Szabó Károly (műszerész)
Szabó Károly (Budapest, 1916. november 17. – Budapest, 1964. október 28.) műszerész, 1944-ben a svéd követségen Raoul Wallenberg munkatársa. 1953-ban a Wallenberg halálával kapcsolatos koncepciós perben jogellenesen fogságban volt. Az „embermentő” sírját 2013-ban a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság a Nemzeti sírkertbe sorolta.[2]
Szabó Károly | |
Született | 1916. november 17.[1] Budapest |
Elhunyt |
Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása | műszerész |
Kitüntetései | Világ Igaza díj (2012. október 29.)[1] |
A Wikimédia Commons tartalmaz Szabó Károly témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
2012. október 29-én a Világ Igaza kitüntetést kapta.[3]
Szabó Károly és Wallenberg kapcsolata
szerkesztésSzabó Károly 1944 elején írógépműszerészként dolgozott a svéd követségnek. Előtte két évig az ukrán fronton volt sorkatona. A háború testileg és lelkileg is megviselte. A svéd követségen dr. Fleischmann Ottó orvos-pszichológussal került kapcsolatba, aki meggyőzte, hogy vegyen részt az üldözöttek mentésében.[4]
Szabó Károly iskolatársa, gyerekkori barátja Szalai Pál vezető pozícióba került a nyilas hatalomátvétel után. Szalai a Nyilaskeresztes Párt rendőrségi összekötője lett. Ellátta barátját rendőrségi igazolványokkal az embermentő munkákhoz. 1944. december 24-én a Gyopár utcai svéd követséget egy nyilas csoport lefoglalta, fosztogattak, a követség munkatársait elhurcolták a gettóba. Szabó Károly visszafoglalta a követség épületét, az elhurcolt munkatársakat visszahozta,[5] ezzel felhívta magára Raoul Wallenberg figyelmét. Az eseményt követően megszervezett egy Wallenberg-Szalai találkozót.[6] Szalai Pál bekapcsolódott Wallenberg zsidómentő tevékenységébe.[7] A gettólakók megmentésében lényeges, talán döntő szerephez jutott. Szalai Pál posztumusz, 2009. április 7-én a Világ Igaza kitüntetést és a Bátorság érdemjelet kapta.[8][9][10]
Az 1945. januári svéd mentőakció a Duna-parton
szerkesztés1945. január 8-án a svéd követség Üllői úti épületéből a nyilasok 154 embert elhurcoltak a Duna-part irányába (Cipők a Duna-parton). Fegyveres rendőrök a svéd követség alkalmazottjának, Szabó Károlynak a vezetésével kiszabadították az üldözötteket. A Jakobovits család tanúvallomása 1947-ben: „A Duna-parton arccal a víz felé álltak, amikor a felmentés megérkezett”.[11]
A 154 megmentett között volt Stöckler Lajos és nyolc tagú családja,[12] a Jakobovits család, Ernster Edit[13] és László, Forgács Gábor, Steiner Jakob valamint édesanyja és testvérei, Löw Éva és Klaber Anna. Steiner Jakob apját nem sikerült megmenteni, már 1944. december 25-én a nyilasok a Dunába lőtték. Steiner Jakob apja magyar tiszt és 4 évig hadifogoly volt az első világháborúban az orosz fronton.[14]
Később Stöckler Lajos 1945–1948 között a budapesti Izraelita Hitközség elnöke lett, 1953-ban pedig a Wallenberg-kirakatper egyik vádlottja. Ernster László[15] kémikus később Svédországban a Nobel-bizottság és a Nobel Alapítvány Igazgató Tanácsának tagja lett, Steiner Jakob biológus a jeruzsálemi egyetemen tanított, Löw Éva és Klaber Anna orvosok Baselben.
