Wikipédia

Szécsi Pál

(1944–1974) magyar énekes, előadóművész, dalszerző szövegíró
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. augusztus 26.
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont!
Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját!

Szécsi Pál (Budapest, 1944. március 19.[1] – Budapest, 1974. április 30.)[2] magyar énekes, előadóművész, dalszerző, dalszövegíró.

Szécsi Pál
Novák Mária felvétele
Novák Mária felvétele
Életrajzi adatok
Született1944. március 19.
Budapest
Elhunyt1974. április 30. (30 évesen)
Budapest
SírhelyFarkasréti temető
SzüleiSzécsi Ferenc
Pályafutás
Műfajokpop-rock, pop
Aktív évek1967–1974
Hangszerénekhang
Hangbariton
Tevékenység
KiadókHungaroton-Pepita
Hungaroton
A Wikimédia Commons tartalmaz Szécsi Pál témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

1967-ben a salgótarjáni amatőr versenyen megnyerte az énekesek versenyét, ugyanebben az évben a Táncdalfesztiválon a Csak egy tánc című dallal második helyezést ért el. Tagja lett a Rádió Tánczenei Stúdiójának. Bársonyos hangja, kiváló színpadi mozgása, megjelenése, egyedi előadói stílusa révén minden idők egyik legnépszerűbb magyar könnyűzenei előadójának számít. 1974-ben bekövetkezett halála pillanatától mítoszok és legendák fonódnak személye köré, melyek napjainkig élnek.

Élete

szerkesztés

Születési anyakönyvi bejegyzése szerint Szécsi Pál 1944. március 20-án született Budapesten (más forrásokban március 19-ét adnak meg). Apja, Szécsi Ferenc (1905–1945) nyelvész és író volt, aki a második világháború utolsó hónapjaiban halt meg.[3] (Lánya állítása szerint agyonlőtték,[4] a halotti bejegyzése szerint aknasérülés okozta a halálát.) Szécsi Pál még egyéves sem volt ekkor. Az özvegyen maradt édesanya, Szemere Klára (1916–2004) a kisfiút és két testvérét nevelőszülőkhöz adta, majd 1956-ban Ausztrián át az Egyesült Államokba disszidált. Nagyobbik lányát, Máriát Bécsig magával vitte, ott azonban a pályaudvaron hagyta. Kati és Pali Magyarországon maradtak.

1952. április 2-án íratták be Mezőtúron a Kossuth Úti Általános Iskolába, ahol 1956. szeptember 10-ig tanult. Ekkor Budapestre került az Állami Arany János Oktatási és Nevelő Intézetbe. Az 1955/56-os tanévben megkapta az iskola legjobb tanulója kitüntetést, gyakran lépett fel kulturális és irodalmi műsorokban. 1956. május 5-én a Furulyás Jancsi című előadásban főszerepet kapott. Később újra visszakerült Mezőtúrra, ahol 1959. április 8. és 1960. február 3. között az Állami Dózsa György Általános Gimnáziumba járt.

Későbbi lelki problémái visszavezethetők gyermekkorára. Az árván maradt fiú előbb nevelőszülőkhöz, majd állami gondozásba került, tizenhat esztendős koráig. Ezután, hogy magát el tudja tartani, dolgozni kezdett, segédmunkás lett. Egy alkalommal a Divat Intézet munkatársa felfigyelt Szécsi Pál sármos megjelenésére, jó mozgására, hamarosan az egyik legkedveltebb férfimanöken lett belőle.

1965 szilveszterén a Gellért Szállóban lépett fel egy divatbemutatón, a műsorban néhány számot énekelt. Valaki egy asztaltársaságtól ismét csak felfigyelt rá, s elvitte egy énektanárnőhöz. Szécsi ettől kezdve folyamatos zenei képzést kapott, Kovács Magda énektanárnál és Majláth Júliánál. 1967-ben dobogós helyezett lett az eszperantó táncdalfesztiválon, Salgótarjánban pedig egy amatőr fesztiválon megnyerte az énekesek versenyét. Még ugyanebben az évben Bánki László, a Magyar Televízió könnyűzenei osztályának vezetője fiatal tehetségeket keresett a Táncdalfesztiválra. Elment Szécsi énektanárnőjéhez, Majláth Júliához segítséget kérni. A tanárnő mint egyik legkedvesebb tanítványát, őt ajánlotta. Szécsi hatalmas sikert aratott. A Vadas Tamás – Varga Kálmán szerzőpáros által írt Csak egy tánc volt című dal a csodálatosan szép hangú fiatal énekest egyből az ország egyik legismertebb előadójává, sármos, kisfiús-férfias kinézete pedig a nők bálványává tette.

