Szántó Konrád

Szántó Konrád Károly (Siklós, 1920. augusztus 6. – Budapest, 1999. december 29.) római katolikus pap, főiskolai tanár, egyháztörténész.

Szántó Konrád
Életrajzi adatok
Született	1920. augusztus 6. Siklós
Elhunyt	1999. december 29. Budapest
Ismeretes mint	tanár
Nemzetiség	magyar
Pályafutása
Szakterület	történettudomány
Jelentős munkái	A katolikus egyház története (3 kötet)

Élete

1938-ban a ferencesek vezette pécsi Szeráfi Kollégium növendékeként a Pius Gimnáziumban érettségizett. 1938-ban Szécsényben lépett a kapisztránus rendbe. 1939-ben egyszerű fogadalmat tett. A filozófiát Jászberényben, a teológiát Gyöngyösön végezte, ahol 1942-ben örök fogadalmat tett. 1944-ben pappá szentelték.

Füleken lett lelkipásztor, ahonnét 1945-ben a csehszlovák hatóságok kitoloncolták. Ezután Szécsényben lett hitoktató és cserkészparancsnok. A kommunista hatalomátvételt előkészítő vallásüldözés idején sikertelenül megvádolták. 1947-ben Nyíregyházára, 1949-ben Jászberénybe helyezték, de lelkigyakorlatokat és missziókat az egész országban tartott. 1950-ben Budapestre, a Pasaréti úti rendházba került.

1954-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetemen történelem-földrajz szakos tanári oklevelet szerzett. A Mártírok úti rendház lakójaként a szentendrei ferences gimnázium tanára volt. 1960-ban letartóztatták, 1961-ben pedig az 1956-os forradalomban való részvételért és folytatólagos izgatásért 2 és fél év szabadságvesztésre ítélték. 1962-ben a Legfelsőbb Bíróság másfél év börtönre mérsékelte büntetését. Ugyanezen évben Márianosztráról szabadult, a tanítástól eltiltották.

1962-től a Hittudományi Akadémia hallgatója, ahol 1964-ben teológiai doktorrá avatták. 1965-től Esztergomban a gimnáziumban és a rendi teológián taníthatott. Miután rendje 1950-ben elkobzott levéltári anyagát 1969-ben visszaadták, azt a Mártírok úti rendház könyvtárában helyezte el. Ennek elkészítette alapszintű jegyzékét. 1973 őszén a ferences főiskolát Esztergomból a budapesti Pasaréti úti rendházba helyezték. Itt az egyháztörténet, az egyházjog és néhány évig a bölcselet, 1978-1990 között pedig a Hittudományi Akadémia levelező tagozatán az egyháztörténet tanára volt.

A magyarországi rendtörténethez gyűjtött anyagot.

Elismerései

• 1993 Nagy Imre-emlékplakett

Művei

• 1974 A jászberényi ferences templom története. Budapest.
• 1975 Szószéktől a bitófáig. Ifjúsági regény. Budapest.
• 1983-1987/ 1988 A katolikus egyház története I-III. Budapest.
• 1988 Boldog Gizella első magyar királyné élete. Budapest.
• 1988 A Szent Jobb tisztelete a középkorban. In: Szent István és kora. Budapest, 173.
• 1989 Az erdélyi püspökség helyreállításának kísérlete Rákóczi, megvalósítása a Habsburgok alatt. In: Katolikus egyháztörténeti konferencia Keszthely, 1987. Budapest, 51.
• 1990 Várjuk a Szentatyát. Budapest.
• 1991/1992 A meggyilkolt katolikus papok kálváriája. Budapest.
• 1991 Az egyházügyi hivatal titkai. Budapest.
• 1992 A kommunizmusnak sem sikerült. A magyar katolikus egyház története 1945-1991. Miskolc.
• 1992 A ferencesek működése Baranyában a török hódoltság 2. időszakában. In: Egyházak a változó világban. Tatabánya, 251.
• 1992 Az egyházi vagyon eredete Szent István korától 1945-ig, különös tekintettel a katolikus egyházra. In: Partnerek vagy ellenségek. Egyházfórum konferencia 1991. Budapest, 9.
• 1993 Az 1956-os forradalom és a katolikus egyház. Budapest.
• 1994/1998 Egyházlátogatási jegyzőkönyvek katalógusa IV. Budapest. (társszerk. Zombori István)
• 1995 Boldog Gizella élete. Szeged.
• 1997 Az 1956-os forradalom és a katolikus egyház. In: Az 1956-os forradalom és szabadságharc. Szimpózium, 1997. X. 11-12. Budapest.
• 2000 Szent Adalbert közreműködése Szent István és Boldog Gizella házasságának létrejöttében. In: Ezer év Szent Adalbert oltalma alatt. Esztergom.
• 2001 Egyháztörténelem. Budapest.

Irodalom

• Magyar Katolikus Lexikon
• Kortárs magyar írók 1945-1997
• Schem. Cap. 1948, 75.
• Új Ember 1990. VII. 22.; 1994. VI. 4.
• Arany-Ezüst 1998:1. sz.
• Keresztény Élet 1999. IV. 11.
• Hetényi Varga 1999. I:570.
• Magyar Nemzet 1999. XII. 31.