Szógana
A szógana (sōgana, 草仮名, szó szerinti fordítása fűkana) egy régi japán szótagírás, amelyet ma már csak művészeti célokra használnak. A manjógana írás és a modern hiragana közötti átmenetet képezi. A szógana elsősorban a Heian-kori szövegekben jelenik meg, leginkább a pompa története című műben (Eiga Monogatari (栄花物語) és a párnakönyvben (枕草子, Makura no szósi)[1] találkozhatunk vele. A manjógana írásjegyek kézírásos formájából ered, a gyakoribb szógana írásjeleket tovább alakították, és a 11. század elejére a modern hiragana formáivá fejlődtek.[2]
| Szógana | |
 | |
| Típus | szótagírás |
| Nyelvek | japán nyelv |
A szógana fő célja - napjainkban az egyetlen felhasználási módja - a művészi hatás volt. Gyakran használták versek előadására, mint például Fudzsivara Kózei műveiben, akinek stílusát gyakran idézik a szógana használatának példájaként.[3] A kevés fennmaradt szógana írással készített művek azonosítása azonban vitatott.[4]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Seeley, Christopher (1991). A history of writing in Japan. Japanese studies library. BRILL. p. 80.
- ↑ McCullough, William H.. The Cambridge History of Japan: Heian Japan, Volume 2. Cambridge University Press, 416. o. (1999). ISBN 9780521223539
- ↑ Murray, Julia K.. A decade of discovery: selected acquisitions, 1970-1980, Part 63. University of Michigan, 57. o. (1979). ISBN 9780934686365
- ↑ LaMarre, Thomas. Uncovering Heian Japan: An Archaeology of Sensation and Inscription. Duke University Press, 86. o. (2000). ISBN 9780822325185
Fordítás
szerkesztésEz a szócikk részben vagy egészben a Sōgana című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
