Wikipédia

Széchenyi-kastély (Peresznye)

Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. február 12.
Ez a szócikk a peresznyei Széchenyi-kastélyról szól. Hasonló címmel lásd még: Széchenyi-kastély (egyértelműsítő lap).

A Széchenyi-kastély vagy más néven Esterházy–Trauttmannsdorf–Berchtold-kastély Vas vármegyében (1921 előtt Sopron vármegyéhez,[1] 1951-ig Győr-Moson-Sopron megye Csepregi járásához[2] tartozott), Peresznyén található.

Esterházy–Trautmannsdorff–Berchtold-kastély
Légi fotó a kastélyról
Légi fotó a kastélyról
Ország Magyarország
TelepülésPeresznye
Épült1727?
Stílusbarokk
CsaládEsterházy család
Jelenlegi funkciószociális otthon
Cím9734 Peresznye,
Hunyadi János utca 65.
Elhelyezkedése
Esterházy–Trautmannsdorff–Berchtold-kastély (Magyarország)
Esterházy–Trautmannsdorff–Berchtold-kastély
Esterházy–Trautmannsdorff–Berchtold-kastély
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 25′ 18″, k. h. 16° 39′ 25″47.421667°N 16.656944°EKoordináták: é. sz. 47° 25′ 18″, k. h. 16° 39′ 25″47.421667°N 16.656944°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Esterházy–Trautmannsdorff–Berchtold-kastély témájú médiaállományokat.

A különféle szakirodalmakat olvasva mind a kastély elnevezését, mind 18. és 19. századi történetét illetően ellentmondások mutatkoznak.

A kastély

szerkesztés

A kastély nevével kapcsolatosan sem Csatkai Endre 1937-ben,[3] sem László Ernő 1938-ban[4] nem beszél Széchenyi-kastélyról, egyikük sem említi meg, hogy a Széchenyi család tulajdonába került volna: Csatkai Endre kastélyként, László Ernő Berchtold-kastélyként említi. Genthon István 1959-ben már Széchenyi-kastélyként nevezi meg (szerinte a kastély a Széchenyi család számára épült meg a 18. század végén),[5] az 1976-os műemlékjegyzék,[6] Heckenast János 1987-ben,[7] valamint a Magyar nagylexikon 2002-ben hasonlóan;[8] az utóbbi három forrás az elnevezésről információkat nem közöl. Virág Zsolt 2004-ben kijelenti,[9] hogy a szakirodalomban és útikönyvekben ugyan Széchenyi-kastélyként írnak az épületről, valójában azonban sosem állt a Széchenyi család tulajdonában.

A kastély építésével és történetével kapcsolatosan is ellentmondásosak a különböző források. Csatkai Endre 1937-ben azt írja, hogy a mai kastélyt a régebbi felhasználásával a 18. század végén építtette a tulajdonos, az Esterházy család cseszneki ága, miután a peresznyei birtok körüli zavarok rendeződtek.[10] László Ernő 1938-as cikkében arról ír, hogy a jelenlegi kastély megmaradt legkorábbi része a 18. század során épült meg, s az egyes átalakításokkor a régebbi részeket mindig felhasználták.[4] Genthon István 1959-ben azt írja, hogy a kastély a Széchenyi család számára épült meg a 18. század végén.[5] Heckenast János 1987-es cikke,[7] illetve a Magyar nagylexikon 2002-es 14. kötete szerint a kastély 1727-ben épült a régebbi épület felhasználásával.[8] Virág Zsolt 2004-es könyvében arról ír, hogy a kastélyt Esterházy János (1691–1744)[11] fia, Dániel (1723–1759)[12] építtethette 1727-ben, s egyben a peresznyei templom 1727-es átalakítása is az ő nevéhez fűződik.[m 1] Dénes József szerint a kastély magva a Nádasdyak korából származik, s ezt felhasználva alakíttatta át Esterházy Dániel 1727-ben a kastélyt; a szerző nem említi meg, melyik Esterházy Dánielről van szó.[13] Ugyanis könnyen félreértésre adhat okot, hogy Esterházy Dániel (1723–1759) nagyapja is Esterházy Dániel volt (aki korábban csakugyan Peresznyén lakott, tehát a korábbi kastély már az övé volt, s Peresznyén hunyt el egykori tiszttársa, kedves embere Csajághy János is 1713 elején[14]). A nagyapa Esterházy Dániel azonban 1714. október 1-jén meghalt, így nem építtethette a kastélyt 1727-ben. Csatkai Endre nem említi ezt az 1727-es építést (az 1727-et és Esterházy Dániel nevét csak a peresznyei templom felújításával kapcsolatban említi meg).[10] Virág Zsolt szerint a kastélyt az Esterházy család 1790 körül copf stílusban átépíttette.[9] Egyes források szerint későbbi tulajdonosai a Széchenyiek voltak.[m 2] 1866-ban gróf Trauttmannsdorf–Weinsberg József vásárolta meg a kastélyt, amit 1872-ben átengedett Jozefa nevű lányának, aki akkor már 1860 óta gróf Berchtold Zsigmond férje volt, így az épület 1872-ben a Berchtold család tulajdonába került. Az első világháború idején Berchtold Lipót közös külügyminiszter lakta, majd az államosításig a család kezén maradt. Jelenleg szociális otthonként működik.

