Székely Sándor (író)

Székely Sándor, Nuszbek Sándor János József (Sarkad, 1877. július 13. – Balatonmáriafürdő, 1953. július 27.) költő, ügyészségi alelnök, Márky-Zay Lajos országgyűlési gyorsíró testvére.

Székely Sándor
Született	Nuszbek Sándor János József 1877. július 13. Sarkad
Elhunyt	1953. július 27. (76 évesen) Balatonmáriafürdő
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Balog Emma (h. 1900–1901) Uzon Mária (h. 1903–1935) Balkay Alojzia (h. 1945–1953)
Foglalkozása	költő jogász
Iskolái	Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem (–1901)
Sablon • Wikidata • Segítség

Életútja

Nuszbek Sándor és Márki Mária (1859–1945) fiaként született. 1887 és 1896 között a nagyváradi premontrei és a szarvasi evangélikus főgimnáziumban tanulója volt, 1896-ban Szarvason tett le az érettségi vizsgát. 1896 és 1898 között a Nagyváradi Jogakadémia hallgatója volt, majd a kolozsvári egyetemen szerzett jogi doktorátust 1901-ben. 1898-tól a gyulai törvényszéken működött mint joggyakornok, 1907 áprilisától 1910 júliusáig törvényszéki jegyző, 1910 júliusától 1913 februárjáig alügyész Beregszászon, majd ugyanitt 1913 februárjától 1918 nyaráig királyi ügyész. 1918–19-ben Kassán, majd 1919-től Budapesten királyi ügyész. 1922 augusztusától a budapesti Királyi Ügyészség címzetes alelnöke, 1931 márciusától a budapesti Királyi Ügyészség alelnöke 1943-ban történt nyugdíjazásáig. 1944-ben ünnepelte 50 éves írói jubileumát. Dalokat és egy énekes színművet is írt (Zách Klára). A verses elbeszélés kevésszámú művelőinek egyike a 20. századi magyar irodalomban. Hófehérke és Sámson c. elbeszélő költeményeivel akadémiai, illetve Kisfaludy-társasági pályadíjakat nyert.

1900. november 22-én Sarkadon vette feleségül Balog Emmuskát, aki 1901. szeptember 1-jén tüdővészben elhunyt Gyulán. 1903. október 10-én Gyulán feleségül vette Uzon Mariskát, a Scherer-féle leánynevelő intézet tanítónőjét. 1945. május 16-án Gyulán házasságot kötött Balkay Alojzia Klotild Eugéniával.

Halálát agyvérzés okozta. 1991 óta a gyulai Szentháromság temetőben nyugszik.

Fontosabb művei

• Hófehérke (költői elbeszélés, 1898);
• Délibáb (lírai költemény, 1901);
• Sámson (költői elbeszélés, 1910).

Források

• Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.  
• Tolnai Új Világlexikona 13. Ném-Őr (Budapest, 1928) 150. old.
• http://nuszbeksandor.kuthi.eu/life.php