Szabó József (evangélikus püspök)

	Szabó József
	A Dunáninneni evangélikus egyházkerület püspöke
Született	1902. április 2.; Alsómesteri
Elhunyt	1986. október 17. (84 évesen); Győr
Felekezet	evangélikus kereszténység
	Püspökségi ideje; 1948 – 1952
Előző püspök	Következő püspök
Kuthy Dezső	nem volt
	A Wikimédia Commons tartalmaz Szabó József témájú médiaállományokat.

Ez a szócikk a püspök és irodalomtörténészről szól. Hasonló címmel lásd még: Szabó József (egyértelműsítő lap).

Szabó József (Alsómesteri, 1902. április 2. – Győr, 1986. október 17.) evangélikus lelkész, irodalomtörténész, a Dunáninneni evangélikus egyházkerület püspöke 1948-tól 1952-ig.

Szabó József püspök, Farkas András festménye.

Nem található szabad kép.^(?)
	Dr. Szabó József, a Madách-kutató püspök. Honismeret. 2003. 2.sz.

Életútja

1902-ben született a Vas vármegyei Alsómesteriben. Édesapja és bátyja is falusi bíróként dolgozott. A soproni teológián és Angliában végezte tanulmányait. Kapi Béla püspök Győrben, 1926-ban avatta lelkésszé. 1935-től a Harangszó főszerkesztője. Dániában és a skandináv államokban is folytatott tanulmányokat. 1927-től körmendi, 1929-től egyházkerületi, 1939-től győri, 1947-től komáromi lelkész. 1948-ban balassagyarmati székhellyel dunáninneni püspökké választották Kerületét ezzel együtt püspöki szolgálatát 1952-ben politikai okokból megszüntették, lelkészi munkáját Balassagyarmaton folytatta 1973-ban történt nyugdíjazásáig.

Ekkor Győrbe költözött, ahol értékes Madách-gyűjteményét a Xantus János Múzeumra hagyta. Jelentős evangelizációs szolgálatot végzett. Ifjúkorától foglalkozott Madách Imre Az ember tragédiája című drámájával, összegyűjtötte a mű összes fellelhető hazai és külföldi kiadását, Arany János után pedig elsőként gondozta annak szövegét. Mérlegelte a Madách életében megjelent két kiadás nyomdahibáit, majd újabb kiadások szövegingadozásait is áttekintette, s az Arany-módosítás helyett kilenc helyen visszaállította az eredeti szöveget. Több évtizedes kutatómunkája gyümölcseként 1972-ben jelent meg a mű díszkiadása Madách születésének 150. évfordulójára Bálint Endre illusztrációival. Tudományos munkásságát 1983-ban Madách-díjjal jutalmazták, majd a Teológiai Akadémia 1984-ben tiszteletbeli doktori (doctor honoris causa) címmel tüntette ki. 1986. október 17-én hunyt el Győrben. Balassagyarmaton utca és emléktábla őrzi emlékét.

Források

További információk

Magyar múzeumi arcképcsarnok. Főszerk. Bodó Sándor, Viga Gyula. Bp., Pulszky Társaság-Tarsoly Kiadó, 2002.
Balogh Margit-Gergely Jenő: Egyházak az újkori Magyarországon 1790-1992. Bp., História - MTA Történettudományi Intézete, 1996.
Evangélikus arcképcsarnok. Szerk. Tóth-Szöllős Mihály. Bp., Evangélikus Sajtóosztály, 2002.
Győri Életrajzi Lexikon. Szerk. Grábics Frigyes, Horváth Sándor Domonkos, Kucska Ferenc. Győr, Győr Városi Könyvtár, 1999.
Győri életrajzi lexikon. 2., átdolg. kiadás. Szerk. Grábics Frigyes, Horváth Sándor Domonkos, Kucska Ferenc. Győr, Galgóczi Erzsébet Városi Könyvtár, 2003.
Kortárs magyar írók 1945-1997. Bibliográfia és fotótár. Szerk. F. Almási Éva. Bp., Enciklopédia Kiadó, 1997, 2000.
Magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
Révai új lexikona XVII. (Sz–Toa). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2006. ISBN 963-955-636-X
Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub
Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.

Vallásportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap