Szárazvám
Szárazvám (németül Müllendorf, horvátul Melindoff) község Ausztriában, Burgenland tartományban, a Kismartoni járásban.
| Szárazvám (Müllendorf) | |||
 | |||
| Római katolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ausztria | ||
| Tartomány | Burgenland | ||
| Rang | község | ||
| Járás | Kismartoni járás | ||
| Alapítás éve | 1270 | ||
| Polgármester | Werner Huf (SPÖ) | ||
| Irányítószám | 7052 | ||
| Körzethívószám | 02682 | ||
| Forgalmi rendszám | EU | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1400 fő (2022. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 102 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 232 m | ||
| Terület | 12,8 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 50′ 20″, k. h. 16° 27′ 26″47.838889°N 16.457222°EKoordináták: é. sz. 47° 50′ 20″, k. h. 16° 27′ 26″47.838889°N 16.457222°E | |||
| Szárazvám weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szárazvám témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Fekvése
szerkesztésKismartontól 5 km-re nyugatra, a Lajta-hegység lábánál fekszik.
Története
szerkesztésMár a római korban lakott hely volt, területén sok római fal és sírkőtöredék került elő. Kőbányája közelében szarkofágkészítő műhely működött. A falu alatti római kori csatorna ma is használatos.
1270-ben Kövesd néven említik először. A falu 1320-tól vámszedőhely volt, neve ezért változott meg. Szent Egyed tiszteletére szentelt régi temploma 1436-ban már állt. A török 1529-ben, 1532-ben és 1683-ban is elpusztította, de mindig újjáépítették. Az Esterházy család birtoka volt. 1713-ban súlyos pestisjárvány pusztított.
Vályi András szerint " SZÁRAZVÁM. Mühlendorf. Falu Sopron Várm. földes Ura H. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Fraknóhoz nem meszsze; határja meglehetős termésű."[2]
Fényes Elek szerint " Műllendorf, magyarositva Szárazvám, német falu, Sopron vmegyében, N. Höflein mellett, 973 kath. lak., paroch. templommal. Van 913 2/8 hold szántóföldje, 820 kapa szőlője, 497 h. erdeje, 220 h. legelője. A föld kövecses, salétromos és mocsáros. Erdeje tölgy, bikk, fenyő és hárs. Bora közönséges és nem kelendő. F. u. h. Eszterházy."[3]
1910-ben 1063, többségben német lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Sopron vármegye Kismartoni járásához tartozott. 1921-ben a trianoni és a saint-germaini békeszerződés Ausztriának ítélte. 1921 októberében a bevonuló osztrákok ellen magyar szabadcsapatok a Rongyos gárda önkéntesei vették fel a harcot. A harcok során október 5-én itt estek el Vámossy Tibor és Losonczy Antal budapesti műegyetemi hallgatók. Vámossy farkasréti sírja a Rongyos gárda egyik legjelentősebb emlékhelye.
Nevezetességei
szerkesztés- Római katolikus temploma 1904-ben épült neogótikus stílusban. A homlokzatán látható Szent Rókus, Szent Sebestyén és Pieta-szobrok az 1693-ban készített győri Mária-oszlopról kerültek ide.
- Nepomuki Szent János tiszteletére szentelt kápolnája a 18. században épült.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Osztrák Statisztikai Hivatal: Bevölkerung am 1.1.2021 nach Ortschaften (Gebietsstand 1.1.2021)
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Külső hivatkozások
szerkesztés