Korányi Erwin 2006-ban megjelent életrajzi könyvében megemlékezik 1945. január 8. éjszakájáról, amikor megmenekült a nyilasoktól, a Dunába lövéstől. „Váratlanul megjelent rendőrök fegyvert fogtak a nyilasokra. Az egyik magas rangú rendőr Szalai Pál volt, aki Wallenberggel együttműködött. A másik rendőrtiszt a bőrkabátos Szabó Károly.” „A megmenekült csoportban láttam Stoeckler Lajost is.”[16]
-
Emléklap 2010. augusztus 4. Szabó Károlynak
-
Stöckler Lajos nyilatkozata 154 üldözött megmentéséről, irat a Magyar Országos Levéltárban
-
Kivonat az Üllői út 2–4. sz. ház lakóinak listájából (Ernster, Forgács, Jakobovits, Klaber, Löw)
A Raoul Wallenberg-emlékmű
szerkesztésAdományokból Raoul Wallenberg-emlékmű készült 1945 és 1949 között. Wallenberg, akit a Vörös Hadsereg rejtélyes körülmények között ejtett foglyul nemkívánatos történelmi hőssé vált, ezért az emlékművet 1949. április 8-án a felavatás napja előtt éjszaka ledöntötték és elszállították.
50 évvel később, 1999. április 18-án az emlékmű másolatát avatták fel az eredeti helyen a Szent István Parkban. Az emlékművet 1949-ben létrehozó Wallenberg Bizottság névsora olvasható gránitlapon az emlékmű előtt. Szabó Károly neve, a Wallenberg Bizottság tagja is ezen a gránitlapon olvasható.
A Brunsviga 1945–1949 között és államosítása
szerkesztésSzabó Károly és Plachy Vilmos 1940 körül munkatársak[17] voltak a Brunsviga számológépek német vállalatnál Budapesten. A világháború után ők alapították újra a Brunsviga vállalat magyarországi képviseletét az 1949-es államosításig. Az államosítás rajtaütésszerűen, a kora reggeli órákban, egyidejűleg több hasonló vállalatnál, kártérítés nélkül történt. A tulajdonosokat néhány napra, vád nélküli őrizetbe vették, megfélemlítésül. Lakásukban az őrizet idején házkutatást tartottak. A könyveket a polcokról a földre dobálták, felforgattak mindent a lakásban, terhelő anyagokat keresve.
Plachy Vilmos 1956-ban az USA-ba távozott, lánya Plachy Sylvia fényképészként lett ismert New York-ban, unokája Adrien Brody pedig Oscar-díjas filmszínész Hollywoodban.
Az államosítások légköre 1949-ben
szerkesztésHeimer Jenő államosító igazgató, 1970-ig az államosított irodagép vállalatok vezérigazgatója visszaemlékezik 1983-ban:[18] „Úgy hajtottuk végre, hogy másnap kora reggel percre azonos időpontban léptek be a kijelölt vállalatokhoz, nehogy azok egymást értesíthessék. … a szakma első számú ellenségének tartottak, úgy gondolták, hogy én találtam ki az államosítást, sőt az intézkedésemre telepítettek ki néhány irodagépes kollégát. A kitelepítéseket ma is igazságtalannak tartom. … még vakon bíztam Rákosiban. Csak akkor döbbentem rá a valóságra, amikor a letartóztatottak között (felismertem) jó barátom, aki szegény a börtönben megzavarodott és meghalt.”
A Wallenberg-féle koncepciós per 1953-ban
szerkesztésWallenberg halálával kapcsolatos koncepciós pert terveztek[19] 1953 elején Budapesten. Csak az 1990-es években, Ember Mária[20] a Magyar Nemzet újságírója kutatásának nyomán kerültek a tények és dokumentumok nyilvánosságra.
Wallenberg három vacsoravendége utolsó estéjén Budapesten:[5] Dr. Fleischmann Ottó, Szabó Károly és Szalai Pál 1945. január 12-én a svéd követségen, a Gyopár utcában. A következő napon, 1945. január 13-án Wallenberg szovjet fogságba került.
