FDP)
Irányítószám	48565
Körzethívószám	02551; 02552;
Testvérvárosok	Lista Rijssen-Holten; Liedekerke; Neubukow;
	Népesség
Teljes népesség	35 456 fő (2023. dec. 31.)
Népsűrűség	317,51 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	60 m
Terület	111,67 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	é. sz. 52° 09′ 02″, k. h. 7° 20′ 12″52.150450°N 7.336640°EKoordináták: é. sz. 52° 09′ 02″, k. h. 7° 20′ 12″52.150450°N 7.336640°E
	Steinfurt Pozíció Észak-Rajna–Vesztfália térképén
	Elhelyezkedése Steinfurt térképén
	Steinfurt weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Steinfurt témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Steinfurt (egyértelműsítő lap).

Steinfurt város Németországban, Észak-Rajna-Vesztfáliában; járási székhely. Lakosainak száma 35 456 fő (2023. december 31.).^[1]

Történelme

Steinfurt városa 1975. január 1-jén Borghorst és Burgsteinfurt város egyesüléséből jött létre.

Nevét először a 10. század elején említették. A város a von Bentheim-Steinfurt hercegi család székhelye volt. Az általuk itt épített várat először 1155-ben említették meg egy dokumentumban.

A vár bejáratánál levő egykori piactér környéken alakult ki a mai óváros. A település 1347-ben nyert városjogot, majd 1400 körül erődítéssel is körülvették.

A von Bentheim-Steinfurt hercegi család fejedelmi kastélya (Schloss von Beintheim-Steinfurt) Münsterland(wd) legnagyobb vizivára, és egyúttal Vesztfália(wd) legnagyobb kör alakú vára is.

A várhoz tartozó román templom – a vár lovagtermével egyidőben – a 12. században épült. A belső udvarhoz tartozó reneszánsz erkélye 1595-ben épült, szép kastély parkkal (Bagno).

Földrajza

Steinfurt Horstmar és Metelen községekkel határos.

Városrészek

Burgsteinfurt (65,2 km²)
Borghorst (46,2 km²)

Nevezetességek

Fejedelmi kastély (Schloss von Beintheim-Steinfurt)
Városháza (Rathaus) - 1561-ben épült.
Johanita -rend megmaradt épületrészei
Gótikus temploma - 14.-15. században épült.

Testvértelepülések

Rijssen-Holten
Liedekerke
Neubukow

Itt tevékenykedett személyek

Wilhelm Ackermann (1896–1962) – német matematikus.
Johannes Althusius (Althaus), (1563–1638) – német államtudós, jogtudós.
Wolf-Michael Catenhusen(wd) (1945–2019), az SPD politikusa, a Szövetségi Oktatási és Kutatási Minisztérium korábbi államtitkára.
Jeffrey Burns (1950–2004), amerikai zongorista
Emil Dönges(wd) (1853–1923) – prédikátor, bibliakiadó, a Testvérgyülekezet könyvkiadója.
Johannes Gigas(wd) (1582–1637) – térképész, orvos, matematikus és fizikus, egyetemi tanár.
Friedrich Hartmann Graf (1727-1795) - német zeneszerző.
Johann Heinrich Heidegger (1633-1698) - svájci református teológus.
Thomas Hoeren (született 1961), a médiatudomány professzora és OLG bíró
Christoph Ludwig Hoffmann (1721-1807) - az orvostudomány és a filozófia professzora, az opto-mechanikus távírók feltalálója.
Eike Hovermann (született 1946) - német politikus (SPD), a német Bundestag korábbi tagja.
Richard Hülsenbeck (1892-1974) - német dadaista.
Johann Friedrich Klöffler (1725-1790) - az úgynevezett Mannheim-iskola német koncertmestere és zeneszerzője.
Arnold Kock (1822-1879) - német textil vállalkozó.
Alexander Koenig (1858-1940) - német zoológus.
John Henry Mackay (1864-1933) - skót származású német író.
Heinrich Neuy (1911-2003) - a német Bauhaus művész.
Blinky Palermo (1943-1977) - Beuys diákja és művész.
Elisabeth Piirainen (született 1943) - német nyelvész.
August Reinking (1776-1819) - német festő és bírósági építész.
Heinrich Reiß (1919-2005) - német protestáns teológus és a vesztfáliai evangélikus egyház elnöke (EKvW).