Igazán nagy sikert az olasz szerzemények Szécsi-féle adaptációi hoztak, majd a legnagyobb Szécsi-slágerek, s az ország könnyűzene-imádó közönsége a lábai előtt hevert. Az első ilyen olasz átültetést Sergio Endrigo komponálta és énekelte, mely 1970-ben Sanremóban A kritika díját nyerte el L’Arca di Noè (Noé bárkája), amelyet Szécsi Pál Kósza szél címen tett országszerte közkedvelt dallá. Hihetetlen népszerűségnek örvendett, magánéletében azonban sosem talált igazi társra – a fantasztikus karrier ellenére mindvégig magányos maradt.

Számos külföldi szereplése volt, az NSZK-ban Paul Moro néven lemezei is jelentek meg.

Szövegeket és zenét is szerzett (Ne félj, Nekem minden sikerül, Zenészballada stb.), tele volt újító ötletekkel, vokálokat szervezett. Zenés színpadi darabokban lépett föl; harmonikus mozgásával kiváló ritmusérzékével ott is sikereket ért el. Kibédi Ervin és Rátonyi Róbert invitálták az Operettszínházba is.

Szécsi Pál dalai, bársonyos, nagyon szép egyedi orgánumú hangja, csak rá jellemző levegővétel, hangképzés, előadói stílusa révén közkedvelt, őszinte érzelmeket sugárzó, nem giccses, nem avuló. Előadói, énekesi tevékenységének rendkívüli értékes jellemzője az igényesség: a tartalom, a forma, a szöveg, a zene és az előadásmód tekintetében.

Szécsi Pál egyéniségének kiemelkedő jellemvonása, tehetsége, szép hangja mellett – kollégái munkatársai elmondása szerint is – a kiváló emberi tulajdonságai, a kedvessége, közvetlensége, szerénysége. Mindvégig szerény és közvetlen ember maradt.

Lelki problémái ellenére, általában kellemes társasági ember tudott lenni, jó humorú – mindenki szerette és örült személyének. Sármja nem csak a női rajongókra hatott, hanem a férfiakra is, mindenkire. Bárhol megjelent, az első benyomásra – a mozgása, a mosolya, a nyíltszívű kedvessége, az orgánuma által – mindenki azonnal megszerette. Egykori diáktársai és tanárai is így emlékeztek meg róla, így őrzik emlékeikben: mint szeretetre, figyelemre méltó, különleges egyéniség.

Szerelmei

szerkesztés

Manökenként találkozott egy divatbemutatón Hase Maria Grażynával, a lengyel manökennel. A találkozásból szerelem lett, majd 1962-ben házasságot kötöttek. Rövid ideig Budapesten éltek, majd Grażyna visszatért Lengyelországba. Szécsi követte, ahol gyorsan és kiválóan elsajátította a lengyel nyelvet, idegenvezetőként is dolgozott – ám a házasságnak hamarosan vége lett, Szécsi Pál visszatért Budapestre.

1972-ben a Rádióban egy műsorban találkozott legismertebb szerelmével, Domján Edittel. A kölcsönös, lángoló szerelem januártól októberig tartott. Domján Edit elkísérte fellépéseire Szécsi Pált, együtt beszélték át a színpadi szereplés szakmai fogásait. A magába zárkózó, depresszív hajlamú művésznő decemberben öngyilkos lett, amit Szécsi Pál soha nem tudott feldolgozni.

Halála

szerkesztés
 
Szécsi Pál sírja Budapesten. Farkasréti temető: 25-3-62. Szobrász: Trischler Ferenc

Gondoskodó, szerető család nélküli, szomorú gyerekkora érzékennyé tette a tehetséges, túlérzékeny fiatalembert. Szorongásai többször torkolltak öngyilkossági kísérletekbe, az utolsó pillanatokban azonban barátai, ismerősei mindig megmentették az életét.