-
TAG Heuer óra (a leltárban)
-
Logarléc (a leltárban)
-
Első életjel hat hónap után, Legfőbb Ügyészség
A koncepció 1953-ban: Wallenberg gyilkosai az 1944-es Zsidó Tanács tagjai közt, Budapesten keresendők, nem a Szovjetunióban. Dr. Benedek László, Stöckler Lajos, Domonkos Miksa, Szalai Pál és Szabó Károly kerültek fogságba. Szabó Károlyt 1953. április 8-án az utcán fogták el, nyomtalanul eltűnt, családja több hónapig semmit nem tudott róla.[21]
Gerő Ernő Rákosihoz írott feljegyzésében,[22] 1953. március 1-jén: „A kihallgatások anyagából világos, hogy a két világháború közti Zsidó Tanács tagjai valamennyien Gestapo ügynökök voltak. (…) A tárgyaláson majd ki fog derülni, hogy nem antiszemitizmusért tartóztattuk le őket, hanem mert Gestapo ügynökként a szegény zsidók gyilkosai és amerikai imperialista kémek.”[23] Gerő elgondolásából eredt az a fantazmagória is, hogy (a szovjetek által 1945-ben elhurcolt) Wallenberg gyilkosai az 1944-es Zsidó Tanács tagjai közt keresendők";[24]
Sztálin halálát követően több hónap késéssel, csak Berija kivégzése után állították le a titkos pert, a kirakatperben fogvatartott személyeket elengedték, az iratokat titkosítottak, Domonkos Miksa nem élte túl, szabadlábon belehalt az elszenvedett kínzásokba.[25] Stöckler Lajos élete végéig ápolásra szorult.[26] Szalai Pál 38 évesen hófehér hajjal került szabadlábra, Szabó Károly egészsége a kínzások után többé nem állt helyre, 48 éves korában meghalt.[27]
Faludy György regényében az ávós őrnagy beszéde jellemzi az 1953. szeptemberi szabadon bocsátások légkörét: „A Magyar Népköztársaság nevében bocsánatot kérek öntől azért az igazságtalanságért, jogtalanságért és méltatlanságért, melyet el kellett szenvednie. …figyelmeztetett, hogy a törvény hatévi fegyházbüntetést ír elő, amennyiben rabságunk körülményeiről, helyéről, okairól akár bármit is elárultunk. Azzal a jó tanáccsal szolgálhat, hogy a kérdezősködőket jelentsük fel, közvetlen hozzátartozóinknak pedig mondjuk, hogy tanulmányúton voltunk a Szovjetunióban.”[28]
Posztumusz kitüntetés
szerkesztés- 2010. augusztus 4-én, Raoul Wallenberg születése évfordulója alkalmával a Mensch Nemzetközi Alapítvány, a Munkaszolgálatosok Országos Egyesülete, a Carl Lutz Alapítvány, a Budapesti Holokauszt Intézet és az Emlékezés 1944-2004 Közhasznú Alapítvány Szabó Károly emléklapot adott ki.
Prof. dr. Szita Szabolcs bevezetője után beszédet mondtak Aliza Bin-Noun izraeli nagykövet asszony, dr. Hóvári János nagykövet, helyettes államtitkár, prof. dr. Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi.[29][30][31]
- Dr. Kende György az Új Kelet izraeli hetilap munkatársának a tanúkkal kapcsolatos leveleire nem válaszolnak.[32]
- 2012. december 6-án a Magyar Tudományos Akadémia rendezvénye, történészek megemlékezése[33]
- 2013. december 16-án Yad Vashem, Világ Igaza oklevél és emlékérem átadása Münchenben.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b c The Righteous Among the Nations Database (angol nyelven)
- ↑ Nemzeti Sírkert, Nemzeti sírhelyek NÖRI
- ↑ Adatlapja a Jad Vasem nyilvántartásában
- ↑ https://www.amazon.com/dp/B004UB36KG Who was the man in the leather coat?
- ↑ a b József Szekeres: Saving the Ghettos of Budapest in January 1945, Pál Szálai „the Hungarian Schindler“ ISBN 963-7323-14-7, Budapest 1997, Publisher: Budapest Archives, Page 74
- ↑ MOL/UMKL – Magyar Országos Levéltár dokumentumok a Budapesti Gettó megmentéséről ISBN 9637323147, Budapest, 1997 – Várostörténeti tanulmányok Szekeres József
- ↑ http://epa.oszk.hu/00000/00003/00007/ember.htm Ember Mária írása
- ↑ http://www.cnbc.com/id/30091931 Archiválva 2011. június 11-i dátummal a Wayback Machine-ben The Associated Press 07 Apr 2009
- ↑ http://www.bm.hu/web/portal.nsf/archiv_hir/CFFF58DD8F82C2E1C125758C0060313B?OpenDocument Archiválva 2024. május 24-i dátummal az Archive.is-en MTI Magyar Távirati Iroda
- ↑ http://www.haaretz.com/hasen/pages/ShArt.jhtml?itemNo=1077133&contrassID=0&subContrassID=0 Haaretz
- ↑ Wallenberg in Budapest: http://www.spacetime-sensor.de/wallenberg.htm Archiválva 2008. március 12-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ↑ Magyar Országos Levéltár. [2007. szeptember 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. február 11.)
