Szabó Károly (színművész, 1820–1890)
Id. Szabó Károly (Miskolc, 1820 – Budapest, 1890. március 5.)[2] színész, rendező, igazgató.
| Szabó Károly | |
| Született | 1820 Miskolc |
| Elhunyt | 1890. március 5. (69-70 évesen) Budapest[1] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | színész |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Életútja
szerkesztésSzabó István és Nagy Zsuzsanna fia. 1838. május 20-án lépett a színipályára, Balogh Istvánnál, ahol előbb szerelmes szerepeket játszott és mint ilyen, jócsengésű névre tett szert. 1852-től mint igazgató működött, majd 1855-ig bejárta a Dunántúl városait. Ezután újból mint színész szerepelt. Az 1860-as években mint kedélyes apa sógoránál, Pázmán Mihálynál működött. 1883-tól haláláig a Színészegyesület segélyezte. 1872. január 16-án Pécsett jubilált, a Cigány címszerepében. 1883-ban vonult nyugdíjba. Halálát tüdővész okozta, a Színészegyesület költségén temették el. Bámulatos volt az emlékezőtehetsége. Egy-egy nagyobb szerepet egy éjen át megtanult; a pozsonyi országgyűlések alatt pedig a követek beszédét egyszeri hallás után híven elmondta a vendéglőben, az illetőnek még beszédmodorát is pontosan utánozva. Beszélt minden hazai nyelven és egyszer Újvidéken szorultságból szerb színésznek mondva magát, föl is lépett oly sikerrel, hogy el akarták csalni Belgrádba.[3]
Neje Bizik Júlia/Bizzik Anna (1831 körül – Miskolc, 1873. április 10.)[4] színésznő, aki színpadra lépett 1846. október 1-én.
Fontosabb szerepei
szerkesztés- D’Aumon herceg (Dumas: Belle Isle Gabrielle)
- Collatinus, Lucretia férje (Ponsard: Lucretia)
- Őszi, táblabíró (Szigligeti E.: Két pisztoly)
Működési adatai
szerkesztés1841: Balla Károly; 1843–45: Győr; 1846–47: Nagyvárad; 1855-ben Hetényi József; 1860: Pázmán Mihály; 1863: Dráguss Károly; 1866: Kocsisovszky Jusztin; 1869–70: Egressy Ákos; 1870–71: Follinus János; 1871–72: Miklósy Gyula; 1872–73: Bercsényi Béla; 1873–74: Völgyi György; 1874–75: Csóka Sándor; 1875–76: Mándoki és Bogyó Alajos; 1876–78: Szilágyi Béla; 1878–80: Mándoky Lajos; 1881: Jakabffy Gábor.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2020. május 31.)
- ↑ Kálvin téri ref. egyházközség halotti anyakönyve, 202/1890. folyószám.
- ↑ Lásd: Fővárosi Lapok, 1890. március 11.
- ↑ Miskolci evang. egyházközség halotti anyakönyve, 23/1873. folyószám.
Források
szerkesztés- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4 [1]
- Magyar színművészeti lexikon: A magyar színjátszás és drámairodalom enciklopédiája. Szerk. Schöpflin Aladár. I–IV. kötet. Budapest: Az Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete. 1929–1931. [2]