Strasznof Ignác
Strasznof Ignác (Mátészalka, 1868. április 24.[1] – Debrecen, 1933. július 9.[2]) nemzetközi szélhámos. Ismert még Strassnof, Strassnoff, Strasznov Ignác néven is.[3]
| Strasznof Ignác | |
 | |
| Született | 1868. április 24. Mátészalka |
| Elhunyt | 1933. július 9. (65 évesen) Debrecen |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | csaló |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Strasznof Ignác témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete
szerkesztés1868-ban született Mátészalkán, kispolgári családban, apja Strassnof Mór, anyja Goldstein Róza volt, vallása izraelita.[4] Bátyja a híres színész, színházigazgató, Szendrey Mihály. A család 1902-ben vette fel a Szendrey nevet, de Ignác maradt a réginél.
Mátészalkán kezdte elemi tanulmányait, meglehetős rosszcsontként keserítve szülei mindennapjait. Tízéves korában magához vette a „Zirkus Monarchie” osztrák–magyar cirkusz artistanője. Három éven át vándorolt a cirkusszal, mialatt kitűnően megtanult németül. Ezek után újra édesanyjához, majd annak halála után pesti rokonaihoz került.
Alig 20 évesen, egy zsebóralopás utáni 3 és fél éves börtönbüntetés döbbentette rá, hogy változtatnia kell. A „Ne vegyél el semmit, intézd úgy, hogy önszántukból adják” elvet követve indította el zseniális szélhámos-karrierjét. A fegyházból való kiszabadulása után bátyja, Szendrey Mihály színigazgató egy újságnál helyeztette el mint riportert. Riporteri ténykedése alatt választási csalást követett el. Huszárfőhadnagyi egyenruhájában, rendkívül szellemes társalkodó képességgel végigcsalta a világot. Később mágnásokat pumpolt meg, főpapokat csapott be. Szélhámosságait nemcsak Magyarországon követte el, hanem külföldön is, így például Párizsban, Brüsszelben és Hamburgban.
Szélhámosságait még a lepoglavai fegyintézetben is folytatta, ahol eladta a fegyház berendezését. Amikor már rosszul ment a sora, elhatározta, hogy megírja az emlékiratait, aminek jogait két kiadónak is eladta. Amikor már úgy látta, hogy szélhámos „karrierje” véget ért, visszatért Magyarországra. Feleségül vett egy nála 30 évvel fiatalabb nőt és hazaköltözött Mátészalkára. 1932 őszén súlyos aggkori tüdősorvadással szállították a debreceni Horthy Miklós klinikára, ahol 1933. július 9-én meg is halt.[5]
Emlékezete
szerkesztés- Életéről tévéfilm készült „Én, Strasznov Ignác, a szélhámos”[6] címmel, a címszerepben Benkő Gyulával (1966).
- Alakja felbukkan (említés szintjén) Kondor Vilmos magyar író Budapest novemberben című bűnügyi regényében.
Irodalom
szerkesztés- George Salter: Ich, der Hochstapler Ignatz Strassnoff, Gebundene Ausgabe, 1926
- Radó István: Strassnoff Ignác a világhirű kalandor-király szélhámosságai, szerelmei és kalandjai hét országon keresztül; Neufeld Ny., Bp., 1932
- Lorsy Ernő: (1926) „A császár futárja”. Századunk 1. (1.), 467–471. o. (Hozzáférés: 2016. január 28.)
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ HU BFL - VII.102.a - fogoly - 1906 - 2344
- ↑ Halotti bejegyzése a debreceni polgári halotti akv. 1117/1933. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 10.)
- ↑ Az ambiczió - Vasárnapi Ujság 53. évf. 48. sz. (1906. deczember 2.). epa.oszk.hu. (Hozzáférés: 2016. május 3.)
- ↑ HU BFL - VII.102.a - fogoly - 1906 - 2344
- ↑ https://www.facebook.com/photo.php?fbid=878903108831564&set=gm.1619632788320515&type=1&theater
- ↑ Én Strasznov Ignác, a szélhámos, youtube.com
Források
szerkesztés- Halász János: "Büntetve egyszer..." Horváth Menyhért, a "szélhámoskirály" pályafutása. In: Fons, XXVII. évf. (2020) 3. sz. 237-290. p.
- Pénzes Ottó: A kerek világ közepén, igaz mesék Mátészalka valaha volt hőseiről, művészeiről, tudósairól, szélhámosairól..., Mátészalkai Művészetbarát Egyesület, 2012. ISBN 978-963-08-4678-3
- Frank László: Szélhámosok, kalandorok. Strassnoff Ignác, Trebitsch-Lincoln Ignác, Jellinek Morton, Horváth Menyhért; Gondolat, Bp., 1966
- Band-/Heftnummer3.1931, Dezember = 33 Das Kriminal-Magazin, magazine.illustrierte-presse.de
Szépirodalmi feldolgozások
szerkesztés- Salga Attila: A mátészalkai kalandor regényes története. Intézd úgy, hogy önszántukból adják!; Ad Librum, Bp., 2009.
- Salga Attila: A koronázatlan szélhámoskirály; Fríg Kiadó, Pilisszentiván, 2005. ISBN 963 86588 5 1