Végül 1974. április 30-án éjszaka az utolsó kísérletet már nem tudták megakadályozni. Mindössze 30 éves volt. Halála hírére gyászba borult az ország, rajongói nem tudták feldolgozni a veszteséget. Budapesten, a Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra. Temetésén nagy tömeg jelent meg, a gyászoló rajongók be akartak menni a ravatalozóba, útjukat Koós János állta el.

Még évekkel később is virágcsokrok borították, borítják ma is sírját.

1986-ban testvére, Szécsi Katalin ezekkel a szavakkal emlékezett rá a Zenészballada című könyv első soraiban: „Ilyennek látták: hallatlanul magabiztosnak, lezsernek, ő volt a Férfi… Messze nem volt magabiztos, messze nem volt ő olyan lezser, sok félelem élt benne, sok drukk. A siker könnyedséget adott neki. De valójában… Én hiszem, hogy az emberek lelke nem tud megváltozni… Ő ugyanaz a félénk kisfiú maradt, a kis gyökértelen, akinek indult.”

Emlékére

szerkesztés

Halála után előadás készült szerelmi életéről Szécsi Pál szerelmei címmel, amelyet Pozsgai Zsolt írt és rendezett. A színpadon Szécsi Pál alakja, életének története elevenedik meg – hat szerelem és hat öngyilkossági kísérlet „krónikája”. Az énekes élete, a kísérletek sorozata, a társkeresés, hogy megtalálja, aki az elvesztett anya és a szerető szerepét egyaránt betöltheti. A hat nővel való kapcsolatának hátterében egy csodálatos tehetség élete bontakozik ki, annak minden ellentmondásával, komikus helyzeteivel, tragédiájával.

Ismert alakok bukkannak fel az előadásban, művészek, énekesek, akiknek nagy része szerencsére még közöttünk él. Nagyszabású, látványos előadás, melyben tizenhét Szécsi Pál-dal hangzik el, a mai kor követelményeinek megfelelő hangszerelésben: a Szeretni bolondulásig, a Kék csillag, a Két összeillő ember, a Pillangó, a Szereted-e még, az Adagio és sok más közismert dal. (Szereplők: Gergely Róbert, Radó Denise, Nádas György, Józsa Imre, Maronka Csilla, Borbáth Ottília. Hangszerelte: Végvári Ádám.)

2017. március 19-én, születésének 73. évfordulóján emléktáblát avattak egykori budapesti otthona helyén lévő épületen.[5]

Szécsi Pál-díj

szerkesztés

Halála utána tiszteletére alapították meg testvérei a Szécsi Pál-díjat.

Legnépszerűbb dalai

szerkesztés
  • A távollét (1971)
  • Egy szál harangvirág (1970)
  • Édes öregem (1967)
  • Gedeon bácsi (1971)
  • Karolina (1974)
  • Kék csillag (1970)
  • Két összeillő ember (1972)
  • Könnyezem (1970)
  • Talán sok év után (1968)
  • Kósza szél (1970)
  • Bús szívvel énekelni (1974)
  • Mint a violák (1973)
  • Én édes Katinkám (1969)
  • Csak egy tánc volt (1967)
  • Szereted-e még (1969)
  • Akkor is lesz nyár (1968)
  • Pillangó (1971)
  • Szeretni bolondulásig (1968)
  • Kismadár (1972)
  • Ha nem vagy velem (1969)
  • Ne félj (1974)
  • Boldogság (1971)
  • Himnusz a nyárhoz (1973)
  • Férfikönnyek (1973)

Díjak

szerkesztés

Lemezei

szerkesztés

A dőlt betűkkel jelölt albumokat még nem adták ki CD-n.

Filmjei

szerkesztés

Könyvek róla

szerkesztés
  • Paulina Éva: Zenészballada (Magvető Könyvkiadó, 1986, ISBN: 9631409805)
  • Szécsi Katalin: Palika (Greger-Delacroix, 2001, ISBN: 9638614420)
  • Szécsi Katalin: Több, mint szerelem (K.U.K. Könyv-És Lapkiadó Kft., 2010, ISBN: 9789639887367)


Érdekességek

szerkesztés
  • A Kispál és a Borz együttesnek léteznek Szécsi Pál és Pécsi szál című számai.
  • A Kispál és a Borz Velőrózsák c. albumán utal Szécsi Pál A távollét című dalára (Az autóm és én II.)
  • Az Aranytíz Teátrum előadásában ma is fut egy színdarab Szécsi Pál életéről, a darabot Pozsgai Zsolt írta és rendezte, „Palika" alakját Gergely Róbert eleveníti meg. Az előadásokon gyakorta megfordult Szécsi Katalin, a fiatalon elhunyt táncdalénekes nővére.
  • Mel Gibson Visszavágó (Payback) című filmjében elhangzik az Egy szál harangvirág című sláger refrénje, amikor is Mel Gibson (Porter) a bedrogozott feleségét lefekteti az ágyba és melléül. Majd kinyit egy kis fa zenedobozt (tetején a Hold látható) és megszólal az elfeledhetetlen örökzöld sláger, ami pár másodpercig hallható – természetesen ez csak a magyaroknak idézi fel Szécsi Pált, a dal eredetileg egy román zeneszerző, Ioan Ivanovici ‘A Duna hullámain’ című keringője (mellesleg a hivatalos soundtrack az ‘Anniversary song’ feldolgozást sorolja fel).
  • Rácz Zsuzsa Nesze Neked Terézanyu! című regényében idézi a Nekem minden sikerül „kedves kis sláger” két sorát.
  • A VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan című filmben elhangzik Szécsi Pál Boldogság című slágere.
  • Neve szerepel Karafiáth Orsolya 2020-ban megjelent regényében a Amikor Szécsi Pál a csöveken keresztül üzent – Avagy így tanultuk a szerelmet.[6]

Származása

szerkesztés
Szécsi Pál felmenői[7]
Szécsi Pál
(Budapest, 1944. márc. 20. – Budapest, 1974. ápr. 30.)
táncdalénekes 		Apja:
Szécsi Ferenc
(Dobrica, 1905. máj. 5. – Budapest, 1945. jan. 7.)
író, nyelvész 		Apai nagyapja:
Szécsi Sándor (szül. Stern Salamon)
(Törökbecse, 1870. jan. 11. – ?)
orvos 		Apai nagyapai dédapja:
Stern Jónás
Apai nagyapai dédanyja:
Dávid Háni
Apai nagyanyja:
Kentner Jozefin
(Graz, 1876. szep. 27. – ?) 		Apai nagyanyai dédapja:
Kentner Zsigmond
Apai nagyanyai dédanyja:
Szekulisz Paulina
Anyja:
Szemere Klára
(Budapest, 1916. jan. 28. – Budapest, 2004. máj. 28.)
 Anyai nagyapja:
Szemere Géza
(1883. máj. 2. – Budapest, 1933. jan. 30.)
magánhivatalnok 		Anyai nagyapai dédapja:
Stern Salamon
Anyai nagyapai dédanyja:
Fleischmann Malvina
Anyai nagyanyja:
Kolmann Auguszta Antónia Alojzia
(1889. jan. 6. – ?)
 Anyai nagyanyai dédapja:
Kolmann Béla
Anyai nagyanyai dédanyja:
Edthofer Vilma

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ Bp. VI. ker. állami születési akv. 149/1944. folyószám.
  2. ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. II. ker. állami halotti akv. 591/1974. folyószáma alatt.
  3. ↑ Halálesete a Bp. XII. ker. állami halotti akv. 1618/1945. folyószáma alatt.
  4. ↑ Paulina Éva: Zenészballada, Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1986, 22. o.
  5. ↑ http://hirtv.hu/ahirtvhirei/szecsi-pal-emlektablat-avattak-1390828
  6. ↑ Amikor Szécsi Pál a csöveken keresztül üzent - Avagy így tanultuk a szerelmet libri.hu (letöltés: 2021. február 4.)
  7. ↑ Források: Szécsi Ferenc – Szemere Klára házasságkötés, Bp. XI. 1937. szep. 30., 469/1937., Szécsi Sándor – Kentner Jozefin házasságkötés Bp. V. 1897. feb. 1. 86/1897., Szemere Géza – Kolmann Auguszta házasságkötés Bp. VI. 1912. júl. 18., 958/1912.

Források

szerkesztés

További információk

szerkesztés
A lap eredeti címe: „https://hu.wiki.x.io/w/index.php?title=Szécsi_Pál&oldid=27376735”