Wikipédia

Szákszend

magyarországi község Komárom-Esztergom vármegyében
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. november 14.

Szákszend község Komárom-Esztergom vármegyében, az Oroszlányi járásban.

Szákszend
Szendi római katolikus templom
Szendi római katolikus templom
Szákszend címere
Szákszend címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeKomárom-Esztergom
JárásOroszlányi
Jogállásközség
PolgármesterPapp Attila Csaba (független)[1]
Irányítószám2856
Körzethívószám34
Népesség
Teljes népesség1453 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség40,5 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület35,93 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 33′ 26″, k. h. 18° 09′ 47″47.557131°N 18.163131°EKoordináták: é. sz. 47° 33′ 26″, k. h. 18° 09′ 47″47.557131°N 18.163131°E
Szákszend (Komárom-Esztergom vármegye)
Szákszend
Szákszend
Pozíció Komárom-Esztergom vármegye térképén
Szákszend weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szákszend témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése

szerkesztés

A település a Bársonyos délkeleti határán fekszik, az M1-es autópálya nagyigmándi leágazásától 17 kilométerre délre. Közigazgatási területének déli részén áthalad a Tatabánya-Kisbér közti 8135-ös út is, de központján csak a Nagyigmándról dél felé induló 8144-es út halad keresztül.

Vasúton a MÁV 13-as számú Tatabánya-Pápa-vasútvonalán volt megközelíthető, Szák-Szend megállóhely a 8144-es útról volt elérhető, a vasútvonal 2007-es megszüntetéséig.

Története

szerkesztés

Szákszend Szák és Szend települések egyesülésével jött létre 1984-ben.

Szák neve a magyar nyelvemlékbeli Szák személynévből (a Szák nemzetség Tolnából Veszprém vármegyén keresztül költözött Komárom vármegye területére a 13. században[3]) keletkezett, amely szláv eredetű. Okleveles említése: 1281 Zaak, 1326 Zak. 1326-ban a Csák nemzetség birtokolta, s a királynak adományozta. 1541-ben még 6 porta után adózott, de két év múlva elpusztult. Benépesítését 1630 körül gróf Nádasdy Ferenc kezdte meg Nyitra vármegyei evangélikus vallású szlovákokkal. A 18. században már az Esterházy-család birtoka. Az uradalomnak halastava, vízimalma, fűrészüzeme volt. Ipartelepén a "legjobb tégla készült a megyében". 1892-ben tűzvész pusztította el a falu nagyobb részét. A két világháborúban 58-an haltak hősi halált.

Szend nevének alapjául szolgáló Zemd személynév a magyar szem főnévből keletkezett. Okleveles említése: 1421 Zend. Területén a római korból is kerültek elő leletek. Zsigmond király 1435-ben Gordovai Fancsa Lászlónak adományozott részbirtokot, később Battyán Benedek budai várnagy, a Bán család majd az enyingi Török család tulajdona.[4] 1543-ban a törökök elpusztították. Később az Esterházyak kezére került. 1643 után, a Csáky-család birtokaként[5] népesült be református magyarokkal és evangélikus szlovákokkal. 1809-ben megszállták a franciák. Népe jeleskedett a szarvasmarha- és lótenyésztésben. 1856. augusztus 30-án iszonyú tűzvészben elhamvadt 66 ház. Két világháborúban 61-en haltak hősi halált.

Szákszend közös iskolája 1962-től, napközi otthonos óvodája 1979-től működik. Az óvoda 2 csoporttal, az iskola 8 osztállyal, összesen 200 gyermek nevelését, oktatását látja el. Infrastruktúrája látványosan fejlődött az utóbbi években. 1995-ben kiépült a gázvezeték, 1997-ben a korszerű telefon, 2000 Karácsonyán nyílt meg a faluház. 2001-ben a szennyvízcsatorna és a szennyvíztisztító. 2002-ben a csillagpontos kábeltévé-hálózat készült el. Aktív civil szervezete a nyugdíjas klub. Két sportegyesület, horgász- és vadásztársaság, valamint polgárőrség működik a településen.

Közélete

szerkesztés

Polgármesterei

szerkesztés
  • 1990–1994: Müller Gyula (független)[6]
  • 1994–1998: Valkó Jenő (független)[7]
  • 1998–2002: Valkó Jenő (független)[8]
  • 2002–2006: Valkó Jenő (független)[9]
  • 2006–2010: László Kálmán (független)[10]
  • 2010–2014: László Kálmán (független)[11]
  • 2014–2019: László Kálmán Zoltán (független)[12]
  • 2019–2024: Papp Attila Csaba (független)[13]
  • 2024– : Papp Attila Csaba (független)[1]

Népesség

szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
1486
1456
1447
1431
1471
1442
1453
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,6%-a magyarnak, 0,4% németnek, 0,5% románnak vallotta magát (8,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 44,6%, református 14,7%, evangélikus 17,8%, felekezeten kívüli 8,5% (13,9% nem nyilatkozott).[14]

2022-ben a lakosság 92,3%-a vallotta magát magyarnak, 0,5% cigánynak, 0,4% románnak, 0,3% ukránnak, 0,3% lengyelnek, 0,2% németnek, 0,1-0,1% ruszinnak, szerbnek és szlováknak, 2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 26,2% volt római katolikus, 11,4% evangélikus, 11,1% református, 0,3% ortodox, 0,1% görög katolikus, 0,1% izraelita, 1% egyéb keresztény, 0,6% egyéb katolikus, 12,6% felekezeten kívüli (36,5% nem válaszolt).[15]

Nevezetességei

szerkesztés

Római katolikus templom (Őrzőangyalok)

A száki településrészen található templom a régi, 1500 körül emelt gótikus zárda romjaira épült, mai formáját azonban a híres Fellner Jakabtól kapta 1776-ban. Barokk mennyezetfreskói és szószéke kivált értékesek. Oltárai a 18. század második felében készültek barokk és rokokó stílusban, szószéke szintén barokk, míg a padok 19. századi copf munkák.

