Székely Zoltán (régész)
Székely Zoltán (Dés, 1912. november 18. – Sepsiszentgyörgy, 2000. szeptember 1.) romániai magyar történész, régész, muzeológus a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója. Fia, Székely Zsolt szintén régész.
| Székely Zoltán | |
| Született | 1912. november 18. Dés, .svg){kind=small} Osztrák–Magyar Monarchia |
| Elhunyt | (87 évesen) Sepsiszentgyörgy,  Románia |
| Állampolgársága | román |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | történész, régész |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Életpályája
szerkesztésA rétyi Székely család leszármazottjaként született. A sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumban érettségizett 1930-ban.[1] Egyetemi tanulmányait a Kolozsvári Tudományegyetemen végezve latin-görög és történelem szakon diplomázott. Doktori értekezését 1943-ban a komollói római táborról írta.
Pályafutását Zilahon kezdte, majd 1944-től a Székely Mikó Kollégium tanára. Ugyanattól az évtől 42 éven át, az 1990-es nyugdíjazásáig a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum igazgatója volt. Ebben a minőségében sokat tett a múzeum kincseinek megőrzéséért és gyarapításáért.
Régészeti munkássága elsősorban az erdélyi településeknek az őskortól a középkorig terjedő időszakának kutatására irányult.
A Kolozsvárott 1973-ban publikált Kora középkori temetők Délkelet-Erdélyben című régészeti beszámolóját bezúzták. A zabolai és petőfalvi kutatási eredményeit csak a rendszerváltás után tudta közzétenni a Veszprémi Múzeum közleményeiben. Ezután még számos tudományos közleménye jelent meg.
Munkái
szerkesztés- A komollói erődített római tábor (Kolozsvár, 1943);
- Adatok a Székelyföld népvándorlás-korához (Sepsiszentgyörgy 1945);
- Bronzkori telep Alsócsernátonban (Erdélyi Múzeum 1946/1);
- Jegyzetek Dácia történetéhez (Sepsiszentgyörgy 1946);
- Aşezări din prima vîrstă a fierului în sud-estul Transilvaniei (Brassó 1966); *Korai középkori temetők Délkelet-Erdélyben (in: Korunk Évkönyv 1973);
- Kora középkori települések a Székelyföldön (XI–XIV. század) (in: Veszprémi Történeti Tár 1990);
- Az oltszemi (Olteni) római tábor (Háromszék-Kovászna megye). 1987–1988. évi ásatások (in: Communicationes Archaeologiae Hungariae. Budapest, 1993);
- A zabolai (Zăbala, Románia) kora középkori temető (in: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 19–20. 1993–94);
- Két székely lófő levél (XVI–XVII. sz.) és egy nemesítési levél hátlapjára írt feljegyzéssel kapcsolatos megjegyzések (Turul 1995/1–2);
- Adatok Kovászna (Háromszék) megye római és népvándorlás korához (Acta 1996); *Az árkosi éremlelet (Acta 1997/1);
- Mikor és kiktől foglalták el a honfoglaló magyarok a Székelyföldet? (Turán 1999/2);
- Árpád-kori nyílhegyek Kovászna megyében (Acta 2000/1);
- A petőfalvi (Székelypetőfalva/Peteni, Románia) korai középkori temető (Tisicum, Szolnok 2001);
- Kora középkori temetők Délkelet-Erdélyben (in: Évek az ezerszázból. Kortárs erdélyi történészek. Stockholm, 2002)
- Székely Zoltán válogatott tanulmányai; szerk. Székely Zsolt, Tárnoki Judit; Damjanich Múzeum, Szolnok, 2003 (Szolnok megyei múzeumi adattár)
- Emlékeim. Székely Zoltán önéletleírása és szakmai levelezése; sajtó alá rend., szerk., előszó Székely Zsolt; Státus, Csíkszereda, 2020
- Válogatott művei a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Igazgatóságának kiadásában jelentek meg.
Díjak, elismerések
szerkesztésMúzeumigazgatói és közéleti munkásságát Sepsiszentgyörgy városa 1998-ban[2] Pro Urbe-díjjal és díszpolgárrá avatásával ismerte el.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Iskolatörténet: Jeles véndiákjaink, a Székely Mikó Kollégium honlapján (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2012. november 17.)
- ↑ Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés V/1. (S–Sz). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest–Kolozsvár: Kriterion; Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület. 2010. ISBN 978-973-26-0961-3
Források
szerkesztés- Kisgyörgy, Zoltán: Székely Zoltán (magyar nyelven). Háromszék. (Hozzáférés: 2012. november 17.)
.svg){kind=small}