- ↑ Edith Ernster (itt a név tévesen Ernester). [2007. február 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. február 11.)
- ↑ Steiner levele 2007. február 12. User:Szabo Tamasnak
- ↑ Lars Ernster, Istvan Hargittai. [2008. január 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. február 11.)
- ↑ Dreams and Tears: Chronicle of a Life, Erwin K. Koranyi, General Store Publishing House, 2006, ISBN 1897113471 9781897113479 89–90. o.
- ↑ https://en.wiki.x.io/wiki/User:Tamas_Szabo/Brunsviga Plachy – Szabó, Brunsviga
- ↑ Cserhalmi Imre; Strassenreiter Erzsébet: Történelmi kulcsátvétel (Interjú államosító igazgatókkal) Kossuth Könyvkiadó 1983 ISBN 963-09-2160-X
- ↑ MOL/UMKL – Magyar Országos Levéltár dokumentumok a Budapesti Gettó megmentéséről 1997 – Várostörténeti tanulmányok Szekeres József könyve
- ↑ Hungarian Quarterly. [2007. február 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. február 11.)
- ↑ Raoul Wallenberg family archives, E-mail from Marie Dupuy (Marie von Dardel) niece of Raoul Wallenberg to en:User:Tamas Szabo February 16. 2007.
- ↑ Wallenberg Kirakatper Kenedi János: Egy kiállítás hiányzó képei Archiválva 2007. március 2-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ↑ MOL 276.f. 56/184 ö.e.
- ↑ Stöckler Lajos és társai ellen, 1953. május 26-án kidolgozott vizsgálati tervet az ÁSZTL 150.301/IV dossziéjában
- ↑ *Interview with István Domonkos, son of Miksa Domonkos who died after the show trial preparations (hungarian) Archiválva 2007. október 23-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ↑ Karsai László történész közölte telefonon 2008 augusztusban
- ↑ The “murder” of Swedish diplomat Raoul Wallenberg
- ↑ Pokolbéli víg napjaim, Faludy György ISBN 963-7815-00-7 önéletrajz Budapest : Magyar Világ Kiadó, 1989
- ↑ https://picasaweb.google.com/113991532842050650466/Wallenberg98Eves#5812530032331649794
- ↑ https://archive.today/20120913044718/www.google.com/hostednews/epa/article/ALeqM5hcKEBcRm_n06m_SrVqy_oSLzShNA MTI Magyar Távirati Iroda
- ↑ http://mek.oszk.hu/09400/09414/index.phtml Történelmi Dokumentumok
- ↑ Új Kelet hetilap[halott link]
- ↑ Embermentés 1945, Koncepciós per 1953
Források
szerkesztés- Ungarischer Judenretter Károly Szabó, Spiegel Verlag Hamburg
- Budapester Zeitung
- Wallenberg 1953
- Budapest Times
- Dokumentumok
- Wallenberg 1953
- Dreams and Tears: Chronicle of a Life, Erwin K. Koranyi, General Store Publishing House, 2006, ISBN 1897113471, 9781897113479 (89. – 90. oldalon) A szerző Erwin K. Koranyi levele Szabó Károlyról [1][halott link]
- Wallenbergnek segített zsidókat menteni Szabó Károly. videó
Kapcsolódó szócikkek
szerkesztés- Raoul Wallenberg
- Zsidó holokauszt Magyarországon
- Cipők a Duna-parton
- Lars Ernster – aki a Duna-partról menekült meg, később kémikus a Nobel-Bizottság vezetőségi tagja
- Jacob Steiner (biológus) (en), aki a Duna-partról menekült meg, később biológia professzor a jeruzsálemi egyetemen
- Pal Szalai (en)