A kastélypark

szerkesztés

A 6,5 ha-os kastélyparkot ma a Hunyadi János utca két részre osztja. A kastély felé eső parkrész volt korábban a díszkert, ahol ma is megtekinthetők kővázák, illetve egy Flóra-szobor, ami a 18. században barokk stílusban készült. Az utca túloldalán az angolpark található, melyhez egykor vadaskert is tartozott. A tájképi jellegű angolpark ma is látható jellegzetességei a mesterséges tó a benne lévő kis szigettel: „Rousseau szigetével”. A Hunyadi utcával párhuzamos mélyterületen lévő sekélyebb tó ma már csak időszakosan jelenik meg. A kastélyhoz vezető allét és az angolparkot copf stílusú kővázák díszíti. Az egykori kő ülőpadok közül mára kevés maradt meg. A Szent Egyed-templomot és a kastélyt eperfákkal, vadgesztenyefákkal kísért allé kötötte össze a parkon keresztül, amelynek részletei ma is láthatóak.

Az egykori kastélykertben lévő, 1985-ben védetté nyilvánított kertben, egy tó partján áll a nyugati platán (Platanus occienditalis) csodálatos méretű példánya.[15]

2014. március 29-én a park területén került átadásra egy új sportkomplexum, játszótérrel, sportpályával, új fitnesz eszközökkel és defibrillátorral. A fejlesztés összköltsége 22, 8 millió forint volt.[16]

Galéria

szerkesztés
  •  
    Kastély nyugati főhomlokzata
  •  
    Kastély főhomlokzat
  •  
    Műemlék
  •  
    Leopold von Berchtold mellszobor
  •  
    Kastélyhoz vezető gyalogút kővázái
  •  
    Kastély címer (1882)
  •  
    Kehely a parkban
  •  
    Allé a kehelytől a kastélyig
  •  
    Barokk ülőpad
  •  
    Odvas keltike a parkban
  •  
    Allé a kehelyhez
  •  
    Halastó
  •  
    Idős platán a tó partján
  •  
    Rousseau sziget
  •  
    Új fitness park
  •  
    Új játszótér