Római katolikus templom (Munkás Szent József-templom)

A szendi településrészen található barokk stílusú templomot Kutner Jakab tervei alapján 1747-ben emelték Szent József tiszteletére. 1793/1794-ben átépítették gróf Esterházy József költségén, ekkor készült el tornya is, Gött Antal kivitelezésében. A templom homlokzatán a vértesszentkereszti apátságból származó faragványok láthatóak befalazva. Berendezése jellemzően a 19. század végéből származik, orgonája 1858-ban készült (Josef Loyp bécsi orgonakészítő mester munkája).[16] A templombelsőben Prokop Péter 1955-ben készült freskói láthatóak.[17]

Evangélikus templom (Szák)

A száki településrészen található evangélikus templom 1610-ben épült, 1848-ban klasszicista stílusban átépítették. Szószéke copf stílusban készült a 18. század végén.[17] A főoltár és az imádkozó Krisztust ábrázoló oltárkép Pósa Gusztáv alkotása 1886-ból, (átépített) orgonája 1881-ben készült (Bakos Károly és fia, ifj. Bakos Károly ceglédi orgonamesterek munkája).[18] A templom jelentőségét mutatja, hogy az ellenreformáció időszakában ún. artikuláris hely volt, ahova Komáromból és Győrből is eljöttek a hívek az istentiszteletekre.[19]

Evangélikus templom (Szend)

A szendi részen található evangélikus templomot 1793/1794-ben építették helyi mesterek, táti építőmesterek tervei alapján. Az 1856-os tűzvészben elpusztult, 1860-ben építették újra.[17]

Református templom

A szendi részen található, barokk jegyeket hordozó református templomot 1789-ben építették, 1934-ben került átépítésre.[17] Berendezése a 20. század elejéről származik, szószéke 1902-ben, úrasztala 1903-ban, keresztelőmedencéje 1904-ben készült.[20]

Uradalmi magtár

A száki településrészen található uradalmi magtárat az Esterházy-család építtette a 18. század második felében, az épületet Fellner Jakab műveként tartják számon. A kétemeletes épület alatt öt boltozott dézsmapince található.[17]

Híres emberek

szerkesztés

Hivatkozások

szerkesztés
  1. ↑ a b Szákszend települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 25.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Magyarország vármegyéi és városai, Komárom vármegye és Komárom sz. kir. város, főszerkesztő: Dr. Borovszky Samu, Országos Monografia Társaság, 1907, p. 402 
  4. ↑ Magyarország vármegyéi és városai, Komárom vármegye és Komárom sz. kir. város, főszerkesztő: Dr. Borovszky Samu, Országos Monografia Társaság, 1907, p. 122 
  5. ↑ Magyarország vármegyéi és városai, Komárom vármegye és Komárom sz. kir. város, főszerkesztő: Dr. Borovszky Samu, Országos Monografia Társaság, 1907, p. 557 
  6. ↑ Szákszend települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  7. ↑ Szákszend települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
  8. ↑ Szákszend települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
  9. ↑ Szákszend települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
  10. ↑ Szákszend települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2024. június 14.)
  11. ↑ Szákszend települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2024. június 14.)
  12. ↑ Szákszend települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2024. június 14.)
  13. ↑ Szákszend települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 10.)
  14. ↑ Szákszend Helységnévtár
  15. ↑ Szákszend Helységnévtár
  16. ↑ Római katolikus templom, Szákszend (magyar nyelven). www.muemlekem.hu. (Hozzáférés: 2024. június 13.)
  17. ↑ a b c d e Önkormányzata, Szákszend Község: Nevezetességek, látnivalók | Szákszend Község Honlapja (magyar nyelven). https://www.szakszend.hu. (Hozzáférés: 2024. június 13.)
  18. ↑ Evangélikus templom, Szákszend (magyar nyelven). www.muemlekem.hu. (Hozzáférés: 2024. június 13.)
  19. ↑ Magyarország vármegyéi és városai, Komárom vármegye és Komárom sz. kir. város, főszerkesztő: Dr. Borovszky Samu, Országos Monografia Társaság, 1907, p. 509 
  20. ↑ Református templom, Szákszend (magyar nyelven). www.muemlekem.hu. (Hozzáférés: 2024. június 13.)
  21. ↑ „Soproni Szemle, 1967 (21. évfolyam, 3. szám), Jakus Lajos: Gödör József (Sopron megyei író és Goethe pártfogoltja), p. 233-244”. 

További információk

szerkesztés
 
A Wikimédia Commons tartalmaz Szákszend témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wiki.x.io/w/index.php?title=Szákszend&oldid=27598228”