Megjegyzések

szerkesztés
  1. ↑ NB. Eszterházy Dániel 1727-ben mindössze 4 esztendős volt, s nehezen képzelhető el, hogy az ő intézkedései révén épült volna fel a kastély, illetve került volna átépítésre a templom.
  2. ↑ NB. Ahogy korábban említésre került, Virág Zsolt szerint sosem volt a Széchényi család birtokában a kastély, hanem pusztán annyi szál fűzi az épületet a Széchényiekhez, hogy néhány évre Széchényi Ferenc zárgondnoksága alá került az Esterházyak eladósodása miatt. Dénes József szerint (Dr. Dénes József: Peresznye településtörténete Archiválva 2014. május 29-i dátummal a Wayback Machine-ben) viszont úgy kapcsolódik a Széchenyi családhoz a kastély, hogy a 19. század közepén a tulajdonos Esterházy Ferenc halálát követően az utód a kiskorú Esterházy János lett, akit gróf Széchenyi Ferenc (nem a korábban említett személy!) vett gondnoki szárnyai alá, s a kastélyba költözött, majd itt is élt egészen haláláig, 1858-ig. Genthon István szerint pedig, ahogy' korábban már említésre került, a 18. század végi kastélyépítés a Széchenyi család számára történt meg.

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ Mollay Károly: Geosits, Stefan (hg): Die burgenländischen Kroaten im Wandel der Zeiten. Soproni Szemle, XLII. évf. 4. sz. (1988) 382 (94). o. Hozzáférés: 2014. június 5. (pdf)
  2. ↑ Apró Erzsébet, Tóth Ágnes: A magyarországi németek történetének levéltári forrásai, 1670–1950 7. rész Győr-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltára Archiválva 2014. június 6-i dátummal a Wayback Machine-ben (588. oldal); Budapest-München - MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézete; Bundesinstitut für Kultur und Geschichte der Deutschen im östlichen Europa - 2010
  3. ↑ Peresznye. In Dr. Csatkai Endre: Sopron vármegye műemlékei: III. sorozat. Sopron: A szerző kiadása. 1937. 92–100. o.  
  4. ↑ a b László Ernő: A peresznyei gróf Berchtold-kastély. Soproni Szemle, II. évf. 3. sz. (1938) 157–159. o. Hozzáférés: 2014. június 5. (pdf)
  5. ↑ a b Peresznye (Vas m.). In Genthon István: Magyarország művészeti emlékei I: Dunántúl. Budapest: Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata. 1959. 249–250. o.  
  6. ↑ Peresznye. In Magyarország műemlékjegyzéke. Budapest: Építésügyi Tájékoztatási Központ. 1976. 660. o. ISBN 963-512-075-3  
  7. ↑ a b Heckenast János: Szociális otthon, volt Széchenyi kastély korszerűsítése és felújítása, Peresznye. Magyar Építőipar, XXXVI. évf. 1–2. sz. (1987) 84–85. o.
  8. ↑ a b Magyar nagylexikon XIV. (Nyl–Pom). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2002. 672. o. ISBN 963-9257-11-7  
  9. ↑ a b Peresznye. In Virág Zsolt: Vas megye kastélyai és kúriái. Budapest: Fo-Rom Invest Kft. 2004. 184–187. o. = Magyar kastélylexikon, 5. ISBN 963-214-280-2  
  10. ↑ a b Peresznye. In Dr. Csatkai Endre: Sopron vármegye műemlékei: III. sorozat. Sopron: A szerző kiadása. 1937. 94. o.  
  11. ↑ Esterházy János (1691–1744) adatlapja a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) adatbázisában. [2014. május 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. június 5.)
  12. ↑ Esterházy Dániel (1723–1759) adatlapja a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) adatbázisában. [2014. június 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. június 5.)
  13. ↑ Dr. Dénes József: Peresznye településtörténete. peresznye.hu (Peresznye község honlapja) (Hozzáférés: 2014. június 5.) (php) arch
  14. ↑ Hungary Országgyűlés Képviselőház: Napló, 30. kötet. Budapest: (kiadó nélkül). 1990. 294. o.  
  15. ↑ Somkuti Ferenc-Tóth József Vas megye arborétumai és kúriakertjei, i. m. 70.. o.
  16. ↑ Sportkomplexum átadása Peresznyén. [2014. május 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. május 29.)

Források

szerkesztés
  Ez az épületről vagy más építményről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
A lap eredeti címe: „https://hu.wiki.x.io/w/index.php?title=Széchenyi-kastély_(Peresznye)&oldid=26878981”